Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2022. november 2.

Bakonyi kerékpártúra a Kőris-hegyre

A Bakony legmagasabb csúcsa, a Kőris-hegy a főszereplője ennek a látványos körtúrának, mely nemcsak a Vajda Péter-kilátót érinti, de több oldalról is bemutatja az Öreg-hegyet.

A Természetjáró weboldalán található jó kis bakonyi körtúra ihlette kirándulásunkat. A Magas-Bakonyt bejáró bringatúra zömében jól tekerhető erdei utakon halad át, így esélyes, hogy kizárólag csak az őszi erdő szépségével foglalkozzunk, ne az úthibákat korrigáljuk. Bakonybéltől Kőris-hegyig széltében-hosszában több bakonyi látványosság is hozzáadható a túrához, így annak hossza és időtartama a végtelenségig növelhető.

A bencésekről ismert, egész évben látogatott Bakonybél a legkézenfekvőbb kiindulópontunk. A község számtalan látnivalója mellett túrázás szempontjából is népszerű, a különböző szállásfoglaló portálok rendszeresen nagymértékű foglaltságról árulkodnak.

A Cseralja utca elején lévő parkolóban biztonságban tudhatjuk az autónkat, és az erdészeti tábláktól indíthatjuk a túrát. A Száraz-Gerence mellett vezetett betonút több színű turistajelzésekkel bír, melyről fokozatosan válnak majd le a különböző irányok. A sárga sávot követve tekerjünk egyre feljebb. A Bakony szerkezetéből adódóan számtalan, kisebb-nagyobb barlanggal rendelkezik, a Tönkölös-hegyi-barlang, vagy a Pörgöl-barlang már az első kilométereknél beköszönt.

Érdeklődésünknek megfelelően térjünk ki, vagy guruljunk tovább. Szépalmapuszta szintén egy olyan megálló lehetne, ahol órákat időzhetnénk, de mi a sárga sávot elhagyva, inkább Kőris-hegy felé vettük az irányt. Kisszépalmapuszta tisztásán remek pihenőpontot találunk, esőbeálló házikó és asztalok várják az uzsonnázni vágyó turistákat. Fokozatosan kanyargó emelkedő visz fel a csúcsra, mely néhol egybeesik a felfestett gyalogos ösvényekkel.

A Bakony legmagasabb hegye uralkodó erdőtípusáról kapta a nevét.

A mindenhonnan jól látszódó fehér csúcsdísz nem turistalátványosság, hanem az 1975-ben épült radarállomás gömbkupolája.

A polgári légtér ellenőrzésére szolgáló építmény egyike a repülésirányítási rendszerünknek. Sajnos nem ez az emelvény a kilátó, az eltörpülő faépítmény a gömb hátsó oldalán bújik el. Az 1920-ban épített Vajda Péter-kilátót később újjáépítették, majd 2002-ben erősítették meg.

A monumentális radar mellett ez a kicsinyke fatákolmány olyan sérülékenynek tűnik, hogy össze kellett szedni a bátorságomat, hogy a meredek létráin felkapaszkodjak a tetejére. Tiszta időben az Alpokig terjedő panorámát inkább a közeli bakonyi erdők és kistelepülések dominálják, a másik oldalon viszont a gigantikus gömb tölti ki a látóhatárt.

Rövidke pihenőt követően visszaereszkedtünk Kisszépalmapusztára, ahonnan megtévedve a zöld sáv rossz irányát választva, a Barát útnál korrigáltunk. Zötykölődő kitérőnket javítva, újból a hegyalji tisztásról iramodtunk neki. Ménesjáráspuszta előtt a zöldet a piros keresztre váltottuk, miközben az alattunk futó aszfaltút mit sem változott. A Csárda-tető erdő irtott, kopaszodó „fennsíkját” a Malom-erdő bükköse váltotta. Hosszas tekerést követően a sárga sávon a Hódos-éri vadászház csaholó ebei lassították le száguldásunkat.

Újabb kitérő lehetőség a páratlan Cuha-szurdok, mely magas sziklafalaival és bővizű patakjával a hegység egyik leglátványosabb természeti látnivalója. Ha végig akarjuk járni a völgyet, akkor újabb hosszú órákkal számoljunk.

