Odakint

2015. május 21.

Kincsek és bányák nyomában Királyréten

Királyréten, a Börzsöny legmagasabban fekvő és legkisebb medencéjében már a XVII. századtól folyt vasércbányászat. Itt és a környékén rengeteg felhagyott táró és bánya található. Van, amelyiket könnyű észrevenni, de van, amelyik már a feledés homályába merült és csak néhány ásványgyűjtő tudja, hol kell keresni.

Ezek a bányák önmagukban is érdekesek és izgalmasak. Aki megfordult Királyréten, biztosan ellátogatott már legalább egyszer a Bajdázói kőbányába, amelyet a kék négyzeten lehet megközelíteni.

 

A játszótértől nem messze, a Szén-patak másik oldalán egy középkori táró hívja fel magára a figyelmet. Boltíves bejárata már messziről hívogat minden kíváncsiskodót. Szerencsére nincs benne akna, így nagy baja nem lehet senkinek, aki bemerészkedik. Felegyenesedve lehet végigmenni a nem túl hosszú járaton. Aki pedig már benézett ide, biztos találkozott néhány patkósdenevérrel is.

 

 

A patkósdenevérek egyik kedvenc helye az egykori vasérc bánya

 

A Szén-patak hídján átkelve két felhagyott bánya bejárata tátong. Túl sok mindent nem lehet itt találni, de kedvelt felfedezni való e két járat is. A fejekre érdemes vigyázni!

 

 

Királyréti bánya

 

A többi bánya - talán szerencsére - már messzebb van a sétálóktól, vagy legalábbis nem oly hívogató, mint az előzőek. Én sem adnám meg pontos helyüket, mert némelyik veszélyeket is rejt...

 

Legutóbb, amikor Királyréten jártunk, elsősorban almandint szerettünk volna találni. Itt sok helyen fellelhetőek a gránátcsoportba tartozó, többnyire bordó színű ásványok, csak persze tudni kell, hol keressük őket, és némi kitartást is igényel, míg rááll a szemünk arra, hogy meglássuk. Akkor üres kézzel tértünk haza, bár a kincskeresés már önmagában is jó móka volt.

 

 

Egy felhagyott táróban

 

Nem sokkal ezután kaptam egy tippet egy eldugott bányáról. Ha szűk bejáratán bemerészkedik az ember, több középkorban kialakított járat is várja. Az arra járó túrázó a rókalyukszerű bejáratot inkább gondolná víznyelőnek, mint egykori bányának. A pontos leírás után azonban már nem volt nehéz megtalálni, bár már szinte teljesen feltöltötte a természet, s mára csak a boltív teteje látszik, amely ráadásul elég omladékos is.

 

 

A bányaüreg kívülről...

 

 

...és belülről

 

A falain tényleg akad egy-két almandin, meg az is látszik, hogy más is felkeresi néha a helyet, hiszen felfedezni véltünk néhány lyukat is, melyből már kivésték az apró kis ásványokat.

 

 

Az almandin középen látható (bordó)

 

 

Szalamandra

 

A bánya izgalmas volt, de legutóbb elmaradt a patakmederben való keresgélés, így most szerettük volna pótolni ezt. Elég speciális eszközöket hoztunk magunkkal a siker érdekében: kislányunk homokozó készletéből egy műanyag szitát és egy lapátot. No meg egy apró gumicsizmát is a pancsoláshoz.

 

 

Keresgélés a patakhordalékban

 

A Szén-patak medrének hordalékában egy kis szerencsével jó sok almandint lehet találni, igaz a legtöbbet már gömbölyűre csiszolódott formában. Egy ízben még zafírt is találtak a játszótér melletti részben.

 

 

Szitálás

 

Jó móka volt ez is, de még mindig volt egy hely, amely nagyon ígéretesnek tűnt az olvasottak alapján. Mégpedig a Várhegy oldalában. Elindultunk felfelé, s hamarosan könnyen morzsolódó és omladékony andezittufa falak mellett haladtunk el. Már első ránézésre volt benne fantázia, de mi továbbhaladtunk, nem gondolván azt, hogy ezek már a keresett falak. Miután a zöld jelzés elfordult és a piroson elértük a Széles-mezőt, sejtettem, hogy mégiscsak azokról volt szó, amelyek mellett elhaladtunk. Visszaindultunk szerencsét próbálni. Közben már balkéz felől a piros háromszögön lefelé igyekeztek barátaink. A Várhegy tetején voltak, amelyet a régiek Gránát-hegynek hívtak, s amelyen egykor egy Árpádkori földvár állott.

 

 

Felfelé a Várhegyen

 

Visszaérkezve az andezittufához, a törmelékben kezdtünk keresgélni. Hamarosan megtaláltuk az első darabokat, majd egyre több került bele a kis vödrünkbe. Kislányunk is nagyon élvezte, aki a földön ülve, kis lapátjával átdolgozta a törmelékanyagot. Viszonylag sok almandint találtunk, és néhány elég impozáns darab is előkerült. Nehezen tudtuk otthagyni a lelőhelyet, hiszen izgalmas és szórakoztató is volt egyben a kincskeresés.

 

 

Nyers almandin

 

Kisgyerekes családként visszafelé örömmel álltunk meg a játszótéren, Királyrétre érkezve pedig kürtöskalácsot ettünk, így már végképp teljes volt a nap.

 

A Börzsönyben már sokszor voltunk és sokszor vissza is megyünk majd, hiszen rengeteg felfedeznivaló vár még ránk.

 

Kövesd a facebookon is az Odakint blogot.

 

Königsjodler - A via ferrata álom

Königsjodler - A via ferrata álom

2015.06.01.

Hazánkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a via ferrata vagy klettersteig túrák. Ezeken a túrákon, olyan hegyi utakra merészkedhet fel az ember, amelyek kiépítetlenül, csak képzett sziklamászók számára lennének elérhetőek. Az előrehaladást előzetesen felszerelt létrák, lépcsők, hidak és fémkábelek segítik.

→ Tovább
Sárkánygerinc a Pilis szívében

Sárkánygerinc a Pilis szívében

2015.04.29.

A Pilis-tető hűvös, északi lejtőjén különös kőszörnyeteg vonja magára az ember figyelmét. Mint egy sárkánygerinc úgy magasodik a környező bükkösök fölé a Vaskapu-szikla, amely a dobogókői útról már jól látható.

→ Tovább