Blogjaink

Reggelenként, amikor kinézek az ablakon, egy pillanatra olyan, mintha ez is csak egy átlagos nap kezdete lenne. Süt a nap, kék az ég, még a fekete rigó is szokásos helyén üldögél a meggyfán. Aztán egy pillanat múlva rájövök, hogy nem, ez a nap nem olyan, mint a többi. Ezek a napok olyanok, amilyeneket még soha nem éltünk át.

Ózd és környéke finoman szólva sem egy turistaparadicsom, az elmúlt években mégis megszerettem ezt a kissé elfeledett vidéket.

Madárles a Himfai-tónál, eltűnt és fennmaradt falvak, és egy Kós Károly ihlette templom Iváncon – itt is volt bőven látnivaló.

Egy kellemes nyári estén a fonyódligeti Balaton-parton üldögélve egy pohár itallal kezünkben, a naplementét szemlélve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy hazánk egyik legszebb vidékén élvezzük éppen az élet szépségeit.

A túrázás egyik legfontosabb kelléke a túrabakancs, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyet választunk. Összeszedtük, mit kell tudni, hogy jól dönthessünk.

A Bél-kő hatalmas sziklatömbjétől a Cserepes-kői-barlang nomád szállásán át több sziklaszirt kilátópontjáig számos látnivalót kínál ez a szakasz – az OKT egyik legszebb része.

Outdoor ténykedéseink során gyakran megfordulunk erdőn-mezőn, látunk mindenféle hívogató növényt, étvágygerjesztő gombát, olykor pedig hullatott agancsra bukkanunk. Szívesen ülünk körül tábortüzet, máskor meg egyszerűen jólesik a járt utat a járatlanért elhagyni. Nincs ebben semmi extra, viszont erősen ajánlott betartani azokat a játékszabályokat, amelyek mindannyiunkra nézve kötelező érvényűek.

A Gerecse-hegység leegyszerűsítve kibillent rögök, sasbércek és kisebb-nagyobb medencék halmaza. A leglátványosabb sasbérc a majd a Dunáig kifutó sziklafalával a Bajóti-Öreg-kő. Ide kirándulunk, az északkeleti Gerecse bájos, romantikus vidékére Péliföldszentkeresztről. Oda, „ahol a források vize és a zarándokutak csendje a sasbércek világával találkozik”.

A zord sziklák rejtett zugaiban a jégkorszakból itt rekedt növények kandikálnak, a fák törzsein fél évszázaddal ezelőtt felfestett kék jelzések mutatják az utat, árnyas, misztikus légkör, érintetlen őserdei hangulat, melyet így tavasszal a mindent átható medvehagymaillat lengedez körül, Bakonykútitól egészen Királyszállásig éppen egy tucatnyi kilométeren: ez a Burok-völgy.

Függőlegesen felugró hatalmas sziklafalak közt kékeszölden csillogó víztükörrel megbújó kicsiny tengerszem, melynek vizében édesvízi medúzák, kárászok élik mindennapi életüket. Joggal gondolja bárki ezek hallatán, hogy valamely határainkon túl eső magashegységben jártunk. Pedig „csupán” a páratlan látnivalók sokaságát felvonultató Karancs-Medves-vidék egyik legszebb gyöngyszemét, a Tavas-bányát kerestük fel.

Szabadba csábító tavaszi színfoltok, fehérlő sziklabércek és a köztük megbúvó látványos üreg, valamint a március változékony időjárása tette felejthetetlenné egy rég várt turistaházazás rövid kirándulását.

A két évvel ezelőtti, gyönyörű mátrai téli túrákon felbuzdulva idén már a tél elején befoglaltunk az Ágasvári turistaházba, hátha szerencsénk lesz a hóval. Hát nem volt. Első nap még legalább a nap sütött, másnap már csak a hideg, szürke, szeles idő maradt.

Nem hosszú, így gyerekkel is simán bevállalható, az egykori vártól kápolnán és beomlott tetejű, romos gyermeküdülőn át az apátságig tartó, érdekes szakasz.

A Pilis és a Budai-hegység „szorításában”, a Pilisvörösvári-árok déli peremén fekszik Pilisszentiván. Az egykoron szénbányászatáról híres település ma rendezett településképével és kiváló túralehetőségeivel várja az arra járó vándorokat.

A hazai piacon fellelhető hátizsákok „tengerében” könnyen elmerülhetünk. Sokan bele sem gondolunk, hogy egyes nélkülözhetetlen kiegészítőink vagy ruhadarabjaink „jelenléte” éppen azért nem tűnik fel túrázás közben, mert kiválasztása alapos mérlegelést követően történt meg. Ilyen a hátizsák is. Ha jó, fel sem tűnik, hogy velünk van. Megtudhatjuk azt is, hogy mi áll az esetenként hatalmas árkülönbségek hátterében.

A Duna és a Tisza között az Ős-Duna, valamint a mellékfolyói hatalmas üledékes testet – azaz hordalékkúpot – építettek ki a földtörténeti jégkorszakban.

Friss levegő, fehér mészkősziklafalak között kanyargó, könnyen járható ösvény, völgyárokban csörgedező patak, egy igazi „ősemberbarlang”, mesélő telefonfülke az erdő szélén és remek panoráma a Budai-hegyekre. Mindezt tudja a Máriaremete határában lévő Remete-szurdok.

A képeket látva azt hihetnénk, hogy valóban a híres törökországi Pamukkaléban járunk. A fotók viszont nem ott, hanem a Heves megyei Egerszalók mellett készültek.