MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2014.10.25. 10:32,   Szöveg: Gulyás Attila,   Fotó: Gulyás Attila

Utazás a Zemplén szívébe - A Pálházi Erdei Vasút

Messze a Zemplén mélyén, a Budapesttől három és fél órányi vonatútra lévő Sárospatak után is további majd' egy óra utazás után jutunk el a kisvasút végállomására. Az innen induló járatok hazánk turisták által talán legkevésbé feltérképezett hegységébe visznek.

Károlyi István gróf munkája nyomán 1888-ban készült el a Zemplén mélyébe vezető erdei vasút a Kemence-patak völgyében, az ország egyik első erdei vasútjaként. A folyamatosan emelkedő, úgynevezett görpályarendszerű pályán csak fölfelé volt szükség a kocsik vontatásához lovakra, visszafelé a jellemzően fával megrakott kocsik - fékezők felügyelete mellett - már maguktól gurultak le a lejtőn. (Az ország másik megmaradt görpályarendszerű vasútja a Kemencei Erdei Múzeumvasút.)

 

 

Tisztás Kemencepatak és Kishuta között 

 

Bő tíz évi működés után került sor a pálya meghosszabbítására Rostalló felé, amelyhez a kőkapui Károlyi-kastély alatti sziklába alagutat vágtak. Ennél is jelentősebb esemény volt a vasút életében a Hegyközi Kisvasút átadása 1924-ben. Ezzel az ország legnagyobb kisvasúti hálózata jött létre, Füzérkomlóstól Sárospatakon és a balsai Tisza-hídon át, egészen Nyíregyházáig létesült közvetlen összeköttetés. A rendszeres személyszállítás Kőkapu és Pálháza között 1954-ben indult.

 

 

A kőkapui alagút boltozat nélküli déli kijárata, egykor elterjedt, mára hazánkban egyedülálló megoldás.

 

A Hegyközi kisvasút 1980-as megszüntetésével a vasút elvesztette a kapcsolatát nemcsak az alföldi állomásokkal, de a MÁV országos hálózatával is. A visszaeső forgalom miatt rövidesen leálltak a szerelvények.

 

 

A folyamatosan lejtő pályán csak fölfelé van szükség gépi vontatásra

 

A csodálatos tájban kihasználatlanul rozsdásodó sínek képe szerencsére csak néhány évig volt látható, 1989-ben újra elindulhatott a forgalom Rostalló és az erdő szélén fekvő Pálháza-Ipartelepek állomás között. A vasút sikere nyomán rövidesen sor kerülhetett a pálya meghosszabbítására Pálháza központjáig, az egykori Hegyközi Kisvasút egy rövid szakaszának újjáépítésével. Az első vonat ide 1996-ban érkezett.

 

 

A vasút alsó végállomása Pálházán

 

A vasutat jelenleg az Északerdő Zrt. üzemelteti. Menetrend szerint áprilistól októberig naponta három vonatpár közlekedik. Különvonat lehetőség szerint legalább egy héttel előre bejelentve, az év minden napján igényelhető, a szerelvények maximális befogadóképessége 200 fő.

 

 

Rostalló, felső végállomás. A menetidő 40-45 perc.

 

A vonatok továbbítását az 1950-es években beszerzett C50 típusú, ötven lóerős dízelmozdonyok végzik. A forgalmas nyári hétvégéken jó szolgálatot tehetnének erősebb mozdonyok is, de a szűkös kőkapui alagúton nem férnek át a nagyobb járművek, így a hosszabb vonatokat két mozdonnyal továbbítják.

A zárt, fűthető személykocsik mellett nyáron a régi teherkocsikból házilag kialakított, nyitott személykocsikkal közlekednek a szerelvények. Az Északerdő Zrt. szakembereinek értő kezei között a csaknem ötven éves járműpark üzemeltetése hosszú távon is megoldott.

 

 

A hét vezér szobra, szálló és étterem Kőkapu megállóhelyen

 

Az Országos Kéktúra Kishután keresztezi a vasútvonalat, majd Makkoshotykáról Regéc felé tartva, az útvonal egyik leghosszabb, lakott területeket elkerülő szakaszának felénél, három kilométerre megközelíti Rostalló állomást.

 

 

Kishuta, Kossuth Lajos utca





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
151617181920
21
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...