Minden túrázó ismeri a csúcsra való megérkezés, a teljesítés élményét. A tökéletes győzelemhez hozzátartozik egy fénykép, melynek evidens tartozéka a csúcskereszt, ha van. A tőlünk nyugatabbi hegycsúcsokon természetes a kereszt jelenléte, hazánkban ennek szinte semmi hagyománya nincs. „A csúcskeresztet ábrázoló fotó mára egyszerűen a hegymászók DNS-ében van”- állítja a Német Alpesi Klub szóvivője. Az alpesi országokban az általános kulturális örökség részei, sokan nem törődnek vallási hátterükkel. Sokak számára spirituális jelentősége van, mások céljuk elérésének szimbólumaként értelmezik.

Magyarországon szabadtéri kereszteket a középkor óta állítunk, ami a jobbágyfelszabadítás után még népszerűbb lett. Az útmenti keresztek a tájékozódást segítették, átvitt értelemben pedig a lelki eligazodást szolgálták. A hegyeken, dombokon állók hasonló céllal születtek. Márianosztra felett, a Kopasz-hegyen az 1800-as évek óta van kereszt, ez a Kóspallag felől érkező zarándokok számára nyújtott imádkozásra alkalmas helyet.

Az esztergomi Hideglelős-kereszt 1784 óta áll, hálából került a Hosszú-hegy tetejére, mert Nagy Mihály gazda családját elkerülte a járvány. Hegycsúcsainkon napjainkra egyre több keresztet állítanak, vallási céltól a megemlékezésig. Legnagyobb hegytetőn álló keresztünk – egy 16 méteres faszerkezet – a Somló-hegyen magasodik, és a Szent István emlékmű része.

A Hideglelős-kereszt

1 / 10

Fotó: Tóth Judit

Az 1991-ben alakult civil szervezet, a Szentimrevárosi Egyesület 1996-ban határozta el, hogy meghonosítja a hegycsúcson való keresztállítás hagyományát. Elsősorban a keresztény értékeket fontosnak tartó Szentimrevárosiak közössége, kezdeményezéseik több területen ívelnek át. Repertoárjukban szerepel a természetjárás, így kézenfekvő volt, hogy ezt keresztény szellemben gazdagítsák. Kirándulásaik mottója szerint a keresztutak alkalmasak lehetnek múltról, jövőről szóló beszélgetésre, egymás erősítésére, mely később országunk hasznát is szolgálhatja. Keresztjeik egy-egy magyar szent, Nagyboldogasszony, vagy a magyar vértanúk nevét viselik.

Istállós-kő

6 / 10

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Induljunk neki bármilyen céllal, hét gyönyörű útvonallal leszünk gazdagabbak. Első keresztjüket 1996-ban állították a Bükkben, mely természetesen Szent Imre nevét őrzi. Az Istállós-kői kereszthez nem éppen könnyű körtúrát ajánlanak. A hét útból mi ezt teljesítettük utoljára, a célpontot havas környezetben találtuk. Szilvásváradról a mindig forgalmas Szalajka-völgy egy zord, téli hétköznapon szinte magányosan végigjárható. A pár kilométeres útvonal rengeteg látnivalóval szolgál, egy rövidebb kikapcsolódáshoz önmagában is megállja a helyét.

A Felső-tónál kezdődik az igazi hegymenet. Az Istállós-kői-barlangig látványos vonalvezetésű, szűk ösvényen kapaszkodhatunk fel. A barlang jelzés, majd a zöld háromszög kaptatója rendesen megdolgoztatja izmainkat. A 959 méteres magaslat méltó helye az első keresztnek. A hóval borított, napfényes tisztás ugyan panorámával nem szolgál, de a kereszt közvetítette mottót átadja. Délkelet felé ereszkedtünk le a hegyről, majd a zöld sávval jelzett útvonalon tértünk vissza a Horotna-völgy felé.

Istállós-k

7 / 10

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

1997. augusztus 20-án a Börzsöny legszebb magaslatai közé állították a Szent István nevét viselő második keresztet, mely a Rakodó-nyeregben várja a kirándulókat. Az építéshez szükséges anyagokat 800 méterről talicskázták a helyszínre, csakúgy, mint magát a keresztet, amit a vállukon vittek fel a magas-taxi turistaháztól. Mivel a Rakodó a Börzsöny nagy forgalmú turistacsomópontja, annak megközelítésére több lehetőség is adódik.

