A rekordaszályos évet a fekete gólyák is megérzik

Az extrém száraz év új kihívások elé állította a Közép-Tisza fekete gólyáit. Mit mutatnak a 2025-ös költési adatok?

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Utassy Bence / Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Forrás:
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
2025. november 28.

Az extrém száraz év új kihívások elé állította a Közép-Tisza fekete gólyáit. Mit mutatnak a 2025-ös költési adatok?

A Hortobágyi Nemzeti Park területén több mint kétszáz ismert feketególya-fészek jelzi e ritka madár jelenlétét, amely egyszerre szimbolizálja a vadon törékenységét és alkalmazkodóképességét.

A fészkek folyamatos változásban vannak: újak épülnek, régiek omlanak vagy dőlnek ki a tartó fákkal együtt.

A természetvédelmi őrök minden évben felmérik az ismert fészkeket, amikor a fiókák már nagyobbak, így a madarak zavarása minimális kockázattal jár – olvasható a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Mint írják, a megfigyelés módszerei is átalakulóban vannak.

Bár a távcsöves ellenőrzés jól bevált technika, a drónok egyre fontosabb szerepet kapnak: percek alatt pontos képet adnak a fészkek állapotáról, a fiókák számáról és kondíciójáról.

A felmérések mellékesen más fajok jelenlétét is feltárják, parlagi sasok, rétisasok és egerészölyvek is előszeretettel költöznek be az elhagyott gólyafészkekbe.

A 2025-ös év azonban rendkívüli kihívást hozott. A Közép-Tisza-Jászság fészkei többségükben ártéri ligetekben állnak, ahol a víz közelsége elengedhetetlen a halászó madarak számára. Az idei extrém száraz hónapok azonban rekord alacsony vízállást okoztak: olyan holtágak is kiszáradtak, amelyek fél évszázada nem. A madarak így főként az élő folyóra szorultak, amely kevésbé ideális táplálkozóhely.

A 25 ellenőrzött fészekből mindössze 8-ban volt sikeres költés, összesen 19 fióka repült ki.

Tizenhárom fészek üresen maradt, kettőben pedig megszakadt a költés – egynél ismeretlen okból, a másiknál ragadozó miatt. Három fészket más ragadozó madárfaj foglalt el.

Ahol a körülmények engedték, gyűrűzésre is sor került. Alpinista szakemberek kötéltechnikával jutottak fel a 10–15 méteres fészkekhez, ahonnan óvatosan engedték le a fiókákat az ornitológusoknak.

A Közép-Tiszán idén három fészeknél történt jelölés, összesen hat fiatal gólya kapott egyedi gyűrűt – egy apró jelzést, amely később fontos történeteket mesélhet el vándorútjairól.

A 2025-ös adatok így egyszerre szólnak kihívásokról és kitartásról: a fekete gólya még mindig megtalálja a helyét a folyó menti vadonban, de a jövője sosem volt ennyire az időjárás és az élőhelyek törékeny egyensúlyától függő.

Fekete gólya

Elsősorban a vizes élőhelyek közelében elterülő erdőket kedveli. Fontos számára a háborítatlanság. Gázlómadárként sekély vízben kutat vízirovarok és kétéltűek után, de olykor szántókon is egerészik. Augusztusban ártereken, holtágakban gyülekezik, sokszor a gémekkel alkot egy csapatot. Afrikában telel ki, majd márciusban érkezik vissza Európába. Gallyakból álló fészkét a lombkorona alsó részébe rakja. Ha a fészek elpusztul, ritkán épít újat, inkább elfoglal egy másikat. Fészekalja 3–5 tojásból álló, amin a szülők felválta ülnek. Miután a 30–35 napos költési idő leteltével a fiókák kikelnek, a tojó vigyáz rájuk, míg a hím eleséget hord. Később már felváltva hordják a táplálékot. A fiókák július közepén, végén hagyják el a fészket. Fokozottan védett madárfaj Magyarországon, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.


Cikkajánló