Túraajánlat

Egyedülálló sziklakatlan a Kéktúra mentén – Csárda-hegyi őskarszt

A Bakony déli lankái között megbújva egy nem mindennapi földtani értékre lelhetünk. Látványa lenyűgöző, formái sok millió évesek, mélysége pedig üdítő felfrissülést ígér a túrázóknak a nyári kánikulában.

Szöveg:
Lánczi Péter
Fotó:
Gulyás Attila
Lánczi Péter
2020. május 13.

A Bakony déli lankái között megbújva egy nem mindennapi földtani értékre lelhetünk. Látványa lenyűgöző, formái sok millió évesek, mélysége pedig üdítő felfrissülést ígér a túrázóknak a nyári kánikulában.

Ez a kihagyhatatlan látnivaló a Csárda-hegyi őskarszt, amely elnevezés sokaknak első hallásra kevésbé csenghet ismerősen, ám ha azt mondjuk – kiváltképp a kéktúrázóknak –, hogy ez a különleges hely Úrkút határában található, máris minden valaha itt megfordult turistának egyből beugrik eme sziklás tájseb fantasztikus látványa.

Úrkút dombokkal és erdőkkel határolt tiszta levegőjű település a Bakony déli részén, amely fejlődését elsősorban egykori üveghutájának, majd a 20. században mangánérckészletét feltáró bányászatának köszönhette. A volt bányaterület rekultivációjával alakult ki a térség egyik kiemelkedő természetvédelmi területe, a Csárda-hegyi őskarszt, amely a nevét a település határában álló 470 méteres magaslat után kapta. A lombok között megbúvó „gödör” közvetlen közelében halad az Országos Kéktúra nyomvonala, de a figyelmetlen vagy sietős léptű turisták akár el is mulaszthatják a pazar látványt nyújtó, a külszíni fejtésnek köszönhetően napvilágra került őskarszt pompás sziklafalait, mert a kék sávjelzésről azért néhány lépésnyit le kell térni hozzá, miután átkeltünk a település határában álló kis fakapun.

Urkut-oskarszt-1-GA
Fotó: Gulyás Attila

Az őskarszt nyáron kimondottan vadregényes, már-már dzsungelre vagy őserdőre emlékeztető környezetébe falépcsőkön lehet leereszkedni, de a hatalmas sziklafalai peremét is bejárhatjuk az itt vezető, alig egy kilométeres és hat állomásból álló tanösvényt követve. Szerencsére a bányászat során anno kerülték a robbantásos módszereket, kézi szerszámokkal dolgoztak, így napjainkig megőrződött az a látvány, amely a földtörténeti középidőben jött létre.

Urkut-oskarszt-5-GA
Fotó: Gulyás Attila

Közel 100 millió évvel ezelőtti események nyomait figyelhetjük meg, amikor itt még trópusi klíma uralkodott, és a visszahúzódó tengerből felszínre kerültek ezek a mészkősziklák. A csapadékos klíma pusztító hatással van a mészkőre, ami gyakorlatilag feloldja a kőzetet, így óriási foghíjak, lyukak keletkeztek a felszínén. Az intenzív lepusztulás hatására méretes üregek, töbrök képződtek, melyek csapdaként fogadták magukba a vélhetően folyóvíz segítségével, oldott formában érkező mangánércet. A terület később, az eocén korban újból tengerelöntés alá került, és a tengervíz különféle üledékekkel (agyaggal és mészkővel) fedte be a feltöltődött mélyedéseket. Ez a réteg a későbbiekben megvédte az eróziótól a maga alá temetett korábbi felszínt, amit a 20. századi bányászat hozott újra a napvilágra.

A mangán fontos kohászati alapanyag, a vas szilárdságát és szívósságát növeli, ezért elsősorban tengelyek, kerekek gyártásakor használják.

Több lépcsősor vezet a töbrök aljára, ahol jó pár fokkal hűvösebb van, s ez az üdítő hatás a nyári forróságban felér egy oázis kényeztetésével, amit főleg a hosszabb utat megtett túrázók szoktak kiélvezni. Sajátos mikroklímájának köszönhetően mohák és páfrányok díszítik a lyukacsos sziklafalakat, de számos más nyirkosságot és árnyékot kedvelő ritka és védett növényfajt is találunk itt. Bár a sziklás környezet nem kimondottan az otthonuk, a nyári nagy melegek elől gyakran behúzódnak ide a mogyorós pelék is.

