Akár már 2040-től szükség lehet a Balaton vízpótlására

Minden nyáron visszatérő téma nagy tavaink állapota, jövője, és a lehetséges vízutánpótlás kérdése. Hogy lesz-e szükség erre, és ha igen, mikor, sok más mellett erről is szó esett a napokban rendezett konferencián.

Fotó:
Gulyás Attila - MTSz
Forrás:
Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
2023. június 7.

Minden nyáron visszatérő téma nagy tavaink állapota, jövője, és a lehetséges vízutánpótlás kérdése. Hogy lesz-e szükség erre, és ha igen, mikor, sok más mellett erről is szó esett a napokban rendezett konferencián.

„A Balaton és más nagy tavaink éghajlatváltozás idején” címmel rendeztek konferenciát Tihanyban, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben.

Vezető szakértők elemezték, hogy az éghajlatváltozás milyen új helyzetet teremt nagy tavaink, a Balaton, a Velencei és a Fertő tó esetében, hogyan befolyásolja ez az élővilágot és a víz minőségét, és hogy időszerű-e vízutánpótlással foglalkozni.

Egyetértettek abban, hogy az éghajlatváltozás már most felismerhető jelenségei, mint a gyakori vízhiány, komoly aggodalomra adnak okot.

A Balaton esetében 1921-től rendelkezünk vízmérlegekkel, de 2000 előtt még soha nem fordult elő annyi szélsőséges helyzet, mint a 2000-2022 között, amely időszakban kilenc év során is csökkent a Balaton vízszintje.

A legfrissebb számítások szerint akár már 2040-től szükséges lehet a Balatonba más vízgyűjtőről is vizet hozni – hasonló vízpótlásokra külföldön is egyre több a terv és a példa. Korábban erre már voltak egyébként tervek, akkor a Rába, a Dráva, a Mura és a Duna is a lehetséges megoldások között volt a Balaton-felvidéki karsztvíz mellett.

A konferencián felhívták a figyelmet arra is, hogy óvakodni kell mindentől, ami tovább erősíti a már elkerülhetetlen klimatikus hatásokat, mint amilyenek például a mikroklímát, széljárást megváltoztató, élőhelyeket romboló tömeges beépítések a part közvetlen közelében.

Elhangzott az is, hogy vízállás tekintetében másak a rekreációs, illetve természetvédelmi érdekek. Ami jó a fürdőzőknek, az nem igazán jó a nádasnak, és fordítva. Míg a fürdőzőknek a 120 centis víz ideális, addig a nádas jobban örülne, ha csak 40 centi lenne a vízszint.

Kulcskérdés, hogy a társadalom kellően érzékennyé válik-e a Balaton jövője, élővilágának sorsa és ökoszisztéma szolgáltatásainak minősége iránt, mert ettől függ, hogy fenntartható módon bánunk-e a tóval és nem használjuk-e túl erőforrásait - olvasható a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet posztjában.

A konferencia részletes összefoglalóját itt lehet elolvasni.

Cikkajánló