Tudástár

Az Öreg-tó ölelésében - A Tatai vár

A Tatai vár vízben tükröződő mesébe illő látványa 700 éve kápráztatja el az embereket. Maga Mátyás király is szívesen időzött az építmény falai között, amelyek régmúlt időkről suttognak az idelátogatók fülébe.

Szerző:
Hidvégi Brigitta
Fotó:
Gulyás Attila
2014. október 6.

A Tatai vár vízben tükröződő mesébe illő látványa 700 éve kápráztatja el az embereket. Maga Mátyás király is szívesen időzött az építmény falai között, amelyek régmúlt időkről suttognak az idelátogatók fülébe.

A Komárom-Esztergom megyei Tata, amelyet „az élővizek városaként” is emlegetnek, ősidők óta lakott terület. Jelentőségét kiemelkedő számú látványosságának, történelmi, kulturális emlékének köszönheti. 2010-ben a biodiverzitás magyarországi fővárosává avanzsált.


Az egyedülálló szépségű tatai vár az Öreg-tó partján helyezkedik el. A feltételezések szerint elődjét a Lackfi család emeltette a XIV. században, amely valószínűleg egy zárt udvaros, L alakú épület lehetett. Ezután Luxemburgi Zsigmond kaparintotta meg a területet, s további építkezésekbe fogott: ebből ma már csak a déli szárny, illetve az alapok láthatóak. A vár a XV. században élte virágkorát. Mátyás király is kitüntetett figyelemmel viseltetett iránta, s teraszokat, kerengőt és kaputornyot toldott hozzá. Egy időre elfoglalták a török, a visszahódítás után pedig erődítési munkálat vette kezdetét. Az épület fontos szerepet töltött be a végvári rendszerben. Sűrűn cserélt gazdát, rengeteg átalakításon esett át, egy alkalommal pedig tűzvésznek esett áldozatul. A XVIII. században az Esterházyak nagy volumenű változtatásokat vittek véghez a váron: homlokzatát romantikus stílusban építették át.

 

jul-14_013-f-3kk.jpg

 

A 19. század elején épült a kilátóterasz


1964 és 1973 között került sor az épület helyreállítására, azonban a várárok, a kazamaták illetve a vár kútjának régészeti feltárása a mai napig várat magára. A Kuny Domokos Múzeum 1954 óta működik a vár falai között. Egész Európában nincs párja annak római falfestményekkel díszített szobának, amely 1997 óta képezi a tárlat részét. A termekben bemutatják továbbá a tatai fazekasságot, illetve a 18. századi és 19. századi mezőváros és a főúri élet, a fajansz-manufaktúra emlékeit. Ha szívesen körbenéznél a vár környékén és a múzeumban, kattints ide, és vegyél részt egy virtuális sétán! 


Ha már Tatán járunk, érdemes azt töviről-hegyire bejárni, ugyanis a település számos meglepetést tartogat. Íme, néhány ötlet. A város legmagasabb pontja a 166 méter magas Kálvária-domb, amely 1958 óta országos jelentőségű természetvédelmi területnek számít. Itt található a Fellner Jakab-kilátó, ahonnan a gyönyörű panoráma nyílik a belvárosra és az Öreg-tóra. A dombon a kis kápolna mellett megtekinthetjük a Kálvária-szoborcsoportot is. Tata legnépszerűbb nevezetességei közé tartozik az Esterházy kastély gyönyörű kertjével és angolparkjával, de itt található az a Harangláb (vagy Óratorony) is, melynek faácsolata vasszögek nélkül épült, és óránként gyönyörű harangjátékkal kápráztatja el a tataiakat.

 

kalvariadomb2.jpg

 

A Kálvária-domb kőfejtője


Kiváló kultúrprogramnak kínálkozik a Német Nemzetiségi Múzeum meglátogatása, amely a magyarországi németség emlékeit tárja a látogatók elé. Hazánk egyik legszebb szabadtéri múzeuma az a bemutatóhely, ahol 200 millió éves megkövült maradványokat, illetve a kőkorszaki emberek jelenlétének bizonyítékait tekinthetjük meg. A várostól 8 kilométerre található az Agostyáni Arborétum. A 31 hektáros területen hozzávetőleg 380 örökzöld és 40 lomblevelű fa- és cserjefaj él.

 

A vár elérhetőségei

 

Cím: 2890 Tata, Váralja utca 3
Telefon: (34) 381 251

 

Nyitva tartás:
hétfő: Zárva
kedd: 10:00-18:00
szerda: 10:00-18:00
csütörtök: 10:00-18:00
péntek: 10:00-18:00
szombat: 10:00-18:00
vasárnap: 10:00-18:00

 

További várakkal kapcsolatos cikkeinket itt találod.

Cikkajánló