Egy börzsönyi túra sava-borsát a hegység változatos élményt nyújtó panorámahelyszínei adják. A szerkezetileg négy részre tagolható táj (Magas-Börzsöny, Észak-Börzsöny, Nyugat-Börzsöny és Dél-Börzsöny) más-más arcát mutatja be az Északi-középhegység legnyugatibb tagjának, melyben az egybefüggő vadregényes erdőség, az egykori tűzhányók markáns kúpjai vagy a Dunakanyar fenséges látványa egyaránt lenyűgöző látványt nyújtanak. A leírásban található linkekre kattintva még bővebb leírást és térképet is találtok a helyszínekről.

Börzsönyi kilátótornyok

Kezdjük talán a legkézenfekvőbb helyszínekkel, az épített kilátókkal, amelyekből egyébként nincs túl sok a Börzsönyben. A hegység legmagasabb pontján álló, egykori geodéziai toronyból átalakított Csóványosi-kilátót aligha kell bemutatni a kirándulóknak. Hírnevét nem egyszerűen 360 fokos, a Magas-Tátra csipkézett vonulatáig is teret engedő panorámájának köszönheti, de a tetejéről rá lehet látni a hegység központi, mély völgyekkel barázdált, vadregényes részéire is. A Magas-Börzsöny minden évszakban megkapó a látvány, ugyanakkor télen nem ritka, hogy a Csóványos köd fölé emelkedve szigetként tárja ki a végtelent. Érdemes az élményt összekötni a hegység belső területeinek felfedezésével: pl. a Csarna-völgy egyedi hangulatával.

A Börzsöny másik jellegzetes, bástyára emlékeztető kilátótornya a hegység déli peremén magasodik, ami nem mindennapi látványt tár elénk. A Hegyes-tető 482 méter magas csúcsán álló Julianus-kilátóból egyszerre nyílik páratlan kilátás a Dunára, a Visegrádi-hegységre és a Börzsönyre. Akár Zebegényből, akár Nagymarosról kapaszkodunk fel a kilátóhoz, miközben a Szent Mihály-hegy számos sziklaszirtes panorámapontját érintjük, garantáltan meglepő élményben lesz részünk, hiszen a kilátást 270 fokban a Duna látványa uralja. Nyugatra Szlovákia, délre Dömös és a Visegrádi-hegység, keletre Visegrád és Vác irányába láthatunk el, észak felé pedig a Börzsöny vonalai hullámzanak. A kőből épült kilátó nem mellesleg kiváló éjszakai menedék is lehet, ami a bivakolás élményén túl a Dunakanyar éjszakai fényeivel is elkápráztat.

A kirándulók kedvencének tartott Királyrét elsősorban kisvasútjának köszönheti népszerűségét, de hegyekkel övezett környezete több szempontból is kihagyhatatlan úti cél. Számos turistaút indul innen, a vendéglátóhelyek mellett kiállítást, piknikhelyszínt és nem utolsó sorban egy hatalmas kilátót is találunk. Utóbbihoz egy kis hegymászás is szükséges, ugyanis a panorámáért a Vár-hegy meredekén kell felhágnunk. Az itt álló fatoronyról körbe tekintve a Börzsöny ikonikus bércei (Csóványos, a Nagy-Hideg-hegy és a Magas-Tax) sorakoznak előttünk. Déli irányba feltűnik a Visegrádi-hegység vonulata, és jól kivehető a Naszály jellegzetes alakja is. Tiszta időben megpillanthatjuk a Cserhát lankáit, a Karancs kúpját, és ha a légkör engedi, még a Mátra is megmutatkozik.

Nem kilátó, mégis az: Kun-réti les

A hegység keleti oldalában, Diósjenőtől nem messze, a Kun-rét mellett halad el a sárga turistaút. Régebben a jelzés végigvezetett a hangulatos réten, és mielőtt felkapaszkodott volna a Király-hegy oldalába, érintette a tisztás végén, a hegyplató peremén álló magaslest, ami méretét és formáját illetően is inkább egy kisebb kilátóra emlékeztet. Innen nem csupán a legelésző vadállományt lehet kiválóan megfigyelni, hanem a nógrádi dombokat is, amiket déli irányban az alföldi lapály végtelenje, a Naszály markáns tömbje, keleten pedig a Mátra halvány vonalai kereteznek.

