Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Barkóscinege és társai a Dinnyési-fertőn

Turista Magazin 2016.09.15.

A madárvonulás kezdetekor jártam a Velencei-tó melletti természetvédelmi területen, hogy - a természetvédelmi őr szavaival élve - a lehető legközelebbi ismertséget kössek a kis énekesmadarakkal.

„Hiszen akit közelebbről megismerek, az lehet, hogy a barátom lesz, és esetleg megteszek érte valamit: megmentem az életét; megetetem, ha éhes; megitatom, ha szomjas; és segítek neki akkor is, amikor aludni vagy fészkelni szeretne.” - mondja a Velencei-tó melletti Madárdal tanösvény házigazdája, Fenyvesi László, akihez „korrepetálásra” mentem a természetbe, egy madárröptetéses vezetett túrára. Reméltem ugyanis, hogy tudásban utolérem a keresztlányom, aki ötször többet tud nálam, ha a madarakról van szó. Luca több éve tagja a Magyar Madártani Egyesületnek, rendszeresen jár szüleivel a rendezvényeikre, és hozzánk is távcsővel érkezik, hogy a Nappal kelve megfigyelje az erkélyünk előtti bodzafán landoló tollasokat.

 

Fotó: Balla Réka / TM
Fotó: Balla Réka / TM

Hiszen akit közelebbről megismerek, az lehet, hogy a barátom lesz (...)"


Mit rejtenek a vászontáskák?


Háló a nádasban, háló a bokorban - a kis madarak felváltva érkeznek innen is, onnan is, és befogásuk után kerülnek bele egy vászontáskákba, amíg a „bemutatkozásukra” várnak. A szakemberek így gyűjtik be őket, hogy megvizsgálhassák állapotukat, meggyűrűzhessék az egyedeket, és alkalmanként, egy-egy eseményen bemutathassák őket a gyerekeknek és érdeklődő szüleiknek. A kitett hálókat gyakran ellenőrzik, hogy a belerepült poszáták és verebek, rigók csak rövid ideig vergődjenek ott, és a vászontáskákból is mihamarabb kiszedik őket. Forró időben maximum 20 percig, hűvösebb hőmérsékleten akár egy órát is elvannak bennük.

 

Fotó: Balla Réka / TM
Fotó: Balla Réka / TM

A kitett hálókat gyakran ellenőrzik...

 

 

Fotó: Balla Réka / TM
Fotó: Balla Réka / TM

 ...befogásuk után pedig egy vászontáskákba kerülnek.

 


A leggyakoribb poszáta


A barátposzáta a leggyakoribb poszáta, sok más társához hasonlóan szereti a bodzát. Nehéz megállapítani, hogy tojó-e az egyed, mert annak ugyanolyan színe van, mint a fiatal madárnak. Ha hegyesek a faroktollak, akkor a madár még „pelyhes tollú” ifjonc. A fiatal foltos nádi poszáta a nádi madarak közül az egyedüli, aki kirepül a nádasból, amikor énekel. Nem olyan magasra, mint a pacsirta, de legalább 15-20 méternyi távolságba, majd gyorsan alászáll, hiszen a nádas kiváló búvóhely számára. Ha fiatal madárról van szó, akkor foltos a feje, a háta, a szárnya, és a begye is - ezt még távcsővel is meg lehet figyelni, ahogy a nádszálon áll.  A kerti poszáta kevésbé gyakori, mint a barát, Magyarországon kevés fészkel belőle, leginkább egyszínű szürke, nincs sapkája. A cserregő nádi poszátának a színe a száraz nádra emlékeztet, ez a leggyakoribb nádi madár. Hosszabb karmai vannak, mint az énekesnek, hiszen a nádasban lakik, és biztonságban kell tudnia kapaszkodni a vastagabb nádszálakon.

 

Fotó: Isztl Csaba
Fotó: Isztl Csaba

A cserregő nádi poszátának a színe a száraz nádra emlékeztet

 


