Ha nyitott szemmel járunk, telente főként a hársfák törzsén pillanthatunk meg valami nagyon különlegeset. A napsugarak fényében mintha ezüstös foltok csillognának a fák kérgén. Közelebbről viszont kiderül a „szemfényvesztés”, ezek bizony rovarok többezres csoportjai. De milyen rovarok, és mit csinálnak a fákon télvíz idején? Cikkünkből még több érdekességet megtudhatsz róluk.
Van, aki szépnek látja, van, aki egyenesen viszolyog tőle, de egy biztos: nem mindennapi látványt nyújt a hársbodobácsok (Oxycarenus lavaterae) telelése. A télen főként a hársfákat beborító rovarok viszonylag új jövevények hazánkban. Elsősorban a mediterrán klímát kedvelik, és Észak-Afrikából Délnyugat-Európán keresztül juthattak el hozzánk, majd az 1990-es években terjedtek el országszerte.
E poloskafaj egyedei a fák kérgének repedései között összebújva vészelik át a hideg napokat, rendszerint tömegesen, sokezres telepeket alkotva.
És ahogy a fatörzset tömegesen elborító hársbodobácsok hátán napsütéses időben megcsillan a napfény, bizonyos szögből nézve, messziről a rovarhad ezüstösen csillogó textúrát alkot.
Az ilyen telelő csoportosulás az állatvilágban nem ritka, a hideg és a ragadozók elleni védelmet is szolgálhatja.
A hársbodobácsok a hársnak nem a levelét, hanem a termését szívogatják, így számottevő kárt a növényben nem okoznak. Ezért nem kell tőlük tartani, nem növényi kártevők, és a gazdanövény sem fog tőlük legyengülni, elpusztulni. A telelés befejeztével szaporodó- és táplálkozóhelyet keresve olykor betévedhetnek épületekbe is, de ne féljünk tőlük, ártalmatlanok, idővel önként továbbállnak – írja ismertetőjében az MME a weboldalán.
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
