Nem a Károlyi-kastély az első olyan épület a História rovat történetében, amely szállodaként működik, történeti kiállítást találunk benne, és kulturális programok helyszíne is. Mégis ez az első olyan, ahol ezeket nagyon tudatosan kapcsolják össze egy nemzetközi kezdeményezés révén, amivel még az UNESCO elismerését is kivívták.
Most, hogy elspoilereztem a kastélyhoz kapcsolódó egyik legnagyobb érdekességet, visszatérnék a történetének a legelejére, már csak azért is, hogy világos legyen, miért olyan nagy szó, hogy a kastélyból végül az lett, ami. A mai épület helyén már a 18. században állt egy kisebb, L alakú, barokk kúria, de amikor a Károlyiak kezébe került, annak csak a pincéjét hagyták meg (ez egyébként ma is megvan az eredeti formájában), és 1844-ben hozzáfogtak egy sokkal fényűzőbb kastély építéséhez. Segítségükre a híres építész, Heinrich Koch volt. Az épület 6000 m²-es lett, és a család nyári rezidenciaként használta.
A birtok mindig a másodszülöttre szállt, így miután gróf Károlyi György 1877-ben meghalt, Viktor örökölte azt, akinek a nevéhez egy különös történet is kapcsolódik. A férfi öngyilkos lett, ami eddig még igaz is, de a körülmények a valóságban kevésbé drámaiak, mint ahogy a mendemonda tartja. Az egyik közeli bakonyi magaslaton felfedezhetünk egy vaskeresztet, amely állítólag azt a helyet jelöli, ahonnan Viktor egy lovas hintóval a mélybe vetette magát, valójában azonban golyó végzett vele, a kereszt pedig egy másik családtag kedvenc imahelyét jelöli.
Ezután a birtok Károlyi Gyulára szállt, majd Károlyi Józsefre. Ő hajtotta végre az utolsó nagy átalakítást az 1910-es években, amikor a jelenlegi alaprajz és a homlokzat létrejött, és a könyvtár a helyére, az U alak közepére került. A park is ekkor nyerte el a mai formáját.
Embléma az UNESCO-tól
1919-ben a kastély egy részében betegsegélyező helyet rendeztek be. A második világháború alatt szerencsére nem érte találat, német vezérkari szálláshely volt, aztán hadikórház, majd laktanya lett. A németek után a szovjetek foglalták el, és rendkívüli módon lepusztították. A kastélyt és a birtokot ezt követően államosították, 1946-tól a gázművek üdülője lett, 1949-től görög gyerekek menekültotthonaként funkcionált, 1955-től magyar gyerekek nevelőotthona volt, 1979-re pedig annyira durván leromlott az állapota, hogy kiürítették.
Tulajdonosa, Károlyi György, az államosítás előtti utolsó birtokos fia, 1994-ben létrehozott egy alapítványt, hogy megmenthesse a szörnyűséges állapotban lévő épületet. Az ingatlankezelő ekkor a Műemlékek Állami Gondnoksága volt, amely egy felújítási programot dolgozott ki, és a kettő együtt felelt a kastély rehabilitációjáért. Most ez az alapítvány működteti az Európai Kulturális Találkozó Központot, amely egy európai hálózat tagja: a belépéskor a műemlékek gondozói arra kötelezik magukat, hogy a felújítást követően az épületben kulturális, tudományos programokat, műhelyeket szerveznek a nagyközönség számára. Cél volt az is, hogy elősegítsék Magyarország európai integrációját, amiben mérföldkőnek számított, hogy 1995-ben ez a projekt megkapta az UNESCO „Kulturális Világörökség Évtizedének” emblémáját, amit a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyon kívül más magyar műemlék nem mondhat el magáról.
2000-ben egy részvénytársaság is létrejött a szálloda és az étterem üzemeltetésére Károlyi György jóvoltából, amely 2001-től az államtól megkapta az épület vagyonkezelői jogát. A vendéglátó részlegek most az Accent Hotels hálózatának tagjaként működnek.
A kastélyban tehát a kulturális turizmust összekötötték a vendéglátó funkcióval: van étterem és szálloda, a már említett programok és persze a kiállítás, amely csak vezetéssel tekinthető meg.
Nyáron fesztiválokat tartanak, szoktak lenni koncertek, múzeumpedagógiai programok, esküvők, céges rendezvények, és még sorolhatnánk. A két oldalszárnyban helyezkednek el a kivehető szobák, az északi pavilon emeletén tárlatok tekinthetők meg, a déli pavilon pedig a Károlyi család lakrésze. A tárlatvezetőnktől megtudjuk, hogy ők viszonylag keveset tartózkodnak itt: György 2015 óta párizsi magyar nagykövet, így a munkája nemigen engedi, a felesége, Angelica viszont nagyjából havonta hazalátogat, főként rendezvények alkalmával, és ő foglalkozik a legtöbbet a már emlegetett kulturális célok megvalósításával.
Az emelet, ahol megismerkedhetsz a Károlyiakkal
A kastélyban nincsenek eredeti bútorok: 1979-ig gyakorlatilag mindent elpusztítottak vagy elvittek. Most a bútorok némelyike az eredetiek stílusában legyártott új darab, egyiket-másikat pedig a család vásárolta. Sajnos az eredeti könyvek (körülbelül 10 ezer kötet) is megsemmisültek. A helyiek elmondása szerint a háború alatt a németek dobálták ki azokat az emeletről az udvarra.