Zsíros madár a jó madár


A kis madarak ott gyülekeznek, ahol biztonságos és bőséges a táplálék, és onnan indulnak a vándorútra. 1-5-ig terjedő skálán értékelik a szakemberek a zsírtartalmukat, hiszen nyáron jól felhíznak, hogy bírják az utazást és a hideget. Amelyiknek mínusz 1-es a zsírja, az nincs túl jó kondiban. A barkós cinege a hidegre nagyon érzékeny, egy kemény tél alkalmával, akár a populáció 90%-a is kipusztulhat. A nádasban mindenhol meg lehet találni. Rendszerint hamar párba áll, és ugyanabban az évben, amikor kikelnek, már fészkelnek is. Az jó hír, ha sok a fiatal madár, akkor a területnek van jövője. Ez az elv a madaraknál hatványozottan érvényes. Ha egy évig nincs szaporulat, azt még túléli a madárpopuláció, de két év kihagyásnál már kipusztul. Lehet látni egyes egyedek faroktollain az éhségcsíkokat, ami jelzi, hogy az egyed fiatal korában éhezett, kevesebb ásványi anyag és vitamin jutott neki. Egy ilyen pici madárnál már egy kétnapos rossz idő is végzetes lehet, ha nem találnak ennivalót.

 

Fotó: Isztl Csaba
Fotó: Isztl Csaba

A csilingelő hangú barkós cinege, a tanösvény szimbóluma

 


Csalogány a csalánosban


A fülemüle a csalánosba a földre, a földön levő gallyak közé teszi a fészkét. A fülemülesitke a legkisebb nádiposzáta-féle, jellegzetes a színe, a formája és a sapkája. Európai szinten veszélyeztetett madár, a nádasok szélén lakik a gyékényeseknél, és a más fajokhoz képest a legkorábban érkezik vissza tavasszal. Gyakran Albániában telelnek, ahol egyre jobban mennek tönkre az élőhelyek, mert feltöltik, kiszárítják a mocsarakat (ott a természetvédelem még gyerekcipőben jár!). A sárszalonka jellegzetes sárban lakó madár. Felülről olyan színe van, mint a sárnak, könnyen hajló csőrével szondázza az iszapot, és annak végén található idegvégződésekkel kitapogatja a férgeket, és kicsippenti magának. Fent vannak a szemei, hogy fej fölé is lásson, hiszen onnan jön a veszély. Parti madár, amely lábaival, hosszú lábujjakkal alkalmazkodott az iszaphoz. A nádi rigónak, a nádi poszáták legnagyobbikának, ha nem jut elég kövér falat, akkor kimegy a rétre sáskát fogni. Neki kis bajuszkája van, ami megnagyobbítva a csőrét, úgymond betereli az áldozatot a szájába. A mezei veréb is bemegy a nádasba, és a „Csúri” - ahogyan gyakran becézik - jól bírja a simogatást.

 

Fotó: Isztl Csaba
Fotó: Isztl Csaba

A sárszalonka jellegzetes sárban lakó madár


Hogyan kell madarat röptetni?


„Nyisd ki a kezed, beleengedjük a madárkát” - mondta Fenyvesi László az előtte tolongó, madárröptetésre jelentkező gyerekek közül a szerencsés kiválasztottnak. „Fogd meg hátulról, hogy a nyaka kerüljön a mutató- és a nagyujjad közé. A farktollait hagyd szabadon! A másik tenyered tedd alá, hogy arról elrugaszkodva tudjon elrepülni. Ha párban találtuk meg őket, akkor párban is engedjük el!” Nekem egy kerti gezét sikerült elengednem, ami egy nagyon különleges énekhangú, nyekergő, tipikusan bokorlakó madár, érdekes halovány színezettel és jellegzetes csőrformával. Sajnos erről videó nem készült, de másvalakit sikerült felvennem.



 

Ahol jószág van, ott madár is van


Fontos, hogy jószágok is legyenek egy madártani tanösvény közelében, mert hozzájuk sok faj kötődik. Itt a legelőn idén már bibicfiókákat röptettek, a széki gólyának a fiókái is voltak itt. Sok madár, fecske és gólya jön ide a táplálékért. A madarak szeretik a bogáncsféléket, a feketeürmöt és a katángkórót, na meg persze a bodzát. Ők a zsigereikben tudják, mire jó a flavonoid, nem kell nekik tudományos tanulmány… tehát ültess te is bodzát! Ott a madarak elbújhatnak, fészkelhetnek, táplálékot szerezhetnek. Fenyvesi László minden gyermeknek (és felnőttnek) ajánlja Schmidt Egon: Bodzavendéglő című könyvét, amiből mindannyian csak tanulhatunk.


Fotó: Balla Réka / TM
Fotó: Balla Réka / TM

Lesház - innen sok a hallani-, látni- és fotóznivaló (csak engedéllyel látogatható)

 

Szöveg: Balla Réka

Fotó: Isztl Csaba, Balla Réka

 

20160131155148-madardal-tanosveny-fl7sok4o.jpg

A Madárdal tanösvény útvonala