Rekord a Kis-Sárréten: sosem költött még ennyi hamvas rétihéja a térségben

A fokozottan védett madárfaj régebben csak néha jelent meg a Kis-Sárréten, az utóbbi évtizedben vált rendszeressé a jelenléte, ugyanakkor a költő párok száma igen változó.

A Kis-Sárréten az elmúlt évtizedben 1-7 pár között ingadozott a hamvasrétihéja-párok száma, idén azonban rekord született: kilenc pár költött – adta hírül a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság. Öt pár Vésztő közelében, mocsárréteken, három Geszt mellett, egy régi kiszáradt tómederben, egy pedig Mezőgyán közelében, szintén egy mocsárréten fészkelt. Nyolc pár sikeresen nevelte fel a fiókáit, egy fészekből 2-3 fióka repült ki.

Nemrég kirepült hamvas rétihéja

1 / 2

Fotó: Tóth Imre / Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

A ritka madarat hazánkban áprilistól szeptemberig lehet megfigyelni. A hamvas rétihéja a földön épít fészket, és 3-6 tojást rak. A faj érdekessége, hogy a hím a zsákmányát nem viszi be a fészekbe, hanem attól távolabb, a levegőben adja át a tojónak, aki megeteti azt a fiókákkal. A zsákmányállatok általában földön fészkelő énekesmadarak fiókáiból, kisemlősökből (egér, pocok), illetve gyíkokból kerülnek ki” – olvasható a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság oldalán.

A fiókák nevelési időszaka véget ért, jelenleg a vonulási időszakban vagyunk. Többségük már elhagyta hazánkat, és úton van afrikai telelőhelye felé.

Hamvas rétihéja tojó

2 / 2

Fotó: Tóth Imre / Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

A hamvas rétihéja régebben a nyílt mocsaras területek, nedves rétek fészkelő madara volt. Ma ezek maradványain és az itt kialakult mezőgazdasági területeken találja meg életfeltételeit. A Körös–Maros Nemzeti Park részterületei közül csak a Dévaványaí-síkon, valamint a Kis-Sárréten fészkel rendszeresen néhány pár, és alkalmilag költ Cserebökény térségében is. A faj védelme szempontjából rendkívül fontos a természetes élőhelyeinek fenntartása. Hazánban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

Kapcsolódó cikkek