Sétánkat a kápolnában kezdjük, ez volt a legelső helyiség, amelyet a tető után felújítottak 1998-ban. A helyiség fontos szerepet töltött be a mélyen vallásos család életében. Újraszentelték, így a mai napig tarthatnak benne esküvőket, évente egyszer van szentmise, időnként kisebb koncerteket rendeznek itt. Az oltárkép az egyetlen olyan műtárgy a kastélyban, amely eredetileg is innen származik. Viszontagságos utat járt be 1782-es megfestése óta. Biztosan a kastélyban volt 1945-ig, az államosítás után viszont eltűnt, majd az 1990-es években került elő, méghozzá a Szépművészeti Múzeum raktárából: az akkori főrestaurátornak feltűnt, hogy a kép pontosan illik a kastélyban hagyott üres keretbe, és később felfedezték, hogy egy családi fotón is szerepel.
A legtöbb kiállítóterem a főépület emeletén található. A Festeticsekről elnevezett szobában tárgyalóasztal áll, a nem megszokott miliőben pedig céges megbeszéléseket is lehet tartani. Hogy honnan a név? A Festeticsek gyakran vendégeskedtek a kastélyban, mivel Károlyi József nővére – Júlia – beházasodott a családba. Megnézhetünk egy velencei budoárt, amellyel azt prezentálják, mennyire kedvelte a család a velencei művészetet. A plafonról egy muranói üvegből készült csillár függ, a falakon velencei témájú tusrajzok, akvarellek, félkörívben elrendezett ülőalkalmatosság és díszes búrájú lámpa, mindez Angelica asszony családi örökségéből.
Károlyi József egykori hálószobájában láthatjuk azt az 1712-ben készült, összetett családfát, amilyenhez hasonlóval ma már inkább csak középkori ihletésű fantasyfilmek képkockáin találkozhatunk. Rajta Károlyi Sándor gróf és Barkóczy Krisztina rokonsága. Előbbi azért fontos tagja a családnak, mert ő volt az, aki megszerezte a grófi címet, amikor megkötötte a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét.
Az egyik legszebb terem a díszkönyvtár, ahol polgári esküvői szertartásokat, koncerteket, kulturális programokat tartanak, illetve nyitva áll a kutatók előtt, ha például a címer- vagy a pecséttanba szeretnék beleásni magukat. Érdekesség, hogy a könyvtár kupoláját Magyarország egyik első, 7 cm vastag vasbeton szerkezete tartja.
Teázás a csipketeraszon
A földszint termeit szintén koncertek, konferenciák, esküvők alkalmával használják.
A kastély egyik legszebb része a bálterem, ahonnan a csipketerasz is nyílik. Bálokat ugyan sosem tartottak benne, viszont amikor kitárták a hatalmas ajtókat, egybenyitották a helyiséget a terasszal, ami nyáron nagyon ideálisnak bizonyult.
Sokat tartózkodtak itt, teáztak, vendégeket fogadtak. Gyönyörű kilátás nyílik innen a tavas parkra, amely megér még néhány óra sétát, annyira nagy, illetve oly gazdag a növényállománya. Minden hónap harmadik vasárnapján vezetett botanikai túrákat tartanak a 150–170 éves fák árnyékában, amelyeken bármikor érdemes lehet részt venni, mert az elmondottak alapján mindig más és más arcát mutatja a park.
A díszebédlő azért különleges, mert a burkolata az eredetivel 100%-ban megegyező másolat, a falakon pedig nagyon finom, igazi vadselyem kárpit látható. Régen itt fogadták az igazán magas rangú vendégeket – egyszer például IV. Károly király is járt itt. Akit érdekelnek a család társasági életének részletei, Zilahy Lajos Ararát című regényében olvashat ezekről, az író ugyanis jó barátja volt a Károlyiaknak, és sokszor tartózkodott a kastélyban.
Hetven Károlyiból csak egy él Magyarországon
Bár a kastélyt a már említett Heinrich Koch tervezte, mégis van egyetlen olyan részlet az épületben, amelyet 1851-ben Ybl Miklós eszelt ki (amellett, hogy ő volt az építésvezető, továbbá rengeteg épületet tervezett a családnak). A részlet nem más, mint egy eldugott kis lépcső, felülről megvilágítva, amelyet nem is a családtagok, hanem az alkalmazottak használtak. Azért is fontos megemlíteni, mert nagyon szépen sikerült helyreállítani: 90%-ban eredeti, ezért kuriózumként tartják számon. Persze, most már nincs használatban.
A kastély tetőterében két kiállítótermet nézhetünk meg. Eredetileg hat cselédszoba volt itt kialakítva, ezeknek mára nyomuk sincs, le kellett őket bontani egy nagyon súlyos házigomba-fertőzés miatt. 2009 és 2011 között a szint két végében alakítottak ki helyiségeket, az egyikben két nagy méretű, 3 × 9 m-es festményt láthatunk, amelyek Francesco Fontebasso nevéhez köthetők, és a velencei gyűjtemény részei.
A másik teremben többek között a tavalyi, gróf Károlyi Sándorral kapcsolatos kiállítás megmaradt tárgyai láthatók, és egy modernebb családfa, amelyen rögtön a szemünkbe ötlik, milyen sok Károlyi van – mint megtudjuk, összesen 70, szerte a világban, Ausztriától Argentínáig. Közülük csak egy él Magyarországon, László, a fóti kastély egy kisebb épületrészében.
A cikk a Turista Magazin 2020. július-augusztusi számában jelent meg.
Hasznos infók
Kastélylátogatás indul: 10.30; 11.30; 13.00; 14.00; 15.00, 16.00 és 17.00 órakor
Teljesárú jegy (magyar vagy idegen nyelven): 1800 Ft
Diák, nyugdíjas jegy (magyar vagy idegen nyelven) : 900 Ft
Weboldal: https://karolyikastely.accenthotels.com