Rakodó-nyere

8 / 10

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

A keresztút ajánlásnak megfelelően Királyrét felől közelítettünk. A Nagy-hideg-hegyig turistabusz is közlekedik, így energiát spórolva távolabbra is könnyedén tervezhetünk. A turistaház egész évben nyitva, így téve folyamatossá a magas-börzsönyi szezont. Érdemes kihasználni a széles, füves fennsík kínálta panorámát, mert a Rakodó evvel nem szolgál. A Csóványos kilátója ebben a magasságban szinte kötelező látnivaló, így ez a túrakör határtalanul variálható.

9 / 10

1998-ban következett a Prédikálószék Szent László keresztje, mely éveken keresztül magányosan emelkedett a csodálatos Dunakanyar fölé. Amikor megszületett a kilátó építésének gondolata, a kereszt áthelyezését kellett megszervezni. A hegycsúcs peremére átkerült kereszt végre méltó helyét foglalja el.

Prédikálószék

5 / 10

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

A kereszt megközelítése itt is számos lehetőséget mutat. Dömös és Dobogókő közelsége végtelenné teszi a túratervezést. A szomszédos Vadálló-kövek sziklavonulata kihagyhatatlanul párosul a csúcstámadással.

A következő évben a Kékestető melletti Sas-kő lett a Szent Erzsébet-ereszt otthona. A keresztállítást a szentté avatás évfordulójára időzítették. Ezt a kirándulást legkézenfekvőbb a Kékesről indítani. A kelet felé vezető Kéken a Sötét-lápa-nyeregig ereszkedtünk. Az Erzsébet-szikla füves placcáig már enyhe emelkedő vezet. A negyedikként állított kereszt avatása óta az egyesület javaslatára nevezik Erzsébet-sziklának ezt a kiszögelést. A növényzet benövése miatt a meredek letörés panorámája gyakorlatilag nulla, a Kékesre nyílik teljes rálátás. Aki szép kilátásra vágyik, annak tovább kell gyalogolnia a Sas-kőig, melynek parádés sziklaszirtje kárpótol a fáradságunkért. A kőrakéta alakú emlékoszlop az I. világháború turista elesettjeinek állít emléket.

4 / 10

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Kapcsolódó cikkek

Vértesi élménytúra kezdő kéktúrázóknak Csókakőtől Gántig

Tovább

Kirándulás a Lófingató-hegyre és a nagyegyházi sziklákhoz

Tovább

Nagy-Gete

3 / 10

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

2000-ben Nagyboldogasszonynak ajánlották az ötödik keresztet, amit a Gerecsében, a Nagy-Getén emeltek. A különleges kettős kereszt az egyesület jubileumának eredménye. A nyugat-kelet irányú mészkőtömb tetején vezető Országos Kéktúra nyomvonala mentén könnyen elérhető. A közeli sziklaformációk: Öreg-kő, Hegyes-kő panorámás pontjaival kiegészítve igazán látványos túrává alakítható.

Naszály

2 / 10

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

2001-ben a Naszály keresztje követte a sort. A Látó-hegyen, gyönyörű panorámájú szirten emelt 4 méteres vörösfenyő keresztet Árpád-házi Szent Margit tiszteletére avatták fel. A több alkalommal megrongált keresztet ismételten kellett megújítani. Nehéz megközelíthetősége miatt a Naszály nem tartozik a legnépszerűbb túracélpontok közé, de talán pont meredek emelkedői miatt érvényesül leginkább itt a csúcskereszt elérésének élménye.

A térkép szerint három irányból közelíthetünk, az északi Gyadai-rét felől, Kosd és a váci Gombás pihenő irányából. Sikerült ez utóbbi, legnehezebb kaptatót kiválasztanunk, ezért a csúcsra érkezve még felejthetetlenebb első benyomás várt ránk. Megfáradva a csúcscsoki is finomabb volt, sőt a csúcsfotó is nagyobb értékűnek bizonyult.

Zuppa-tető

10 / 10

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

2002-ben a Magyar Vértanúk Keresztje a Zuppa-tetőre került. A Vértes autóutak által határolt sasbérce ismét tökéletes választás volt. Az eredeti keresztet évek múltán az időjárás annyira károsította, hogy kidőlése miatt – a helyi lakosok kezdeményezésére – újra kellett cserélni. 2018 Nagypéntekén igazi zarándokút keretében vitték fel vállukon a keresztet, majd helyezték azt stabilabb alapokra. A Zuppa-tető bérce is hozza a csúcsélményt, a 180 fokos panoráma teljessé teszi a keresztút-repertoárt.