Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2018. július 7.

A Karancs kilátója nem adja könnyen magát

A magyar-szlovák határon húzódó Karancs legmagasabb pontján kilátó áll. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt.

A Karancs-Medves vidékén, Rónabánya környékén tett látogatásunk alkalmával irányoztam be két másik túrát is erre a csodálatos tájra. Az első megvalósult terv a Karancsra vezetett. A Salgótarján felett magasodó hegység északkelet-délnyugat irányú főgerincén halad az országhatár, legmagasabb, 728 méteres csúcsán pedig kilátó áll.

 


A gyakorta ködbe, felhőkbe burkolózó hegyet nem véletlenül nevezte el Mikszáth Kálmán Palóc Olimposznak. Erdőkkel borított, hármas tagoltságú tömbje messziről nézve egy fekvő elefántot formáz. A délnyugati Kupán-hegyese és a Kercseg-tető az ormány, a Kápolna- és Ivánka-hegy a fej, a Karancs pedig az állat háta. Az évmilliókkal ezelőtt kialakult vulkáni kúpot meredek lejtők, nagy szintkülönbségek jellemzik, ami meghódítását is nehezíti.

 


A környező települések mindegyikéről vezet fel jelzett út, de jelentős könnyebbségre egyiken se számítsunk. A túra kezdésére Somoskőújfalu kitűnő kiindulási pont, egyike azoknak, amit tömegközlekedéssel is közvetlenül közelíthetünk meg. A vonatról leszállva csak a felüljárón kell átsétálni, és szinte azonnal a természetben találjuk magunkat. Több utat is választhatunk, de mivel korábban a zöld jelzés nehezebb követhetőségéről olvastam, mi ezzel már nem is kísérleteztünk.

 


A falu feletti kellemes réten láthatóvá vált a fölénk tornyosuló vár, de a sűrű erdőbe érve elvesztettük a képet, csakúgy, mint a sárga jelet. Számítottunk ugyan a meredek emelkedőkre, de az elénk kerülő ösvény ezen is túltett. Megpróbáltunk könnyebb utat keresni, ezért egy szakaszon más irányt választottunk. Mivel így sem úsztuk meg a nehezét, ajánlott inkább a jelzett utat követni, a csúcs taktikázás mellett sem lesz közelebb.

 


A zöld sáv becsatlakozásánál, egy határkő mellett tértünk a jó útra. Az 1,2 kilométerre jelzett kilátó továbbra sem közeledett. A hegyoldalban vezetett szelídebb ösvény után újabb megpróbáltatás következett. A Kis-Karancstól induló piros háromszög 500 métere még durvábbnak bizonyult. Végre felértünk egy kis tisztásra, ahol még nem a kilátó, hanem egy adótorony várt minket. A széles erdei úton jobb kanyar következett, és az innen hátralévő pár méter már tényleg sétagalopp a leküzdött magasságkülönbséghez képest.

 


A Karancs tetejére a hatvanas években építettek fatornyot, amelyet 1989-ben váltottak fémre. A 2001-ben felújított, 22 méteres acélszerkezet több szinten kínál panorámát. Leglátványosabb, keletre tekintő oldala két várat is hordoz a látóhatáron. A Medves-fennsík előtti Salgó vára a jellegzetes andezitkúp csúcsán trónol, míg a Salgótarján házaitól távolabbinak látszó Somoskő várát Trianon a határ túloldalára helyezte.

 


A 360 fokos kilátásnak köszönhetően érdemes a többi égtáj felé is kitekinteni. A Mátra sem kevésbé szemrevaló, sőt, tiszta időben, ha szerencsénk van, akkor a Tátra is látható. A kilátótorony felső szintje nem túl nagy alapterületű, de magassága ellenére a stabilitás érzését kelti. A tériszonnyal küzdőknek bizonyosan meg fog izzadni a tenyere, de legalább egy pillantás erejéig érdemes felmászni.

