A Báró Eötvös Loránd Menedékház

„A menedékház felavatásakor Egyesületünk tulajdonképpen a fővárosi turistaság alapkövét tette le.” - olvasható A Magyar Turista-Egyesület 25 éves múltja című, 1914-ben napvilágot látott könyvben. „Egyesületünk alapítói tisztában voltak azzal, hogy ha Budapesten turistaforgalmat akarnak teremteni, a főváros környékének - turista szempontból kiváló - helyén oly turistatelepet kell létesíteniük, mely a forgalom központjává fejlődhet.” - folytatódik az okok ismertetése.

„Egészen kivételes Budapest helyzete, hiszen nem sok főváros mondhatja el, hogy hozzá egészen közel turizmusra íly tökéletes helyet találni - kezdte egy fontos ténnyel Thuróczy Lajos, az MTSZ tiszteletbeli elnöke. - Téry Ödön volt az a személy, aki elkezdte felfedezni a Pilist, rájött, hogy ez a terület rendkívül értéke és izgalmas, majd később Prokopp Géza által ajándékozott telken felépült az ország egyik legrégebbi turistaháza Így amikor elvesztek magashegyeink, már rendelkezésre állt közvetlen az ország leglakottabb területének közelében egy remekül kiépített, ismert turistaterület. Az ország idegenforgalmának atyja is a hazai turizmus volt, ugyanis a turisták fedezték fel először az ismeretlen területeket, és kedveltették meg az országgal.

 

 

Régi képeslapon a házak

 

A Magyar Turista Egyesület jogelődje, az M. K. E. Budapesti Osztályának választmánya 1889-ben vetette fel, hogy a főváros környékének legszebb pontján, az addig teljesen ismeretlen Dobogókőn létesítsenek turistatelepet. Ahogy írják, a közönség akkori „kezdetleges turistaérzéke és képessége” mellett, illetve nehéz megközelítése miatt megjárása a fővárosból egy nap alatt nagyon fárasztó volt. Ezért kellett egy éjjeli menedék.

 

 

A Menedékház télen

 

Bár az építkezés viszontagságosan indult, de a sok fáradozás nem maradt hiába. Nagy segítséget jelentett, hogy Prokop Géza felajánlotta saját földjét az építkezésre. Végül 1897. november 17-én vette át a bizottság a kész menedékházat, és a következő év június 5-én avatták fel ünnepélyes keretek között. Nevét a magyar turistaság egyik úttörőjéről, az egyesület első elnökéről kapta. 1906-ban megépült a kőház, 1910-ben bevezették a telefont, ami szintén hozzájárult a népszerűség növekedéséhez, és bizony hamar szűkösnek bizonyult a ház befogadóképessége. Nemsokára bővítették a befogadóképességet, bevezették a gázt, így már akár 150 fő is menedéket találhatott a házban.

 

 

A fából készült kisebbik ház, amelyben a múzeum működik

 

Az első háború és az azt követő zavaros idők csak átmeneti visszaesést okoztak, hogy aztán annál nagyob tömegben keressék fel a csonka ország határai közé szorított turisták Dobogókőt. Aztán 1932-ben villanyvilágítást kaptak a házak, három évvel később elkészült a Pilisszentkeresztre vívő műút is.

A második világháború után az egyesületet feloszlatták, a két házat előbb munkásszállóvá alakították, a melléképületeket, üveges verandákat lebontották, aztán magára hagyták. A változást a rendszerváltoztatás hozta el, a tulajdonjogot az újjáalakult MTE kapta meg, melynek tagjai az omladozó épületet kétkezi munkával, adományokból, pályázati pénzekből állították helyre. A kisebb házban - mely korábban szintén volt bölcsöde, telefonközpont, raktár, szemétlerakó egyaránt - megnyílt a Turista Múzeum, és végre az ország turizmusának egyik bölcsője újra teljes szépségében tündökölhet.

 

Nem véletlen tehát, hogy Orbán Viktor és Garancsi István a kormány és a Magyar Természetjáró Szövetség közötti megállapodást Dobogókőn, a Báró Eötvös Loránd Menedékház előtt írta alá.

 

 

Orbán Viktor miniszterelnök a menedékház előtt a kormány és az MTSZ között megállapodás aláírásakor. A háttérben a híres dobogókői meteorológiai állomás doboza

 

Kirándulások a környéken

 

A Menedékház közelében se szeri, sem száma a gyönyörű tájaknak, a kirándulási lehetőségeknek. A Dobogó-kő az ezotéria hívei szerint a Föld erővonalainak találkozásai pontja. A kilátótól az egész Dunakanyar belátható. A közelben síközpont, Pilisszentkereszten (Dobogókő közigazgatásilag Pilisszentkereszthez tartozik) ipartörténeti érdekességként mészégető kemence található. A valamivel több, mint 4 kilométerre található Rám-szakadék az ország egyik legismertebb kirándulóhelye. A Menedékháznál több turistaút is találkozik, köztük az Országos Kéktúra, melynek egyik bélyegzőhelye. A Turistaház közelében 1898-tól működik az Országos Meteorológiai Intézet által építtetett, első hegyvidéki megfigyelő állomás.

 

 

A korabeli szövegek forrása: Magyar Sportmúzeum