Egy ismeretlen skanzen: a tápi hegysor házai

A Pannonhalmi-dombság, más néven Sokorói-dombság egy sor különleges látnivalót rejteget Pannonhalma „árnyékában”. Például a páratlan népi műemlékegyüttest Tápon.

Szöveg és fotó:
2021. május 19.

A Pannonhalmi-dombság, más néven Sokorói-dombság egy sor különleges látnivalót rejteget Pannonhalma „árnyékában”. Például a páratlan népi műemlékegyüttest Tápon.

Rögtön Pannonhalma szomszédságában rejtőzik Táp, ahol a falu szélén, a tápi szőlőhegyre felkapaszkodó Hegysor utca mentén található az a népi műemlékegyüttes, amely a 18. században itt élt zsellérek életmódjának emlékét őrzi. Egyedülálló értéke éppen abban áll, hogy a házsor egységben maradt fent, s nem egyedülálló házakat telepítettek egy közös helyre, mint más skanzenekben (ebben az értelemben nem is igazi skanzen tehát). A házsor néprajzi jelentőségét mutatja, hogy a ma is eredeti helyükön látható házak mellett a Szentendrei Szabadtéri Múzeum kiállításán is látható egy ilyen, Tápról származó ház.

A három dombsorból (Pannonhalma, Ravazd-Csanaki vonulat, Szemere) álló, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység között elterülő kistáj felfedezésére leginkább egy kerékpártúra az alkalmas, amely során érintjük a Lila-hegyi kilátót, a Nyúl feletti Szurdikot, hazánk legnagyobb vízmosását, valamint a Ravazd melletti Béla-kutat is.

Cikkajánló