 


Ha valaki a földszinten marad, megpihenhet a padokon, asztaloknál, vagy szalonnázhat a kiépített nyársalónál. Mivel feljutni nem volt egyszerű, érdemes rövid szünetet tartani, meguzsonnázni. A „csúcscsoki” létjogosultságát a feljutók nem fogják megkérdőjelezni, ahogy mi sem tettük. A hátizsákból előkerült finom falatoknak hamar a végére jártunk, majd lefelé indultunk. Az adótoronytól a zöld kereszt, sárga háromszög választandó, ha a Kápolna-hegy a következő célpontunk.

 


A Szent Margit tiszteletére emelt épület történetéről megoszlanak a vélemények. A népnyelv szerint az Árpád-kori kápolna a tatárok elől menekülő IV. Béla nevéhez köthető. Az itt megpihenő, üldözői elől megmenekült király (vagy lánya, Margit) hálából emeltetett templomot. A monda szerint eredetileg a legmagasabb csúcsra szánt kegyhely nappal megépített falait éjjel az angyalok az alacsonyabb platóra hordták. Szűz Mária akaratába végül beletörődve, a kápolnát mostani helyén fejezték be. Az ötvenes években széthordott oltár és berendezés szerencsére a kilencvenes években ismét méltó helyére került, és azóta is nagy becsben van. A szent helyet zarándokok és kirándulók látogatják, a hirdetőtábla információi alapján aktív hitélet helyszíne.

 


Szívesen időztünk volna még, a kápolna környéke magával ragadó, de mivel az idő szaladt, folytatnunk kellett az utat. A nyeregből a piros háromszög útvonalát választottuk lefelé, amelyen Salgótarjánból is fel lehet jönni. Egy kis esőbeálló után, a szurdokszerű völgyben két forrás is frissíti a kirándulókat. A régi térképek (és az útjelző tábla) tanúsága szerint az „eredeti” Margit-forrás az országhatáron túlra esik. Az egykori határmeghúzás után a magyarok is szerettek volna maguknak egy azonos nevű kutat, ezért a hatvanas években foglaltat szintén Margitról nevezték el. Itt víz már nem folyik, nem úgy, mint a lejjebb lévő Elemér-forrásnál. A Tőke-kút 4-8 liter/perces vízhozama az andezitrepedések tározókapacitásának köszönhető.

 


A felhagyott karancsi kőfejtő kiszolgáló épületei is ebből a forrásból táplálkoztak. A hetvenes években működő bánya maradványai mellett ereszkedtünk lefelé, majd a Kercseg-laposon váltottunk irányt. A Somoskőújfaluig tartó sárga kereszt erdőkkel, mezőkkel váltakozó kellemes ösvénye hamar elszaladt fáradt lábaink alatt, miközben a falu szélső házai jelentek meg.

 

 

 

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

Magyarország hetedik természeti csodája

Magyarország hetedik természeti csodája

2023.02.03.

Az ország legészakibb pontjával is büszkélkedő Füzér község felett 170 méterrel, egy minden évszakban igen látványos bérc tetején áll az ország egyik legszebb vára, melynek a Zempléni-hegység magasabb vonulatai adnak egyedülállóan szép keretet.

→ Tovább
„Tátra-látó” kilátók

„Tátra-látó” kilátók

2023.02.02.

A hideg idő beköszöntével rendszeresen tűnnek fel a neten szebbnél szebb fotók a Tátra hófödte csúcsairól, amelyeket nézegetve felötlik az emberben, hogy milyen jó lenne ezt élőben is látni. Persze a fotók többsége profi géppel készült és utólag megmunkált, viszont egy dolgot nem adnak vissza: azt a fantasztikus érzést, amikor ott állsz a hegytetőn, és a lábaid előtt hullámzik szinte a teljes egykori magyar Felvidék.

→ Tovább
Horogra akadva a Palotai-Bakony sziklaszurdokjaiban

Horogra akadva a Palotai-Bakony sziklaszurdokjaiban

2023.01.30.

Csak egyórányira a fővárostól, csak pár száz méter szint, csak csodás táj; csak élvezni lehet a Csór községtől északra elterülő dolomittérség szépségeit, változatosságát. Csak tájékozódni kell jól, az igencsak szokatlan útvonalvezetés ezt megköveteli.

→ Tovább