A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2021. május 5.

Kővé vált öregasszonyok a Bucsecsben

A Bucsecs-hegység izgalmas formakincsével kiválóan alkalmas arra, hogy a főgerincen történő vándorlásunk során megcsodáljuk a belső és külső erők évmilliós harcának eredményét. Ezúttal szél által „megfaragott”, látványos sziklatornyokat tanulmányozunk.

A Kárpát-medencét úgy ölelik körbe és védelmezik a Kárpátok hegyláncai, mint magzatot az anyaméh. A közel 2000 km hosszúságú, egymással közel párhuzamos vonulatokból álló Kárpátok az Eurázsiai-hegységrendszer egyik legváltozatosabb területe.

A különféle korú, óriási takarókba rendeződött magmás, üledékes és metamorf kőzetekből álló kőzettesteken hihetetlenül izgalmas formakincs alakult ki a külső erők jóvoltából.

Ez azért lehetséges, mert az eltérő összetételű, szerkezetű kőzeteken a mállási folyamatok eltérő formakincset eredményeztek a hosszú évmilliók alatt. Erre kiváló példa a Bucsecs-hegység is.

A Déli-Kárpátok keleti „végén” áll őrt óriási tömeges masszívumként a Kárpátok egyik leglátványosabb és talán legjobban ismert hegylánca, a Bucsecs. A dél felé nyitott, patkó alakú hegység félelmetes leszakadásokkal (a Prahova völgye felé 800–900 m-es sziklafalak!) emelkedik a környező mély folyóvölgyek és dombvidékek fölé, s 2100–2300 m-es átlagmagasságú platóként végződik a fellegek alatt.

A Bucsecs domborzatilag a Déli-Kárpátokhoz tartozik, de kőzetanyagát tekintve „kakukktojás”, hisz az üledékes kőzetei miatt már inkább a Keleti-Kárpátok felé mutat rokonságot (a Déli-Kárpátok döntően metamorf és mélységi magmás kőzetekből áll).

A változatos domborzatú hegységben ugyancsak változatos formakincs alakult ki, amelyek közül a legismertebbek és leglátványosabbak a szél által kiformált gombasziklák.

Középiskolai vagy egyetemi tanulmányainkból ismerős lehet a gombaszikla kifejezés. A sivatagokban a szél hatására létrejövő bizarr formákat hívtuk így. A bucsecsi túránk során is találkozhatunk ilyen gombasziklákkal, pedig nem sivatagban vagyunk. Vajon mi kell ahhoz, hogy a szél a kőzetek „faragásával” ilyen formákat tudjon létrehozni? A hegység fő felépítő kőzetei kréta időszaki konglomerátum, homokkő, valamint alárendelten mészkő. A homokköves térszíneken található kőzetek az (pl. fagy- és hőingadozás okozta) aprózódás hatására alkotóelemeikre esnek szét. A homokkő fő felépítője a 7-es keménységű kvarc, ennek megfelelően tehát már adott egy megfelelő keménységű ásványtörmelék.

A 2000 m fölé nyúló, növényzet nélküli vad sziklaszirteken a szél akadálytalanul száguldhat végig és sodorhatja magával a homokkőből kipergett kvarcokat. A felszín felett közlekedő kvarcok egymással és az útjukba eső kőzetekkel ütköznek és csiszolják, marják azt (korrázió). Hosszú idő alatt a felszínen lévő sziklatömbökből karcsú lábakon álló gombaszikla lesz. Ennek az oka, hogy a szél csak párszor 10 cm-es magasságba tudja felemelni a kvarcszemcsék nagy részét, és marni a kőzeteket.

Ezért van az, hogy ahol mart a szél, ott elkeskenyedik a kőzettest (anyaghiányos lesz), ahol nem, ott pedig „kalapként” marad meg az eredeti méret torzója.

Egy idő után a láb annyira elkeskenyedhet, hogy a gombaszikla lebillen, és úgymond megszűnik gomba lenni. Itt jegyeznénk meg, hogy a gombaforma kialakulását segítik a kőzetek eltérő cementáltságú részei, valamint az üledékbe ágyazódó nagyobb kőzetblokkok is.

A legszebb és legismertebb sziklacsoport a képen is látható Babele névre hallgat, de számtalan helyen fellelhetjük őket. Láthatjuk tehát, hogy nem kell sivatag a gombasziklák kialakulásához, csak erős szél, kvarcszemcsék, kőzetek és sok idő! A Babele (ami románról lefordítva „anyókákat” jelent) sziklacsoportja a Prahova völgyéből érhető el, kemény gyalogtúrákkal vagy éppen kabinos felvonóval.

Ha érdekel a geológia, kövesd A kövek mesélnek blogot a Facebookon is!
Forrás: akovekmeselnek.hu

Kővé vált medvék az Aggteleki-karszton

Kővé vált medvék az Aggteleki-karszton

2021.10.17.

Aggtelek és Jósvafő között félúton, a Baradla barlang vörös-tói bejáratának közelében található a névadó Vörös-tó kicsiny vízfelülete. Tőle nyugatra, az erdő szélén gömbölyded felszínű, bizarr alakú „lyukas” sziklaképződmények késztetik megállásra a túrázót. A Medve-sziklák „kőcsoportja” egy országos szinten is egyedülálló földtudományi értéket képvisel, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. Tehát kalandra fel, irány a kövek világa!

→ Tovább
Rákóczi köve Regéc határában

Rákóczi köve Regéc határában

2021.09.24.

A kicsiny Regéc településtől északkeletre, a Rákóczi-völgy (Mély-patak völgye) erdőkkel borított mélyén egy misztikus, címerrel ellátott kő bújik meg, amely nem csak ősi legendákról regél, hanem a terület izgalmas földtörténetébe is visszarepíti szemlélőjét.

→ Tovább
A szarvaskői párnalávák üzenete

A szarvaskői párnalávák üzenete

2021.09.13.

Az Egertől északra fekvő Szarvaskő falucska környéke különleges és magyarországi szinten is egyedülálló, ritka földtani képződményeket rejt. Az itt található természetes (pl. vízmosások oldalai) és mesterséges (pl. egykori kőfejtők) geológiai feltárások nyitott könyvként mutatják be a terület különféle kőzeteit, amelyek évszázmilliók történéseit mesélik el.

→ Tovább