A Bakony gyöngyszemei - Ganna és Döbrönte

Nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy Ganna nem tartozik a száz legismertebb magyar turisztikai célpont közé. Az is lehet, hogy a kedves olvasó most hall először erről a gyönyörű fekvésű, Veszprém megyei kis faluról.

Szerző:
Lantos Gábor
Fotó:
Lantos Gábor
2017. április 30.

Nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy Ganna nem tartozik a száz legismertebb magyar turisztikai célpont közé. Az is lehet, hogy a kedves olvasó most hall először erről a gyönyörű fekvésű, Veszprém megyei kis faluról.

Ha ez így van, akkor sincs semmi baj, mert a most következő írás pontosan azért született meg, hogy segítsen Gannát a magyar turisták képzeletbeli térképére helyezni. Riport az Esterházy-mauzóleumról, amelynek altemplomában valaha egyszerre miséztek élőknek és holtaknak egyaránt.

 

 

A Volánbusz vezetőjét mindenki ismeri, mert az összes utas a nevén szólítja, és barátságosan parolázik vele. Ezt a következtetést vonom le, midőn Pápán felkapaszkodok a helyközi járatra, amelynek végállomása Ganna. Alig kevesebb mint fél óra alatt érek a településre, ahol már vár Nagy Ottóné. A polgármester felesége a következő két órában gardírozóm lesz abban a mauzóleumban, amely az Esterházy család temetkezési helye.

 

Esterházy Károly püspök egyedi templomot építetett

 

Gannát már 1171-ben megemlítik őseink mint a közeli Bakonybél apátságához tartozó települést. A kis magyar falu a középkorban a szokásos sorsra jutott: a törökök előbb elűztek innen minden élőt, majd elérkezett a kipusztulás ideje. Az újratelepítésig több mint száz esztendőt kellett várni. Mária Terézia 1748-ban ajándékozta ezt a területet az Esterházy családnak, majd négy évvel később a falu újra benépesült. Az Esterházyaknak ekkor három fő birtoka volt hazánkban: Tatán, Pápán és Csákváron. A grófi család tagjai arra kérték Esterházy Károly püspököt, hogy az építtessen Gannán egy templomot. Hosszas keresgélés után találták meg ezt a falut, előtte több tucat települést néztek végig, míg végül Gannára esett a választásuk, hiszen Ganna a Pápa-Tata-Csákvár-háromszög középpontjában fekszik.

 


A kérés külön kiemelte, hogy a szent helynek egyedinek kell lennie. Szó se róla, a mauzóleum tényleg egyedi kinézetű lett. Nem véletlenül jártak anno a csodájára, mert ilyen szépséges neoklasszicista épületet keveset láttak akkor Magyarországon. Mikor Nagy Ottóné a hatalmas templomkulcsot a zárba helyezte és elfordította, óvatosan léptem be a remekbe szabott templom falai közé. Odabent a homokkőből megmunkált szobrok gyönyörűek, az pedig szintén a különlegességek közé tartozik, hogy a belső padsorok 1818-ban, tehát 198 éve kerültek ki a mesterek kezei közül, s azóta is itt állnak a szentélyben. Kísérőm hangsúlyozza, hogy a templom szerkezetét tűzön hajlított, gyantával átitatott gerendák alkotják, amelyhez az elmúlt évszázadokban szintén nem kellett hozzányúlni. Van itt eredeti süttői márvány, gyönyörű faoltár, hetente mise, hiszen ez a monumentális épület a kis falu máig használatban lévő temploma is egyben.

 

 

 

Két krisztus feszül egyetlen kereszten

 

Gyönyörködnék még a remekül megmunkált belsőépítészeti megoldásokban, de vezetőm az altemplom felé invitál. Oda, ahol ötvenketten nyugszanak, kik mindannyian az Esterházy család tagjai voltak. Az utolsó búcsúztatás 2016. augusztus 2-án történt itt, akkor került végső nyughelyére Esterházy Péter író. Nagy Ottóné közben büszkén mutat az előttem lévő kerek kőoltárra. Azért különleges ez, mert ebből összesen kettő van a világon. Az egyik Gannán, a másik valahol Dél-Olaszországban. Egy kör alaprajzú kriptában vagyunk, amely igazi unikum: egy kereszten két Krisztus feszül. Az egyik oldalán a fehér ruhába öltözött pap az élőkért, a másikon a feketébe öltözött a holtakért misézhetett. Ma már nem dívik ez a szokás, de elég csak belegondolni ebbe, hogy a látogató borzongva álljon a furcsa kereszt előtt. Már csak azért is, mert körülöttem számtalan kisebb és nagyobb koporsóban az Esterházyak földi maradványai vannak eltemetve. A hozzájuk kapcsolódó történetek pedig hol felemelő, hol borzalmas eseményeket elevenítenek fel.

