MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Vártúra és kisvasutazás Magyarország legészakibb szegletében

Folytatjuk a kalandozást a Zempléni-hegység mesés tájain. Az egyik úti cél a felújított – újjáépített – Füzéri vár, és egy napsütéses túrát is teszünk Pálházáról a Kemence-patak völgyébe az ÉSZAKERDŐ Zrt. Pálházi Állami Erdei Vasút (PÁEV) vonatával.

 

Ahogy az várható volt, a túra második napján beborult az ég, esőfelhők gyülekeztek. Ez lényegében be volt tervezve, a borongós, csepergős nap megfelelő időpont lehet egy vártúrához. Egyébként is: az első napon, amikor a Milicekre másztunk fel, hétfő volt, akkor zárva tart a vár. Tehát egyértelmű volt, jöhet a Füzéri vár és a várhegy bejárása, ami most a környék legfőbb attrakciója. Nem is véletlenül, hiszen az egyik legszebb környezetben fekvő várunk, amely így most a leglátványosabbak közé is bekerült. A várhegy 2008-ban még a Magyarország természeti csodája címet is elnyerte.

 

A füzéri vár


A füzéri vár talán sokak számára ismeretlen, vagy csak futólag hallottak róla. Pedig az erődítménynek a kővárak korában, a mohácsi vész alatt komoly harcászati szerepe volt, igaz, utána több száz évig elhagyatottan állt. A Zempléni-hegység természeti adottságai megfelelőek voltak a várak építésére, hiszen az egész Északi-középhegység kifejezetten sok meredek csúccsal rendelkezik. Ezért a 13. században három másik várat is építettek ide: a boldogkőit, Sárospatakon a Rákóczi várat, és a Regéci várat. A füzéri vár építésének pontos ideje ismeretlen, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja, a Füzéry család őse, Zaránd építtette. 1264-ben említik először hivatalos oklevélben, majd egy 1270-ben kelt újabb oklevél egyik utalása alapján bizonyossá tehető, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt.

 


A füzéri vár sok kézen átment a magyar történelem viharos századai során. Volt II. Andrásé, IV. Béláé, Zsigmond királyé, a Perényieké és többek közt a Báthoryaké is. 1654-ben elzálogosítás útján Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc kezére jutott, végül a királyi kincstár kezelésébe került. A kamara német őrséget állított a várba, de kevéssé törődött az erődítmény állapotával. Mivel hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron.

 


Az igazi fordulat 1977-ben kezdődött, amikor is megkezdték a feltárását, felmérését, majd 1992-től már igazi renoválási munkálatok kezdődtek, ami azonban a várrom nehéz megközelíthetősége miatt sok nehézségbe ütközött. Aztán 2014-2015-ben nagyjából 2 milliárd forint felhasználásval rekonstrukciót végeztek, melynek során részlegesen helyreállították a felső várat, valamint megújult a palotaszárny, a várkápolna és az alsó bástya. 2016 húsvétján ünnepélyesen megnyílt a felújított füzéri vár. (Forrás: zoldmuzeum.hu, Wikipédia)

 

A felső várban korhűen berendezett termeket tekinthetünk meg


Füzér központjából gyalog nagyjából fél óra alatt lehet feljutni a várhoz, de alatta fizetős parkoló is működik, ahol büfé, WC, ajándékbolt üzemel, s innen valamelyest közelebb a várkapu. A várba a felnőtt jegy ára 1500 Ft. Mivel hétköznap mentünk és még a turistaszezonon kívül, alig lézengett néhány ember rajtunk kívül a várban.
Nagyjából 4 órát töltöttünk fent, mit mondjak, megérte a fáradtságot. Szívesen elidőztünk a korhű bútorok, az elmúlt évszázadok emlékét felelevenítő termek, szobák falai között. Ezek után még megebédeltünk a hátizsákból a várforrásnál, délután még sétáltunk a faluban és vásároltunk a boltban.

 

Talán a várkápolna lett a leglátványosabb


Másnapra menetrend szerint kisütött nap, pont, ahogy terveztük. Irány Pálháza, ahol szerencsére április elejétől már mindennap jár a kisvonat a Kemence-patak völgyén keresztül a Rostallói végállomásig. Visszafelé gyalogszerrel jöttünk, s közben benéztünk a kőkapui üdülőtelepre is. A Pálházi Állami Erdei Vasút Magyarország legrégibb erdei kisvasútja. Eredetileg, ún. „lóüzemű görpálya” volt.

 

 

Építésébe Károlyi István gróf kezdett 1888-ban. A 7 kilométeres sínpárt 700 mm-es nyomtávval, és 5 kg/folyóméter tömegű sínekkel fektették le a pálházi fűrészüzem és Kőkapu között. Mivel a pálya Kőkaputól 5–20%-kal lejtett a fűrészüzem felé, az üres kocsikat lóval vontatták felfelé, s aztán a rakottakat „gravitációsan” juttatták le a fűrészüzemig, így a kocsikat csak fékezni kellett. (Forrás: Wikipédia)

 

Gyönyörűszép kirándulóidő volt. A Rostallói kulcsosház 

 

És a végére maradt egy érdekesség, az európai struccpáfrány vagy egyszerűen struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris). 40-150 cm magas évelő növény. Erőteljes gyöktörzse a talajban függőleges helyzetű, belőle tölcsér alakba rendeződve hajtanak ki az akár 1,5 m-es magasságba ívelő asszimiláló levelek, melyek világoszöldek. Eurázsia magashegyi patakjai mentén él, Európában például a Balkánon, a Kárpátokban és az Alpokban. Magyarországon ritka növény: csupán a Zempléni-hegység és a nyugat-magyarországi határvidék patakjai mentén ismert égerligetekben. Enyhén savanyú, szerves és tápanyagokban gazdag talajokon tenyészik. Magyarországon védett. Eszmei értéke 50 000 Ft. (Forrás: Wikipédia) Egyébként a rostallói végállomástól nem messze található a „Páfrány tanösvény”, amit érdemes végigjárni.

 

Struccpáfrány-telep


Mindent összevetve 3 remek túranapot töltöttünk a Zempléni-hegységben, a Nagy-Milic Natúrparkban, illetve remek szállásunk volt a Koronaőr Vendégházban. A nagy távolság és a hosszú utazási idő sem vette el a kedvünket, ha minden összejön, ősszel még visszatérünk, hogy még többet fedezzünk fel ebből a turisztikailag talán kissé mellőzött, de annál csodálatosabb vidékből.

 

Képek és szöveg: Szatmári Zsolt – szatmarizsolt.blogspot.hu

 

A cikk első részét ide kattintva olvashatod.





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. október
Nagy Patrícius:
Csillagkapu
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...