Gőtementés küzdelmei a Bakonyban

Tavaly a szárazság nem tette lehetővé a gőték kifejlődését, ebben az évben pedig megrongálták a mesterséges szaporodóhelyeket. A keserűségek ellenére azért idén végre sikerült gyarapodnia az alpesigőte-állománynak.

A bakonyi alpesi gőte, latin nevén Ichtyosaura alpestris bakonyiensis kizárólag az Őrségben és persze, a Bakonyban fordul elő. Utóbbi hegység magasabban fekvő északi és középső részein élnek a legtöbben a faj képviselői, illetve a Burok-völgy környékén – derül ki a Duna–Ipoly Nemzeti Park bejegyzéséből.

A bakonyi alpesi gőte nőstényeinek színváltozatai, a homokszínűtől a világosabb és sötétebb márványozotton át az egészen sötétig.

1 / 2

Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

A bakonyi gőték szaporodása erdészeti utak pocsolyáiban történik, ami igen kiszolgáltatottá teszi őket. Tavaly például egyáltalán nem jött létre új generáció, mert a kis medrek kiszáradtak, mielőtt a lárvák kifejlődhettek volna. Emellett a taposás és a víz felkavarása is veszélyezteti a lárvákat, melyeknek három hónap kell a kifejlődéshez, csak nyár végén hagyják el a pocsolyákat.

Ezért a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. idén tavasszal munkagépekkel árkokat ástak és mélyítettek, valamint béleltek, hogy idén megfelelő szaporodóhelye lehessen a ritka fajnak.

Az aszályos tavasz ellenére jól indult az év: megteltek vízzel a kialakított mélyedések, és többségükben a gőték is megjelentek. A június végi terület-ellenőrzésen azonban igen elszomorító kép fogadta a nemzeti park munkatársait: a kialakított élőhelyek többsége tönkre lett téve! Elsőre vadtúrásra gyanakodtak, de hamar kiderült, hogy ember keze van a dologban. Az árkokra helyezett ágakat szisztematikusan eltávolították, a vízbe helyezett fatörzseket kihúzták, a bélésfóliát pedig kihúzták vagy összegyűrték – utóbbit lehet, hogy már a vadak okozták.

2 / 2

Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Szerencsére maradtak ép szaporodóhelyek, ahol szépen fejlődtek a lárvák. A nyár végi aszályos és meleg időben az erdészek többször is pótolták az elpárolgott vizet, ennek köszönhetően a gőték egy része kifejlődhetett, melyek azóta már megkezdték szárazföldi életüket. A keserűségek ellenére az idei év sikeresnek mondható: az alpesigőte-állomány idén gyarapodni tudott a Bakonyban.

Az alpesi gőték igen színesek. A hímek hátoldala kékesszürkés, oldaluk sárgásfehér, fekete foltokkal, egy kék csíkot is láthatunk rajtuk, a hasuk pedig narancssárga. 8 cm-esre nőnek meg. A nőstények nagyobbak (12 cm hosszúak), és különbség még, hogy a hátoldaluk zöldesszürkés. Amikor jön a nászidőszak (március-áprilisban), a gőték pocsolyákba, keréknyomokba, patakokba, forrásokba húzódnak. A hím a fenékre rakja az ondótokot, amit a nőstény a kloákájával felszippant. A peték is a vízbe kerülnek, kövekre vagy vízinövényekre. Csigákat, rovarokat, lárvákat és pókokat fogyasztanak. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Az idei megfigyelések során kiderült, hogy ez a kicsiny, elszigetelt bakonyi populáció az állatok színezetében igen változatos. Olyan színváltozatok is előkerültek, melyeket ennél az alfajnál eddig még nem figyeltek meg.

Kapcsolódó cikkek