A Vinye és Fenyőfő közötti főúton teljes az arculatváltás, a bakonyi rengeteget a Fenyőfői-ősfenyves Természetvédelmi Terület örökzöldjei és szokatlanul homokos talaj váltja az eddigi képet.

Az 1954 óta védett különleges erdőállomány Bakonyszentlászlóig terjed, és a zöld kereszt jelzésen plusz időt rászánva körbejárható.

Fenyőfő nyugati oldalán homokos földútra térve Bakonyszűcs, Bakonykoppány település kettőse érhető el. Az összefüggő erdőségtől mentes, füves puszta képe nem éppen a Bakony jellegzetessége. Az egykoron főként német nemzetiségek által lakott Veszprém megyei községek legfőbb látnivalói a katolikus templomaik. A főúton továbbtekerve nyugati oldaláról köszön vissza a Kőris-hegy nagy fehér gömbje.

A következő megálló Huszárokelőpuszta, a Hubertlaki tanösvény bejárata. A több állomásból álló útvonal a helyi fákat, élőlényeket mutatja be. Csúcspontja a bakonyi Gyilkos-tó, melyet mi az aszfalton tekerve értünk el.

Az erdő mélyén hétszáz méternyire található az a mesterségesen felduzzasztott tavacska, melyet a helyszínről, Hubertlaki-tónak neveznek.

Az 1900-as években eredetileg vaditatónak hozták létre, és az Esterházyak birtokát gazdagította. A Gyilkos-tó szinonima erdélyi testvérével való hasonlóságra utal, a víztükröt megtörő, kiálló facsonkok jellegzetessé teszik.

Természetesen az ilyen sejtelmes vidékekhez legenda is dukál, ami ebben az esetben az elkényeztetett Hubert herceg története. A szépen kialakított pihenőhely maradásra ösztönöz, de mivel volt még út előttünk, továbbindultunk. Ha a kísérő látnivalók sorát akarjuk tovább sorolni, akkor mindenképpen megemlítendő az Ugod feletti kilátó, mely oda-vissza kilenc kilométer letérő az aszfaltról.

Királykapu után, Pápavár alatt a piros sáv csatlakozott utunkhoz. A kék kereszteződésnél furcsa képződménybe ütközünk. A 2021-ben állított Napköveket az ősi szent helyek ihlették. A Stonehenge-re hajazó kőcsoport tájolásával fókuszált energia segít elmélyülni, lelkiségünkhöz kapcsolódni.

Bakonybélhez közeledve a mészégetés foglalkozásának állít emléket az utolsó használójáról, Sekk Istvánról elnevezett égető. A Bakony hotel és Gerence fogadó háta mögött csatlakoztunk be a főútra, ahol Bakonybélre gurultunk vissza. Levezetésnek a bencés monostor parkja a legmegfelelőbb helyszín, mert megfáradt tagjaink mellett lelki feltöltődést is remélhetünk.

A Pilis déli kilátópontjai

A Pilis déli kilátópontjai

2024.04.19.

Ha már unjuk a Pilis-tetőt, de könnyű elérhetősége miatt mégis erre esne a választásunk, ne a Két-bükkfa-nyereg felől, hanem Pilisszántó felől közelítsük meg. A déli lejtő látványos kilátópontjait tartalmas túrává fűzhetjük fel.

→ Tovább
110 éve épült az ország legszebb panorámájú turistaháza, a Vaskapu menedékház

110 éve épült az ország legszebb panorámájú turistaháza, a Vaskapu menedékház

2024.04.19.

Pazar kilátás, remek ételek, történelmi időket idéző, viharvert falak és madárcsicsergős természeti környezet várja azokat a kirándulókat akik fellátogatnak az Esztergom határában emelkedő Vaskapu-hegy ékkövéhez, az idén 110 éves Brilli Gyula Menedékházhoz. Az 1914-ben épült turistaotthon gyalogosan, kerékpárral, de akár autóval is jól megközelíthető.

→ Tovább
Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága

Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága

2024.04.18.

Kőszeg egy tündéri kis ékszerdoboz az Alpokalján, történelmi hangulatot árasztó utcáit, ódon várfalait, és az 1532-es ostrom történetét bizonyára mindenki ismeri. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy a városka töröktől való megmenekülését a legendák szerint a hősies küzdelem mellett két nagyszerű ember barátságának is köszönheti.

→ Tovább