Keresés eredménye

Ilyenkor télen mindig megugrik a vetési varjak száma, de ez nem jelenti azt, hogy sok varjú élne nálunk. Ezek a hatalmas csapatok csak telelni jönnek hozzánk, a hideg orosz tél elől keresnek itt menedéket, és ha jön a tavasz, visszatérnek északi költőhelyeikre.

A téli hónapokban még a nagyvárosok is meg tudják örvendeztetni a madárbarátokat. A parkokban, fasorokban számos északról érkezett vendég keres menedéket és legfőképpen élelmet. Érdemes hát nyitott szemmel járni, néha meg-megállni, és végigpásztázni a belvárosi fák csupasz koronáit.

Téli túrák alkalmával néha meglepően csendesnek tűnik az erdő. Persze, ha kitartóan fülelünk, innen-onnan felhangzik egy-egy jelzőhang, károgás vagy harkálykopácsolás. Következzen most, a teljesség igénye nélkül, egy hangos összeállítás, főszerepben a téli erdő madaraival.

Azzal a kijelentéssel valószínűleg kevesen vitatkoznak, hogy a hajnalmadár az egyik legszebb téli madárvendégünk. Röptében, kivillanó kárminpiros tollaival valóban trópusi pillangókat idéz, de meglátni csak ritkán lehet.

A tatai vadludakról készült kisfilmsorozat első része a napokban került ki a Tatai Vadlúd Sokadalom közösségi oldalára.

Kicsi, kedves, gömbölyded, és igazi színt visz a téli szürkeségbe. Nevét a hangjáról kapta, amely egy lágy, bánatosnak tűnő füttyentés. Északi tájakról érkezik, és a jó hír, egyre többen gyülekeznek a Maros árterében. Kitalálod, kik ők?

A tél közeledtével kisebb-nagyobb csapatokba állnak össze az Alföld nagy madarai. Esetenként akár 20 fős, vagy annál jóval nagyobb egyedszámú csoportokba is összeverődhetnek, és élelem után kutatva békésen együtt mozognak a lucernaföldeken, tarlókon.

Az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy fenyőrigócsapatokat figyeltek meg a Körös–Maros Nemzeti Park tájain, melyek legfőképp a legelőkön, a kaszálókon és a bokros területeken bandáznak.

Február 12-én visszaérkezett fészkére Vassurány büszkesége Suri, a fehér gólya, aki ma már – nem túlzás – igazi médiasztárnak számít itthon, és sokak reménye szerint, ha ő itt van, a tavasz is közel jár már.

A napokban biztonságos telelőhelyre szállítottak 89 mentett rőt koraidenevért. A legtöbb állatra egy budapesti lakásfelújítás során bukkantak. A telelésből felébredt állatok egy tiszaugi denevértoronyban folytathatják téli álmukat.

Évről évre seregélyek milliói töltik a telet Rómában. S bár az alkonyi égen hullámzó seregélyfelhők gyönyörűek, az ürüléktenger, amelyet ennyi madár hagy maga után, megnehezíti a helyiek életét.

Míg november végén rekordot döntöttek a tatai Öreg-tavon éjszakázó vadludak, most, január végén már egyetlen példányt sem látni. Pedig a télnek még messze nincs vége. Vajon miért mentek el, hol vannak most?

Ha nyitott szemmel járunk, telente főként a hársfák törzsén pillanthatunk meg valami nagyon különlegeset. A napsugarak fényében mintha ezüstös foltok csillognának a fák kérgén. Közelebbről viszont kiderül a „szemfényvesztés”, ezek bizony rovarok többezres csoportjai. De milyen rovarok, és mit csinálnak a fákon télvíz idején? Cikkünkből még több érdekességet megtudhatsz róluk.

A felhagyott börzsönyi bányavágatokat nemcsak denevérek választják telelőhelyül, de egyes lepkefajok is, ahogy azt a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság videójában is láthatjuk. De mintha nem is lepkék, hanem ragyogó ékszerek csillognának a sötét bányafalakon.

A denevérek a téli időszakban barlangokba, bányajáratokba húzódnak telelni. A mennyezetről kapaszkodó állatok ilyenkor hibernálják magukat, ezért ha zavarás miatt váratlanul fel kell ébredniük, az akár végzetes is lehet számukra.

A hüllők szeptember végén már a teleléshez készülődnek, ezért olyan réseket, üregeket keresnek, ahová behúzódhatnak a hideg hónapokra. Erdei siklók egy kisebb csapata egy igali házban talált magának alkalmas telelőhelyet. Az ott élő család azonban nem örült a szokatlan társbérlőknek.

Telelésre gyülekeznek az Alföldön a réti fülesbaglyok. Idén viszont későn jelentek meg az első példányok, annak ellenére, hogy ebben az évben nagy volt a „pocokfelhozatal”, így bőven akad táplálékuk.