A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szerző:
2019. május 16.

A „természet játéka”, a Csabai-gomba

A Pilis és a Budai-hegység ölelésében, az Országos Kéktúra útvonala mentén helyezkedik el Piliscsaba kisvárosa. A településtől délre elterülő erdő egy igazi földtani és felszínalaktani csemegét rejt, amely a Csabai-gomba névre hallgat. A gomba ez esetben nem ehető, mert kemény kőzetből áll, és több méter magas! 

Ha a sziklaképződmény anyagát közelebbről tanulmányozzuk, akkor észrevehetjük, hogy az különféle méretű, alakú (pl. lekerekített vagy szögletes) és anyagú (pl. márga, dolomit, mészkő) törmelékekből cementálódott össze. A terület földtani térképét tanulmányozva az oligocén korú Hárshegyi Homokkő Formáció üledékeit fedezhetjük fel. Az oligocén képződmények itt közvetlenül települnek a késő-triász alaphegységi kőzetekre.

 

 

 

Ez ősföldrajzi vonatkozásban azt jelenti, hogy a visszatérő oligocén tenger, a Paratethys partját a 170 millió évvel korábban képződött mészkövek és dolomit alkották, úgy 35-30 millió évvel ezelőtt. A tengervíz hullámzása bontotta a partokat és áthalmozta azok anyagát, miközben formálta, kerekítette kőzetszemcséit. Így jött létre a Hárshegyi Homokkő ún. bázisképződménye, amelyet durvaszemű kőzetdarabok és kavicsok alkotnak.

 

 

A későbbi kőzettéválási (diagenetikus) folyamatok során a törmelékes üledékes összlet egyes részei eltérő módon cementálódtak. A gomba alak annak köszönhető, hogy a karcsúbb rész gyengébben cementált szemcséi kevésbé álltak ellen a külső erők (pl. víz, szél, jég) lepusztító tevékenységének, mint a cementáltabb felső részek. A vöröses, narancsos elszíneződéseket utólagos oldatmozgások hozták létre, amely során különféle (pl. vas-oxid) ásványok váltak ki. A Csabai-gomba az OKT útvonaláról ma már könnyen megközelíthető, s a fölé épített kilátóból megcsodálható.

 

Fotók és szöveg: Veres Zsolt

 

Forrás: akovekmeselnek.hu

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

A Rakacai Márvány és a moszkvai KGST-palota esete

Rudabánya, az ősi ércbányász település

Ingókövek és „gyapjúzsákok” a Velencei-hegységben

Kővé vált nászmenet a Jakab-hegy oldalában

Egerszalók, a magyar „Pamukkale” 

 

 

 

 

A hollókői vár építőköveinek nyomában

A hollókői vár építőköveinek nyomában

2022.01.23.

Hollókő vára az Ófaluval és a táji környezetével egyetemben az UNESCO Világörökség része. A 13. században, a Kacsis család által építtetett erősség építőanyaga a Vár-hegyet felépítő andezit.

→ Tovább
Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

2022.01.20.

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

→ Tovább