Egy nagy park területével nő 2030-ig Budapest zöldfelülete

Mint minden nagyvárosnak, Budapestnek is komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás által okozott szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának növekedése, valamint a kedvezőtlen hatásokhoz való alkalmazkodás. Ezért is egyre fontosabb a zöld infrastruktúra fejlesztése és fenntartása, amely a nemrég elfogadott Radó Dezső Terv is célul tűz ki.

2021. április 15.

Mint minden nagyvárosnak, Budapestnek is komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás által okozott szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának növekedése, valamint a kedvezőtlen hatásokhoz való alkalmazkodás. Ezért is egyre fontosabb a zöld infrastruktúra fejlesztése és fenntartása, amely a nemrég elfogadott Radó Dezső Terv is célul tűz ki.

Mi is az a zöldinfrastruktúra és miért különösen fontos kérdés ez Budapesten?

Zöldinfrastruktúra alatt zöldfelületeket (parkok, magán- és intézményi kertek, fasorok, parkerdők, mezőgazdasági területek, vízparti zöldsávok, stb.) és vízfelületeket értünk: az ezen egységekből felépülő zöldfelületi rendszer alkotja a zöldinfrastruktúrát.

A zöldinfrastruktúra az ún. ökoszisztéma szolgáltatásokon keresztül egy sor áldásos tevékenységet nyújt mindenki számára, s ezt, különösen a közterület-használatot, az egy főre jutó zöldfelületek arányát és a zöldfelületek népegészségügyi hatásait, erőteljesen célkeresztbe állította a járványügyi helyzet. Bár maga a kifejezés elsőre talán idegennek tűnik, számos ökoszisztéma szolgáltatást ismerünk mindannyian. A városi zöldfelületek hozzájárulása a levegő minőségének javításához, a por- és zajszennyezés megszűréséhez – talán nyilvánvaló, bár ennek igen jelentős mértéke biztos, hogy nem kellő mértékben ismert. De az éghajlatváltozás kapcsán fontos kiemelni az. ún. városi hősziget-hatás mérséklését is, amelyet az egyre gyakoribbá váló meleg, kánikulai napokban mindannyian érezhetünk. De egyébként érdemes elgondolkodni azon is, hogy a főváros szintjén például összességében mennyi pénzt jelenthet a kertvárosi, vagy zöldövezeti ingatlanok többletértéke. Ismert továbbá az is, hogy a zöldfelületek rekreációs, kikapcsolódási lehetőségeket biztosítanak, hozzájárulnak a település lakóinak fizikai és mentális egészségéhez, amely a járványhelyzetben szintén kifejezetten hangsúlyos szemponttá vált.

A klímaváltozás kapcsán pedig különösen fontos, hogy a zöldinfrastruktúra mérsékli az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási jelenségek hatását, ezáltal hozzájárul a hatékony klímavédelemhez, legyen szó az egyre intenzívebben érkező csapadék megfogásáról, vagy a már említett hősziget-hatás mérsékléséről. Budapest egyes részei azonban nagyon eltérőek a zöldinfrastruktúra tekintetében, a zöldfelületi elemek eloszlása messze nem egyenletes a város területén.

Aki kicsit is ismeri a fővárost, tudhatja és érezheti, hogy míg a zöldterületi ellátottság egyes belvárosi kerületekben egyaránt messze van az ideálistól és az európai átlagtól is (a VI., VII. kerületben 1 négyzetméter közpark sem jut egy lakosra), addig a külvárosi kerületekben jellemzően jó-, a Dunáig ereszkedő Budai-hegység területén pedig kimagasló a zöldterületi ellátottság.

S ahogy látjuk, láttuk a járványhelyzetben: az egészséges környezethez való egyenlőtlen hozzáférés többek közt társadalmi konfliktust és egészségügyi kockázatokat is eredményezhet.

Cél az élhető város - több, kisebb beavatkozáson keresztül

A nemrég elfogadott Radó Dezső terv, a Főváros Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve 59 olyan fejlesztési javaslatot fed le, amelyek határozott javulást hoznak a mindennapi életben. A koncepció egyik fő célkitűzése az, hogy 2030-ra a közparkok egy főre vetített aránya 1 négyzetméterrel, hatról hétre emelkedjen. Ez elsőre egyáltalán nem tűnik soknak, de ne feledjük: ez 226 ha új közparkot jelent, márpedig Budapest viharos fejlődése során túl sokszor került háttérbe a zöldfelületi fejlesztés, s éppen ezért eddig 50 évente (!) jött csak létre egy-egy hasonlóan nagy méretű parkterület.

A javaslatok többek között olyan, nagy hatású zöldfelületi fejlesztéseket és kulcsprojekteket tartalmaznak, mint például a főváros második legnagyobb védett területének, a Felsőrákosi-rétek, vagy éppen a Mocsáros dűlő természetvédelmi rehabilitációja, a Gellért-hegy zöldfelületeinek megújítása, vagy a Terebesi erdő teljes körű rehabilitációja.

A terv lényege nem is a számokban van, hanem a szemléletformálásban. Ahogy Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze fogalmaz:

a zöldinfrastruktúrát fejleszteni olcsó a szürke térkőhöz képest. A zöld a betonhoz képest töredék áron elérhető. Viszont sokkal lassabban bontakozik ki, mert idő kell ahhoz, hogy a mag szárba szökkenjen, kis fa legyen belőle, a kis fából nagy legyen, árnyat adó, helyi klímát javító és ezt pénzen nem lehet megvenni.

A biológiai sokszínűséget segítő zöldinfrastruktúra fejlesztésen, vagy éppen a klímatudatos és okos eszközök használatán túl éppen ezért vastagon ott szerepel a közösségi szemlélet erősítése is a megvalósítás eszközei között. Mert, ahogy azt tapasztalhatjuk a járványügyi helyzetben is, a természetjárás iránti fokozott érdeklődés sajnos fokozott környezetterhelést is jelent, ami leglátványosabban az eldobott szemét számában érhető tetten. Élhető, emberközpontú és zöld főváros csak közös munka gyümölcse lehet.

Cikkajánló