Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Szerző:
2017. június 15.

Nemcsak szép, de izgalmas is - Krk szigete

Változatos, szép, könnyen bejárható, mégis izgalmas. Azt hozol ki belőle, amit akarsz. Gyakorlatilag ajánlható bárkinek. És csak mellesleg a horvát tengerpart rajongóinak. Krk-szigetén jártunk. 

Az egyik óriási előnye Horvátország legnagyobb szigetének, hogy közel van. 550 kilométer, amely távolság, ha nem a szombati turnusváltáskor, bedugult autópályán tesszük meg, akkor többszöri megállással is 6,5 óra alatt kényelmesen megtehető autóval. És kompozni sem kell, mert egy modern hídon (35 kuna ellenében) egyszerűen bejuthatunk a szigetre.

 

 

A másik, hogy minden van benne, ami egy tengerparti lazuláshoz kell. Bícseléshez tiszta, kavicsos és néhol homokos, olykor sziklás partszakaszok, mindenhol gyönyörű zöldeskék tengerrel. Nézelődéshez, korzózáshoz hangulatos, mediterrán városkák, szűk utcácskákkal, rengeteg kiülős étteremmel, bárral, bisztróval és kávézóval. Kiránduláshoz pedig vadregényes - nem egyszer kihívásoktól sem mentes - sziklás terepen vezető gyalogos és kerékpáros útvonalakkal. Krk szigetén tényleg rajtad áll, hogy mit hozol ki a nyaralásból.

 

 

Mi célállomásnak a sziget déli csücskében lévő Baskát, időpontul pedig május végét, június elejét választottuk, mert sejtettük, hogy a főszezonban az egy négyzetméterre eső nyaralók száma itt minimum a háromszorosára fog nőni. Az első nap „kötelező” tengerparti láblógatását - a víz május végén elérte a 19-20 fokot, amely már lehetővé teszi a fürdőzést - a település Vela plazának elnevezett, 1800 méteres, kavicsos, szépen kialakított, kék zászlós strandján ejtettük meg. Annak is a Zadok felé eső részén, ahol mivel nem voltak napernyők, így árnyék se nagyon - jobbára a part szélén lévő kis fák alá lehet behúzódni -, jóval kevesebben strandoltak. A tenger viszont ugyanolyan kristálytiszta volt, a hegyek ugyanolyan pazar módon magasodtak fölénk, mint az öböl zsúfoltabb partszakaszán.

 

Baska naturista strandja

 

Baska tengerpartja egyébként sokféle kívánalomnak megfelel, amolyan multifunkciós üdülőterület. Kisgyerekes családok a kavicsos, helyenként homokos részei miatt szeretik. Az „extrémebb” fürdőzést kedvelők a sziklás partokat és a kisebb, eldugottabb öblöket részesítik előnyben, ahol elterjedt a naturista strandolás. Aki pedig a mozgalmas vízparti üdülés híve, az a Vela plaza (Nagy strand) két ugrálóstégjével, a vízi banánnal és fánkkal, valamint jetskizéssel dobhatja fel a bícselést.

 

 

Baska

 

A másnap a környék turistaútjain talált bennünket. Elsőként a kék és a sárga jelzésen, egy kellemes, fenyvesekkel szegélyezett, szerpentines úton mentünk fel a város keleti része fölött magasodó Sveti Ivan-templomhoz, amelynek kertjében egy temetőt találunk, ahonnan Baskára, az öbölre, a türkizkék tengerre és a Krk-sziget melletti kis szigetekre nyílik képeslapra illő kilátás. A 126 méter magasan található, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomot a Baskai-öböl első szentélyeként tartják számon, melyet a 11. században építettek. A ma is látható harangtorony 1431-ből származik.

 

A baskai várrom

 

A Sveti Ivan-templom

 

Délután egy rövid kirándulással ütöttük el az időt, amely négy kisebb-nagyobb öblöt fűzött fel egy 4 kilométeres útra (Baska - Recepcija Naturist Camp Bunculuka - Bunculuka raskrizje - Uvala Bunculuka - Uvala Vela Vrzenica). Érdekessége, hogy igen változatos és látványos terepen kanyarog, néhol fenyves-erdős vidéken, sokszor viszont sziklák között, sőt hatalmas sziklákon át, meredek ösvényeken vezet a piros jelzésű turistaút közvetlen a tenger mellett. Itt tényleg hasznos lehet a jó sport-, illetve túracipő, mert a bakancs merev talpa csak még nehezebbé teszi a sziklákon való mászást, és a csúszkálás sem segíti ezen a kemény terepen a haladást.

