A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

A „természet játéka”, a Csabai-gomba

Veres Zsolt 2019.05.16.

A Pilis és a Budai-hegység ölelésében, az Országos Kéktúra útvonala mentén helyezkedik el Piliscsaba kisvárosa. A településtől délre elterülő erdő egy igazi földtani és felszínalaktani csemegét rejt, amely a Csabai-gomba névre hallgat. A gomba ez esetben nem ehető, mert kemény kőzetből áll, és több méter magas! 

Ha a sziklaképződmény anyagát közelebbről tanulmányozzuk, akkor észrevehetjük, hogy az különféle méretű, alakú (pl. lekerekített vagy szögletes) és anyagú (pl. márga, dolomit, mészkő) törmelékekből cementálódott össze. A terület földtani térképét tanulmányozva az oligocén korú Hárshegyi Homokkő Formáció üledékeit fedezhetjük fel. Az oligocén képződmények itt közvetlenül települnek a késő-triász alaphegységi kőzetekre.

 

Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt
 
Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt

 

Ez ősföldrajzi vonatkozásban azt jelenti, hogy a visszatérő oligocén tenger, a Paratethys partját a 170 millió évvel korábban képződött mészkövek és dolomit alkották, úgy 35-30 millió évvel ezelőtt. A tengervíz hullámzása bontotta a partokat és áthalmozta azok anyagát, miközben formálta, kerekítette kőzetszemcséit. Így jött létre a Hárshegyi Homokkő ún. bázisképződménye, amelyet durvaszemű kőzetdarabok és kavicsok alkotnak.

 

Fotó: Veres Zsolt
Fotó: Veres Zsolt

 

A későbbi kőzettéválási (diagenetikus) folyamatok során a törmelékes üledékes összlet egyes részei eltérő módon cementálódtak. A gomba alak annak köszönhető, hogy a karcsúbb rész gyengébben cementált szemcséi kevésbé álltak ellen a külső erők (pl. víz, szél, jég) lepusztító tevékenységének, mint a cementáltabb felső részek. A vöröses, narancsos elszíneződéseket utólagos oldatmozgások hozták létre, amely során különféle (pl. vas-oxid) ásványok váltak ki. A Csabai-gomba az OKT útvonaláról ma már könnyen megközelíthető, s a fölé épített kilátóból megcsodálható.

 

Fotók és szöveg: Veres Zsolt

 

Forrás: akovekmeselnek.hu

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

A Rakacai Márvány és a moszkvai KGST-palota esete

Rudabánya, az ősi ércbányász település

Ingókövek és „gyapjúzsákok” a Velencei-hegységben

Kővé vált nászmenet a Jakab-hegy oldalában

Egerszalók, a magyar „Pamukkale” 

 

 

 

 

Párnalávák a Bél-kövön

Párnalávák a Bél-kövön

2020.06.30.

A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is.

→ Tovább
Sümeg vára és a tengeri liliomok esete

Sümeg vára és a tengeri liliomok esete

2020.06.15.

A Kisalföld és a Dunántúli-középhegység (Déli-Bakony) találkozásánál fekszik a műemlékekben gazdag kisváros, Sümeg. Az egykoron Zala, napjainkban Veszprém megyéhez tartozó településen egy esetleges „balatoni rossz idő” esetében (is) számos látnivaló és program közül válogathatunk.

→ Tovább