Magunk mögött hagytuk az idei tél eddigi legfagyosabb éjszakáját. Az ország több pontján is –15 foknál hidegebb volt, a hóval borított Bakonyban még ennél is kevesebbet mértek. De vajon mi volt a helyzet Zabaron, amelynek neve összefonódott a hidegrekordokkal?
Ködfátyollal takart és az évszaktól várt fagyos díszletek nélkül is elbűvölő túraélményt tartogat a januári szürkeségbe burkolózott Magas-Bakony. Látnivaló ugyanis itt akad bőven, amelyeket egy Bakonybélből induló és nem túl nehéz körtúrán is felfedezhetünk.
Savanyó Jóska nevével sok helyen találkozhatunk a Bakony-vidéken. A térképen több barlang is viseli a nevét, ami nem meglepő, hisz egykoron a betyár rejtekeként szolgáltak ezek az üregek. Hogy ki volt valójában a legendás rabló, hogy bandájával milyen bűncselekményeket követett el, azt az első részből már megtudhattuk. Most elfogásának történetét és az ezt követő éveit ismerhetjük meg.
Akár egy hollywoodi gengszterfilm is kikerekedhetne a legendás betyár életéből, akinek a nevével bakonyi kirándulásaink alkalmával több helyen is találkozhatunk. Hogy ki volt valójában Savanyó Jóska, hol bujdosott, miként élt az utolsó éveiben? Kétrészes történetünkből megtudhatjátok.
Ezt a kényelmes szurdoktúrát alighanem sok Bakony-járó ismeri, ám megunhatatlan sziklás környezetét főként a lombhullás utáni időszakban érdemes felkeresni. Ilyenkor egy-két szomszédos magaslatra is megéri felkapaszkodni, mert a téli ragyogás még lenyűgözőbbé teheti az egyébként is szép panorámát. Aki pedig még sosem járt erre, az egy kihagyhatatlan túraélménnyel fog gazdagodni.
Terveinkben a Kékkör folytatása szerepelt, de az ismert járványügyi helyzet és a szigorítások miatt a hátra maradt távoli pontokon kérdéses volt a logisztika, így rögtönzött „értekezletünkön” az a döntés született, hogy folytassuk a Közép-dunántúli Piros sávján és vessük be magunkat a Bakony hatalmas rengetegébe. Az Odvaskő hoteltől Bakonybélig gyalogoltunk a hegység talán legvadregényesebb részén.
→ Tovább
Hódok nyomában bevesszük magunkat egy varázsaltos szurdokvölgybe, négyezer éves romok mentén bámulatos sziklaalakzatokat csodálunk meg, majd a panorámás Pápalátó-kőtől festői fenyvesben élvezzük a Bakony roppant sokszínű élménykavalkádját.
Az Öreg-Bakony egy félreeső szegletében ősi élőlények nyomait rejtő kőzetek, látványos ördögszántások, egy nagyszerű sziklafal és panorámás mezők várják a felfedező kedvű kirándulókat.
Laikus szemnek csupán egy szürke kődarabnak tűnik, ám ez a pár centiméteres lelet az első magyarországi fosszilis dinoszaurusztojás, amely hamarosan a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításán lesz látható.
Jó érzés fent lenni és szétnézni, befogadni a magasság kínálta újszerű távlatot. Szárnyaink nincsenek, mint a madaraknak, pazar panorámát nyújtó kilátóhelyeink azonban igen. Ha a tájat a legszebb „oldaláról” szeretnéd megcsodálni, vedd célba a következő természetes kilátópontokat. Ezek a helyek az év minden évszakában ugyanolyan jók, csak éppen más-más élménnyel ajándékoznak meg.
A Bakonyban sok szép kilátóhely van. A Kőris-hegyen állva a lábunk alatt hullámzó Magas-Bakony hegyei nyűgöznek le, a Kab-hegyi kilátóból akár a Balaton víztükrének csillogásában is gyönyörködhetünk, a Baglyas kopasz csúcsáról Fehérvárig száll a tekintet. Van azonban egy kilátó ahol mindezt egyszerre kapjuk meg, ahonnan körpanoráma nyílik szinte az egész Észak-Dunántúlra: a 646 méteres magasságig emelkedő Papodon álló Vitéz Bertalan Árpád kilátó.
→ Tovább
Az eseményt a Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség rendezi meg szeptember 19-én. Egy rég nem látott különvonatot is indítanak aznap.
A hegyvidék szélén álló várost és környékét sok országjáró ismerheti, de kevesen töltöttek el itt hosszabb időt. Mire tanítanak az építészetről a „kockaházak”, és miért érdemes nem csak átszállópontként közelíteni Ajkára?
Egy férfi és három kisgyerek mászott fel a Gaja-szurdokban egy sziklafalra, de lejönni már nem tudtak. Egy rendőr és egy vadász segített nekik.
A Bakony hegység központi és egyben legvadregényesebb része az Öreg-Bakony – vagy más néven Magas-Bakony –, amelyet egy magára valamit is adó természetjáró nem hagyhat ki. Van egy kiváló túratippünk e varázslatos vidék bebarangolásához, amely kötöttségek nélkül tárja elénk hazánk e természeti kincsekben oly gazdag és páratlan területét.
A bakonynánai vízmérce alig 6 cm-t jelez a pataknál, s így nem véletlen, hogy a Római-fürdő tavasszal még dübörgő vízesése sehol, szinte porzik a Gaja-patak medre a Keleti-Bakony legszebb szurdokának alsó részén.
→ Tovább
Pogányok és betyárok menedéke volt a barlang, amit hazánkban legkorábban említettek írásban. Odvas-kő látványos üregét és panorámás szikláit bárki felfedezheti egy kis sétával.
Árnyas lombsátor, burjánzó aljnövényzet, sziklás patakmeder, mohás kőtömbök, bedőlt fák és izgalmas drótkötélpálya. Ördög-árok és Kő-árok. Bejártuk a Magas-Bakony egyik legszebb túraútvonalát, és nem bántuk meg, valamit megéreztünk a Bakony vadságából.
→ Tovább
Egy-két évtizede ezt a hajdanvolt tűzhányót még kevés turista ismerte, de ha tanúhegyekről van szó, a legtöbben manapság is csupán a Balatont övező látványos magaslatokra gondolnak. Pedig a Bakony peremén álló Somló legalább annyit tud, mint a magyar tenger partján sorakozó társai.
Vadregényes patakvölgy, bámulatos sziklakatlan, hangulatos rétek és falvak, panorámás kilátás és festménybe illő szélmalmok teszik felejthetetlenné ezt a túrát.
Az építő dédunokájával jártuk körbe a Bory Jenő teremtette mesevilágot
Ezzel a jelvényszerző túrával remek esszenciát kaphatunk a hegység páratlan hangulatából
Felfedeztük a Szalonnai-hegység és a Bódva völgye különleges látnivalóit