 

 

Ez a túra szépsége és rövidsége ellenére is tartogat néhány kihívást. Elsőként például azt, hogy rögtön az elején Baska naturista strandján kell átsétálnunk felöltözve, túraszerkóban a pucér napozók között, mert a piros turistaút bizony arra vezet. Ezt május 31-ig ingyenesen megtehetjük, ám június 1-től már 20 kuna ellenében vághatunk keresztül ezen a partszakaszon. Ezután egy könnyebb erdei, fenyőfákkal tarkított rész következik, ahol a háttérben magasodó sziklákon gyakorló sziklamászókkal is találkozunk.

 

 

Majd jön egy komolyabb rész, ahol a kisebb, de inkább nagyobb sziklák között srégen, hol meredeken felfelé, hol lefelé haladunk, miközben közvetlenül mellettünk jobbra gyönyörűen kéklik a tenger. Egy csúszással itt már a vízbe zuhanást kockáztatjuk. És akad olyan rész is, ahol szinte eltűnik, megszűnik a gyalogút a sziklafal oldalában. Kapaszkodunk is rendesen.

 

 

 

Elérkezünk az első, a második és a harmadik öbölhöz, ahol mindenütt mosolygó, meztelen strandolók üdvözölnek bennünket németül. Ekkor már nem tudjuk eldönteni, hogy ezek az öblök is naturista strandok, vagy csak a 60 pluszos germánok dobálják le előszeretettel magukról a textilt az eldugottabb tengerpartokon. A negyedik öbölnél véget ér a piros turistaút, így a visszaúttal együtt aznap 8 kilométerrel, számos szép tengerparti kilátóponttal és izgalmas, izmokat megmozgató sziklamászós élménnyel lettünk gazdagabbak. A túrázni szeretők egyébként errefelé nem fognak unatkozni, mert a helyi Tourinform iroda prospektusai szerint 80 kilométernyi kiépített turistaút kanyarog Baska környékén.

 

 

 

Ha Krken járunk, ne hagyjuk ki a sziget keleti részén található Vbrniket. Ez a sziklaszirtre épült, part menti település valóban magával ragadó. Az óváros, amilyen kicsi, olyan maradandó élményt nyújt. Az átjárókkal, lépcsőkkel összekötött már-már egymáshoz tapadó házak és a kacskaringós, köves utcák szinte labirintusként szövik át a városkát, ahol érdemes elveszni, mert hol egy középkori óratoronynál, hol egy szép templomkertben, vagy éppen a világ egyik legszűkebb utcájában találhatjuk magunkat. Ez utóbbi, mint Vbrnik egyik fő nevezetessége, ki is van táblázva, így eltéveszthetetlen. Neve is van: Klancic, a tábla szerint 43 centiméter széles. Nem mértük le, de átsétáltunk rajta, és tényleg szűkös ott a hely. 100 kilogramm fölött nem ajánlott nekivágni az utcának, mert nem biztos, hogy átjutunk rajta.

 

 

 

Érdemes még ellátogatni a Baskától kb. 18 kilométerre lévő Krk városába, ahol az óvárosban látványos középkori építészeti emlékekre bukkanhatunk, illetve kiváló állapotban fennmaradt a Frangepán család 12. századból származó várkastélya. A szűk, macskaköves utcák, a virágos terek kiülős éttermekkel, bárokkal, üzletekkel, és a spalettás házak látványa hozza a kötelező mediterrán városhangulatot, ami jó, laza és kellemes is, ha nincs éppen tömeg. És június elején még nem volt.

 

 

Szöveg és fotó: Joó Annamária

 

 

Csillagvirágok közt lépkedve egy mesés ártéri erdőben

Csillagvirágok közt lépkedve egy mesés ártéri erdőben

2024.03.21.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy falu a Csepel-szigeten, amelynek tó van a közepén, holtágát és ligeterdeit megannyi élőlény lakja, pompás virágok virítanak mesés szigetén, a békés csendet pedig olykor csak az állatok hangja, neszezése töri meg. Ez a falu pedig nem csak a mesében létezik, gyertek velünk Szigetbecsére és sétáljunk végig együtt a Tőzike tanösvényen!

→ Tovább