Túrázók kedvence

A Nagy-Hideg-hegyről elsőre mindenkinek a hazai környezetben kuriózumnak számító turistaház ugrik be. Kevés ilyen bakancsos turistaszállás létezik Magyarországon, ami ennyire távol esik a lakott területektől, sok ember befogadására képes, hegyi környezetben fekszik, és meleg étellel is szolgál. A ház kényelme mellett a hely panorámája is igen vonzó túracélponttá teszi Nagy-Hideg-hegyet. Már a teraszról is szép a kilátás, de a közeli csúcskőnél még teljesebb panorámában gyönyörködhetünk, rálátással a Börzsöny délre elterülő tájaira, amit a Duna kanyargó csíkja zár. Erről a pontról északi irányba is kitekinthetünk, valamint a közelinek tűnő Csóványos tornyát is megpillanthatjuk.

A Magas-Börzsöny panorámás szirtjei

Ezek a helyszínek nem körpanorámásak, de kétségtelenül a legizgalmasabb látványt nyújtják a hegység belső, hegyekkel körbezárt részeire. Felsorolásunkban csak olyan természetes kilátópontokat említünk, melyek jelzett turistaúton elérhetők vagy legálisan látogathatók, nem fokozottan védett területeken találhatók. Az egyik ilyen pazar látványt a Holló-kő merész sziklaformái adják a Börzsöny nyugati peremén. A grafitszürke kőzetkibukkanás tetejéről az egykori óriásvulkán összeomlott kráterének végtelen erdők fedte belső udvarára látunk rá, melynek völgyekkel tagolt vadonja garantáltan rabul ejti a szemlélődőt.

A Miklós-tető szikláin

A Magas-Börzsönyt kelet­–nyugati irányban átszelő zöld turistaút Miklós-tetőn átvezető szakaszát Sas útnak is nevezik. Ez a csodás hangulatú gerincút, ami Kemencéről a leggyorsabb feljutást biztosítja a Csóványosra, fokozottan védett természeti területet szel át, miközben több alkalommal fantasztikus kilátást enged a hegység központi részére. Legszebb panorámapontját a Miklós-tető csúcsától kétszáz méterre, délkeleti irányban találjuk, ahol az ösvény mellett kopjafa is áll.

Az erdő lombozatát feltörő sziklatömb tágas látképet nyit a Börzsöny északnyugati irányba leszaladó völgyeire és a kaldera keleti és nyugati peremvonulatára. Az innen látszó völgyek között a legmarkánsabb a Csarna-völgy bevágódása, a vadregényes látványt azonban a becsatlakozó szurdokok teszik teljessé és lenyűgözővé.

Szabó-kövek

Nem is oly régen még piros háromszög jelzés vezetett ki a Hangyás-bérc sziklakertjébe, melynek hangulatát elsősorban nem az északra nyíló panoráma, hanem a hely csendes eldugottsága tette ellenálhatatlanná. Aki a Nagy-Hideg-hegy és a Csóványos között járja a kaldera peremét, annak jelenleg a Szabó-kövek sziklapárkánya szolgálhat északias kitekintéssel.

A környék hajdani betyárjának, Sisa Pistának búvóhelyét is magába foglaló, meredeken letörő szikla a környék képződményeihez hasonlóan összeomló lávadómok – a sűrű láva megszilárduló kúpjainak – kőzetanyagából, vulkáni törmelékből és hamuból cementálódott össze. Kopár sziklagerincéről szép kilátás tárul elénk a Csóványosra és gerincére.

A sárga út panorámái

A börzsönyi kalderát északról kerülő „Palóc sárga” nem a legnépszerűbb útvonal, holott a panorámás gerincen vezető, Diósjenőt Kemencével összekötő 22 km-es út az ezerarcú hegység egyik legszebb túraélményét tartogatja. Sorra járhatjuk a Hegyhát 5-600 méter magas csúcsait, miközben a Magas-Börzsöny tömbjére nyíló csodás panoráma élvezhetjük, ami kisebb megszakításokkal végigkíséri az egész gerincutat.

Érdemes a gerinc egyik-másik kilátópontjánál (pl. a Bugyihó kőhalmos csúcsánál, vagy a kőgörgeteges Dorottya-bércnél) kényelembe helyezni magunkat, és legalább egy uzsonna erejéig elmerülni a Magas-Börzsönyre nyíló széles panorámában. A gerincút alatt a Kemencei-Nagy-völgy húzódik, szemközt pedig a Csóványossal tetőző Magas-Börzsöny tölti ki a láthatárt.

Kitekintés a Kámorról

A fent említett sárga útnak van még egy remek kilátópontja, ami nem a hegység központi részére, hanem kelet felé enged kilátást. A Kámor panoráma nélküli, 662 méteres csúcsától délre, a Gális József-kopjafa mellett bontakozik ki a lombok közül a kilátás. Alattunk vadul hullámzó nógrádi táj nyújtózik, a hegyoldal szédítően meredek, morzsalékos kőzetfelszínén minimális vegetáció képes csak megkapaszkodni.