 


Ha Esterházy Bálint koporsója előtt állunk, akkor Nagyné arról mesél, hogyan kellett önmagát megölnie a Monarchia egykori moszkvai nagykövetének. „Bűne” az volt, hogy szerelmes lett Kocsubej Ilona nagyhercegnőbe. Már az esküvő napját is eldöntötték, amikor kiderült, hogy egy fiatal gárdatiszt szintén Kocsubejt szereti. A tiszt amerikai párbajra hívta ki Esterházy Bálintot. Aki a fekete golyót húzta, annak kellett megölnie magát. Esterházy Bálinté lett a fekete… Amikor a gannai temetésen megjelent Kocsubej Ilona, a szemtanúk szerint három órát töltött a koporsónál. A legenda úgy tartja, az ébenfekete hajú nő ez alatt a 180 perc alatt teljesen megőszült. Esterházy Pál huszár főhadnagy pedig közel kétméteres testmagasságának köszönhette halálát. Az I. világháborúban harcoló grófnak hiába könyörögtek katonái, hogy húzza össze magát a lövészárokban. Esterházy erről hallani sem akart, mondván, egy gróf soha nem hajthat fejet az ellenség előtt. A halálát végzetes fejlövés okozta.

 

Ahol Táncsics Mihály volt egykor az idegenvezető

 

 

Esterházy Miksa, a Magyar Atlétikai Club megalapítója nem messze Páltól alussza örök álmát. Benne tehát a magyar sportélet egyik megalapítóját tisztelhetjük. Az 1875. április 8-án létrejött egylet tényleg a honi sport egyik alappillére volt. Idegenvezetőm szinte az összes családtagról tud egy-egy történetet, magam most csak tényleg a legfontosabbakat jegyeztem fel. Még rákérdeztem Táncsics Mihály gannai kötődésére, hiszen a mauzóleum utca felé eső részén az ő mellszobra látható. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik vezéralakja a közeli Ácsteszéren született, de azt már jóval kevesebben tudják róla, hogy Gannán volt segédtanító. Sőt, az 1820-as években Táncsics Mihály idegenvezetőként is dolgozott, s ő vezette körbe a mauzóleum akkori látogatóit az épületben.

 

Osztrákok és németek vették meg a parasztházakat

 

 

Kedves vendéglátómat nem akartam tovább feltartani, hiszen szólította őt a hétköznapi kötelesség. Magam sétára indultam a szépen rendben tartott faluban. A házak egy része csodálatosan felújítva pompázik, ezeket általában osztrák vagy német tulajdonosok hozatták rendbe. Sajnos nem mindegyiket, jó néhány lakóépület várja még sorsának jobbra fordulását. A falu feletti domboldalról kitűnő rálátás nyílik a mauzóleumra, miként az innen negyedórányi járásra eső szomszédos település, Döbrönte lakói is mindennap láthatják a szent helyet. Még készítek egy pár képet a miniatűr Pantheonról, majd átsétálok Döbröntére, már csak azért is, mert a falu felett magasodik Szarvaskő vára. Pontosabban az egykori vár falainak romjai.

 

Szarvaskő várának ma már csak a romjai láthatóak

 

 

A legszebb kilátás a falu felől, a temető bejárata mellől nyílik. A magyar történelemben hiába keressük a Szarvaskő várához kapcsolódó hős vitézi tetteket, ezeket nem találjuk meg, mert ez a vár nem játszott különleges szerepet a harcokban. Pusztulása a törököknek volt köszönhető, majd a falu népe a maradványokat széthordta. A régészek szerint az igazi kincsek az erősség alatt bújnak meg, de a feltárásra még várni kell egy ideig. Ami viszont tényleg szemet gyönyörködtető, az Döbrönte festői szépsége, na meg az, hogy a helyiek - Gannához hasonlóan - igyekeznek rendben tartani a településüket. A Bakony e két gyöngyszeme, Ganna és Döbrönte, az Esterházy-mauzóleum és Szarvaskő vára mindenképpen megéri az egy- vagy többnapos látogatást.

 

 

 

Hasznos információk

Megközelítés: A Bittva patak partján megbúvó Ganna és a mellette fekvő Döbrönte mind személygépkocsival, mind tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető. Akik autóval utaznak, azok a 83-as úton Pápától mintegy 10 kilométerre forduljanak a két falut jelző tábla útmutatása alapján jobbra (amennyiben Városlőd felől érkeznek, akkor balra). A tömegközlekedési kiindulópont Pápa, ahonnan naponta több autóbusz közlekedik Gannára, s ezek a buszok érintik Döbröntét is.

Szállás: A két faluban számos panzió és vendégház közül választhatunk, s akadnak nagyon szép, színvonalas szállások is.

Az Esterházy-mauzóleum: Kizárólag előzetes bejelentkezés után látogatható. Akik szeretnék megtekinteni mindazt, amiről ebben a cikkben olvashattak, azok hívják Nagy Ottónét a 06-30/304-3362-es telefonszámon. A mauzóleumban minden vasárnap délelőtt mise van, a kirándulás megtervezésekor ezt vegyük figyelembe.

 

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. májusi számában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Szellemfalu az erdő közepén 

Gomba? Az egy falu is, és gyönyörű

Gömörszőlős - Csoda a határ mellett 

Cikkajánló