Enyhítheti-e a természet gyógyító ereje a bezártság által okozott mentális és fizikai problémákat?
A természet egészségre gyakorolt pozitív hatása amúgy is népszerű nemzetközi kutatási téma mostanában, a járványhelyzet azonban erre is rátett egy lapáttal. Nézzük, miben segíthet az egyre népszerűbb erdőfürdő a bezártság okozta egészségügyi tünetek enyhítésében?
Ahogy a járványhelyzetben egyre több és több időt töltünk a négy fal között, újabb és újabb kutatások sora hívja fel a figyelmet a természetben eltöltött idő jótékony egészségügyi hatásaira. „Ez a kutatási terület valóssággal berobbant az elmúlt időszakban” – állítja Gretchen Daily, a Stanford Egyetem professzora.
Bár az erdők és a természet emberi szervezetre ható gyógyító mechanizmusa tudományosan nem teljes mértékben feltárt még, úgy tűnik, az erdőterápiában nincs semmi természetfeletti. A természet és az erdőjárás jótékony hatása természetesen már régóta ismert tény, nemcsak az orvosok, de minden földi halandó számára is, aki már valaha is járt egy szebb erdőben. Az erdő az a hely, ahol az emberek nagy része megtapasztalja a természet varázsát, ahol a legtöbb ember boldognak érzi magát, s ezek a varázslatos percek sokszor bele is égnek emlékezetünkbe.
De ma már azt is tudjuk: az eredetileg 1982-ben Japánban megszületett shinrin-yoku, amely szó szerint erdőfürdést, az erdő hangulatának érzékszerveink általi átélését jelenti és a nagyvárosi környezet okozta stressz csökkentésére hívta létre a japán kormány, nos, az Európában is hódító kezdeményezés mögött komoly természettudományos munka zajlik, ami most még inkább reflektorfénybe került.
Dr. Yoshifumi Miyazaki japán tudós első, 90-es években megvalósult kísérletei óta a világ több pontján egy sor tudományos kutatóműhely mutatta ki, hogy az erdőfürdés valóban, mérhetően jó hatással van az ember testi és mentális egészségére. Az erdőben eltöltött idő bizonyítottan hozzájárul a vérnyomás csökkentéséhez, a harmonikus szívműködéshez, a stresszhormonok, valamint a krónikus betegségek által okozott gyulladások szintjének csökkentéséhez, és ugyancsak enyhíti a szorongás, a depresszió és kimerültség érzetét.
Sőt, kutatások sora bizonyította be azt is, hogy egy erdőben tett séta után az emberi szervezetben lévő, természetes rákfaló sejtek száma is megemelkedik. Egy 2010-ben publikált tanulmány szerint (Journal of Biological Regulators and Homeostatic Agents) egyértelmű összefüggés volt a rákfaló sejtek számának és azok aktivitásának növekedése, valamint a kísérleti alanyoknak - tizenkét egészséges férfinek – egy városi parkerdőben tett kétszer kétórás sétája között. Sőt - teszi hozzá a projektvezető Qing Li, a Nippon Orvostudományi Egyetemen társprofesszora –, ennek az egyszerű kirándulásnak a hatása hét napig tartott a megfigyeltek szervezetében!
„Mindezért csak ki kell sétálnunk a zöldbe, de az emberek láthatóan nincsenek tisztában ennek előnyeivel” – mondja Jared Hanley, a Nature Quant startup társalapítója, amely cég a népesség természetben eltöltött tevékenységét segíti rögzíteni egy applikáció segítségével. Ez az applikáció például infravörös technológia segítségével hőtérképeket hoz létre és így méri, hogy egy adott fizikai (városi) tér mennyire egészséges.
A titok egyik nyitja egyszerűbb, mint gondolnánk, sőt, nagyon sokan ismerjük és használjuk ezt a természetes gyógymódot.
A shinrin-yoku jótékony hatása a tudomány mai állása szerint elsősorban a növények által termelt antimikrobiális szerves vegyületeknek, az úgynevezett fitoncidoknak köszönhető. Ezek az anyagok - zömében illóolajok - gátolják a mikroorganizmusok által okozott rothadást és erjedést, valamint azt, hogy az adott növényt megegyék az állatok. Számos növény termel fitoncidokat, ezek közül a fűszerek, a teafa, a hagyma, vagy éppen a fokhagyma vírus, baktérium és gombaölő hatása jól ismert és széles körben használt gyógymód a házi patikában. De több, mint 5000 féle illóolaj védi a növényeket baktériumoktól, gombáktól és rovaroktól, köztük erdőalkotó fák is nagyban termelnek ilyen anyagokat, amelyek belélegezve, úgy tűnik, az ember szervezetét is erősítik.
Bár rengeteg kutatás foglalkozik azzal is, hogy milyen módon hat pontosan a természet az ember mentális egészségére, ezen a téren is van még mit felfedezni. Az agy „szkennelésével”, túrázók faggatásával és más módszerekkel a kutatók egymással versengve keresik a választ arra, hogy az emberi tudat hogyan reagál a természet különböző hatásaira. Ugyanakkor a természet megnyugtató hatását a kutatások is sorra igazolják. Egy 2019-es, a Nature's Scientific Reports-ban megjelent tanulmány szerint például a kutatás 20 000 résztvevője határozottan jobb egészségi állapotról és jóllétről számolt be azok után, hogy legalább két órát töltöttek a természetben egy héten, a legjobb értékek pedig heti 3-5 óránál mutatkoztak. Érdekes, hogy ugyanakkor két óra alatt nem figyeltek meg változást.
A legtöbb ember tudja, hogy a természet, a természetben eltöltött idő jó hatással van az emberre, sokan mégsem tesznek érte. A Nielsen nemzetközi kutatóintézet szerint egy átlagos felnőtt 11 és fél órát fogyaszt médiát egy nap, míg a PewResearch Center 2019-es vizsgálata alapján a 18-29 évesek fele éjjel-nappal online.
A már említett Gretchen Daily egyik kísérletében két csoportba osztotta az alanyokat: az egyik csoportot 45 perces sétára küldte egy fás, dombos területen, míg a másikat egy forgalmas, de fasorral ellátott útvonal mentén sétáltatta ugyanannyi ideig ugyanakkor. „Sokkolt az eredmény” – mondta a kutató. A sétát követő kognitív tesztek sorozata során jelentős különbség mutatkozott a két csoport között. A tanulság lényege az, hogy már egy 45 perces erdei séta is jót tesz a szellemi egészségünknek, életigenlőbbek leszünk tőle, növeli a kreativitásunkat és fejleszti a memóriánkat. Az erdő gyógyító erejének titkát még messze nem fejtették meg tehát, de a járványhelyzet arra is megtanít bennünket, hogy több időt kellene eltöltenünk a természetben.
Próbálj eltölteni hetente legalább két órát a zöldben! Jótékony hatását minden bizonnyal érezni fogod egy idő után.
Forrás: The Wall Street Journal
Top5 turista magazin cikk
A szeszélyes időjárás se tántorította el a 42. Gerecse teljesítménytúrák résztvevőit
A világon először nálunk rendeznek konferenciát a nyaktekercsekről
Továbbra is aggasztó a balatoni nádasok állapota
Beindult a szezon a Jégmadár vízi tanösvényen