Urkut-oskarszt-pele-GA

Mogyorós pele

Fotó: Gulyás Attila

A nem túl hosszú, de izgalmas sziklakatlan falai közt sétálva teljesen bizarr, semmihez sem fogható élményben lehet részünk: lekerekített és lukacsos, hatalmas sziklaformák fognak közre minden oldalról, melyeket helyenként vöröslő vasas-oxidos réteg fed. Bár maga az őskarszt 100-110 millió éve alakult ki, maga a kőzet 190 millió évvel ezelőtt, a kora-jura tenger üledékeként jött létre. Ha figyelmesen szemléljük a sziklafalakat, rálelhetünk az egykor a tengerfenéken élő állatok lenyomataira. Elsősorban tengeri liliomokat, a crinoideák vázelemeinek töredékeit, törmelékeit fedezgetjük fel, de szintén gyakoriak a kagylóra nagyon hasonlító, ám attól különböző pörgekarúak, a brachiopodák teknői és a lábasfejűek csoportjába tartozó ammoniteszek apró felcsavart házai.

Urkut-oskarszt-8-GA

Falépcsők a sziklafalak között

Fotó: Gulyás Attila

A bányászat során keletkezett, hosszan elnyúló, 10 méter magas vetőfalak látványa magával ragadó. Az országban csak igen kevés helyen tárul fel ennyire szembeötlően egy-egy vetődés, oldalelmozdulás, így itt többek közt lehetőség nyílik a földszerkezeti mozgások nyomainak megcsodálására is.

A Csárda-hegyi őskarsztot egész évben és ingyenesen lehet látogatni. A minden évszakban látványos, ám más és más hangulatot árasztó hatalmas „gödör” gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas látnivalóval és felfedezéssel szolgál. Csapadékos időben fokozottan figyeljünk a biztonságra, mert a mélybe vezető falépcsők csúszósak lehetnek, a sziklafalak peremére pedig életveszélyes kiállni!

Urkut-oskarszt-tanosveny-GA

A tanösvény második állomásán a Bakony földtörténete

Fotó: Gulyás Attila
Úrkútról pár szóban

A község öt egykori településből áll, neve okiratban csak 1785-ben szerepel először. A szájhagyomány szerint a helység nevét a község határában fekvő kútról kapta, ahol hajdanán a vadászat során megszomjazó főurak csillapították szomjukat. Így maradt fent az „urak kútja”, majd ebből az Úrkút elnevezés. A 18. század végére kialakuló település első lakosai Bajorországból idetelepített svábok voltak, akik kezdetben fakitermeléssel foglalkoztak, később a közeli üveghutában dolgoztak. A 19. század végéig ez az üzem biztosított a helyiek megélhetését, majd a bányászat lett a fő iparág. Úrkút sokáig arról volt híres, hogy itt volt található az ország legnagyobb mangánérc készlete, amit 1917 után egyre nagyobb ütemben bányásztak, és ami a második világháborút követően is biztonságot és megélhetést adott a lakosságnak. A svábok ugyanis a háború után kitelepítésre voltak ítélve, ám az úrkúti bányászok szaktudásuk miatt nélkülözhetetlenné váltak az ipar, ezzel együtt az akkori államvezetés számára, ezért kerülhették el a kitoloncolást. Az úrkúti ércbányászat a 21. századra fokozatosan visszafejlődött, 2016-ban pedig gazdaságtalansága miatt végleg leállt, pedig még 100 évre elegendő mangán van a föld alatt. A tanösvénnyel bejárható egykori külszíni fejtés 1951 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, a közelmúltig működő felszín alatti bánya lezárt terület.

VIGYÁZZUNK EGYMÁSRA A TERMÉSZETBEN IS!

• Ne feledjük, hogy a fővárosban és Pest megyében bejegyzett lakosok továbbra is csak alapos indokkal hagyhatják el a lakhelyüket, tehát a március 28-án életbe lépett korlátozás enyhítése csak a vidéken élőkre vonatkozik

• Ez a gyakorlatban azt jelenti, egy budapesti és Pest megyei lakos nem utazhat vidékre, hogy ott folytasson szabadidős sétát, kiváltképpen nem aludhat ott

• Ha kimozdulunk a szabadba, kerüljük el a népszerűbb helyeket, ahol tömegre kell számítani

• Ne tömegközlekedéssel, hanem lehetőség szerint autóval utazzunk

• Egyedül vagy kizárólag azokkal menjünk együtt, akikkel egy háztartásban élünk

• A természetben is tartsuk a 2 méteres távolságot

• 65 éves kor felett a lehető legkevesebbszer mozduljunk ki otthonról

• Lehetőség szerint egynapos túrákban gondolkodjunk


Cikkajánló