A többek között középkori erősség nyomait, látványos barlangot és egykori vulkán hatására kialakult fatörzslyukakat is rejtő Kámornak van még egy kilátópontja, amit a hegycsúcstól pár száz méterre keletre kell keresnünk Hugó-villa néven. A részben mesterséges kialakítású sziklapárkány egyszerre remek menedék és kilátó is, ahonnan remek panorámát élvezhetünk a nógrádi dombokra, a Mátrára, a Karancs-Medves-vidékre és a felvidéki hegyekre egyaránt.

A lenyűgöző Nagy-Mána

A 707 méteres Nagy-Mánát csak a térképek jelölik csúcsnak, valójában egy, a Sasfészek-bérc gerincén hosszan elnyúló, nagyjából vízszintes tisztásról van szó, ahonnan a Börzsöny legszebb és legeldugottabb völgyfalaira láthatunk rá. A páratlan kilátást a meredeken leszakadó sziklás hegyoldalak és a mélyen bevágódott Rózsa-völgy érintetlen csendje teszi egyedivé. A lakott területektől távol eső hegyi vadont a hegység belsejében, meredek kaptatóval érhetjük el, így szépsége ellenére sem tartozik a legnépszerűbb túraútvonalak közé. A Nagy-Mánát a Csóványost is érintő piros úton hódíthatjuk meg.

Zálog-bérci idill

A Zálog-bércre nem vezet jelzett turistaút, de a Mária útról leágazó, jól járható, széles ösvény egyértelműen felvisz a dél felől meredeken kiemelkedő magaslat természetes kilátópontjához. A térképen „Szép kilátás” felirattal jelölt hely a Börzsöny egyik legfestőibb panorámáját tárja elénk. Az andezittömbökkel tagolt, napsütötte lanka vadvirágos sziklagyepéről a Kollár-völgy felső kanyarulatának mélyen bevágódott katlanára, az azt lezáró Nagy-Inóc elnyúló tömbjére és a szemközti Nagy-János tetőre látunk rá, melynek erdővel borított egysége a Börzsöny egyik legszebb, kevesek által ismert panorámáját alkotja. A távolban a dél-börzsönyi tűzhányók közül a Nagy-Sas-hegy és a Só-hegy jellegzetes kúpjai bukkannak fel.

Kukucskálás az Ipoly látványos árterére

A mindössze 261 méteres Kukucska-hegy a Honti-szakadék szomszédságában magasodik, és nem hazudtolja meg a nevét. Valóban kikukucskálhatunk a tetejéről, ahogy azt a fák és bokrok az évszaknak megfelelően engedik. Lombfakadás előtt gyönyörű panorámával terül el előttünk az Ipoly és egyben a határvidék mocsaras ártere, Hont, a szomszédos Tesmag lakóházai és a nem is oly távoli hegyek, amelyek szlovákiai kirándulásokra csábítanak.

Ódon falak kilátással

Elsősorban nem kilátóként tekintünk erre a két börzsönyi erősségre, holott csupán panorámájuk miatt is érdemes felkeresni őket. A Nógrádi vár és Drégely minden szempontból remek túracélpontok, történelmi falaik között megelevenednek a legendák, miközben pazar körpanorámát élvezhetünk.

Nógrádi kitekintés

A Nógrádi vár már messziről jól látható, hisz a környezetéből közel hatvan méterrel kimagasodó Vár-hegyen áll, ami egy 18-20 millió évvel ezelőtti vulkáni működés során jött létre. Egészen a hegylábig autózhatunk, onnan pár perces sétával lehet feljutni a csekély romjaiban is megkapó látványt nyújtó erősség falai közé, melynek 17. században bekövetkezett végzetét nem az ellenség, hanem egy villámcsapás okozta. A nógrádi vár történelmi látnivaló, de vitathatatlanul a hegység egyik legszebb kilátópontja is, ahol lenyűgöző szögből pásztázhatjuk a Magas-Börzsöny hegyekkel púpozott tömbjét, és persze a lábánál elterülő Nógrádot.

Drégelyvári panoráma

Az erdő csendjében álló várrom masszív falai lentről kevésbé feltűnőek, köztük járva azonban jól érzékelhetők az épület tekintélyes méretei. A sziklára emelt erősséget körbejárva nagyszerű kilátás fogad. A majdnem körpanoráma része a Cserhát dombvidéke a távoli Mátra látványával, Szlovákia hegységei északi irányban, és persze a Börzsöny erdőrengetege háttérben a hatalmas Csóványossal és Magosfával.

Válogatásunk első részében főként a Magas-Börzsöny kilátópontjaival foglalkoztunk, a következő részben a táj délebbi túracélpontjait mutatjuk be.