Talán az egyik leggyönyörűbb bagolyfajunk a gyöngybagoly, amely elképesztő helyszíneken képes fészkelni. Sajnos egyre nagyobb veszélyben van.
A gyöngybaglyot egyebek mellett az élőhelyeinek fogyatkozása veszélyezteti, éppen ezért a szakemberek – mint a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálata és a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány – folyamatosan dolgoznak azon, hogy legyen hol fészkelniük. Ilyen munka például a fészekládák kihelyezése is. Ilyenkor, télen szokták felkeresni a magtárakban, harangtornyokban, templomokban elhelyezett ládákat, hogy eltávolítsák a felhalmozódott köpeteket.
Ez történt idén is, amikor a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata felfedezte, hogy az egyik bagolyláda feletti harang nem kevesebb, mint 427 éves. A csegöldi görög katolikus templom harangjáról van szó, amely a második legidősebb Szatmárban, és 1596-ban helyezték fel.
A gyöngybaglyok száma az elmúlt 30-40 év során igencsak megfogyatkozott a templomfelújításoknak köszönhetően.
Sok helyen az ablakokat hálóval zárták el, hogy ne tudjanak bejutni a baglyok. A mezőgazdasági táj átalakulása, a rágcsálóirtó-használat, az állattartó telepek megfogyatkozása, a sűrű úthálózat, így a gázolások szintén problémát jelentenek a faj fennmaradása szempontjából. Mivel a gyöngybaglyok pockokkal, cickányokkal, egerekkel táplálkoznak, fontos lenne, hogy ezekből minél több álljon a rendelkezésükre.
A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány, ami tavaly ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját, egy júliusi Facebook-posztjában azt írta, kétséges, hogy hosszú távon fennmarad a faj a Kárpát-medencében.
Honnan ismerem fel a gyöngybaglyot?
A legszembetűnőbb megkülönböztető jegy a szív alakú arcfátyol. A gyöngybaglyok tollazata sárgás, világosbarna és fehér, pettyezett. Hazánkban két alfaja fordul elő: elterjedtebb a sárgás, narancssárgás mellű alfaj, de a Dél-Dunántúlon a fehér mellű alfajjal is találkozhatunk. Persze, ezt ne feltétlenül szó szerint értsük, a madár alapvetően rejtett életmódot folytat, éjszaka aktív, és szinte hangtalanul repül. Templomtornyokban, padlásokon, magtárakban húzódik meg, nyílt mezőgazdasági területek közelében. Zárt erdőkben, illetve 3000 méter felett nem valószínű, hogy megfordul. Az Antarktiszon kívül minden földrészen él gyöngybagoly.
Termetre közepes nagyságú, a testhossza 33-39 cm, szárnyfesztávolsága 80-95 cm. Karcsú, a szárnya és a lába hosszúnak mondható. Általában 4-9 tojást rak március és október között, ezeken a tojó kotlik, miközben a hím élelem után néz. Ha bőséges a táplálék, másodköltés is előfordul. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Ennek a gyönyörű madárnak a hangja finoman szólva is fülsértő, csak az kattintson ide, akinek kötélből vannak az idegei.
Top5 turista magazin cikk
A szeszélyes időjárás se tántorította el a 42. Gerecse teljesítménytúrák résztvevőit
A világon először nálunk rendeznek konferenciát a nyaktekercsekről
Továbbra is aggasztó a balatoni nádasok állapota
Beindult a szezon a Jégmadár vízi tanösvényen
