Lánczi Péter cikkei

Savanyó Jóska nevével sok helyen találkozhatunk a Bakony-vidéken. A térképen több barlang is viseli a nevét, ami nem meglepő, hisz egykoron a betyár rejtekeként szolgáltak ezek az üregek. Hogy ki volt valójában a legendás rabló, hogy bandájával milyen bűncselekményeket követett el, azt az első részből már megtudhattuk. Most elfogásának történetét és az ezt követő éveit ismerhetjük meg.

Egy csokorra való túratipp és élménybeszámoló a Turista Magazin 2020-as túraajánlataiból, melyek varázslatos helyszínei sokszor a cikk készítőjét is elbűvölték.

Akár egy hollywoodi gengszterfilm is kikerekedhetne a legendás betyár életéből, akinek a nevével bakonyi kirándulásaink alkalmával több helyen is találkozhatunk. Hogy ki volt valójában Savanyó Jóska, hol bujdosott, miként élt az utolsó éveiben? Kétrészes történetünkből megtudhatjátok.

Egy jelvényszerző túrát fogunk most bemutatni, amely elsősorban nem a környék népszerűbb helyeit célozza meg, hanem a hegység kevésbé ismert természeti és kulturális értékeit.

Α kék sáv a legfőbb országos turistaútjainkat jelöli, valamint egyes térségi jelentőségű, fő turistaútvonalak jelzésére is szolgál. Ez a szín szinte mindig hosszú utakat jelöl, ám van néhány kivétel. Összeszedtük az ország azon kékjelzésű útjait, melyek túramozgalom keretében csábítanak a terepre.

Somogy eke fodrozta, hullámzó halmait, lombtengeres hegyhátait csak kevés turista szokta gyalogoson felfedezni, pedig egykoron duhaj betyárok járta végtelenje, vándorlásra csábító dombjai, eldugott kis falvai megannyi látnivalót és értéket rejtenek.

Egy sárga ösvényen Gyöngyös és Parádsasvár között, ami több egy szimpla túránál.

A varázslatos Medves-fennsík déli részén található lenyűgöző bazaltszobros sziklaélményt a természet és az ember közösen formálta. Megcsodálni, változatos környezetét bejárni, ezzel együtt pedig egy maradandó geokalandot átélni egy könnyű séta keretében bárki számára lehetséges.

Neve hallatán a legtöbb embernek a börtön jut eszébe, sokaknak Mária-kegyhely vagy búcsújáróhely, de a bányásztörténelem szempontjából sem elhanyagolható ez a pár száz lelket számláló börzsönyi település. Márianosztra maga a hegyekkel körbezárt történelem, ahol több látnivaló is akad.

Látványos sziklaüregek és panorámás szirtek, történelmi romok és máig tartó vita, hol is éltek valójában a pilisi pálos szerzetesek. Egy rövid túrával mi magunk is a nyomukba eredhetünk, és ha konkrét választ nem is, de varázslatos helyszíneket biztosan találunk.

Hódok nyomában bevesszük magunkat egy varázsaltos szurdokvölgybe, négyezer éves romok mentén bámulatos sziklaalakzatokat csodálunk meg, majd a panorámás Pápalátó-kőtől festői fenyvesben élvezzük a Bakony roppant sokszínű élménykavalkádját.

A Gerecse déli részén roppant mészkőfalak fehérlenek, melyek közül talán a Tarján fölé magasodó Pes-kő-hegy szirtjei nyújtják a legizgalmasabb élményt.

Pomáz és Szentendre között elterülő gyümölcsöskertek felett látványos sziklafalak magasodnak, melyek a Visegrádi-hegység déli peremét jelentik. Ez a környékbeliek által jól ismert, távolról is kiválóan látszó orom a 366 méteres Kő-hegy, ami voltaképpen egy nagy kiterjedésű fennsík déli letörése, és amely számos lenyűgöző élményt tartogat az ide felkapaszkodóknak.

Sokszor megesik, hogy a kiránduló nem is sejti, milyen izgalmas környéken jár, csupán a lába elé figyel az ösvényen, élvezi a természet csendjét, és olykor elmereng az erdő nyugalmat árasztó rengetegében. Minderre a Vértes változatos terepe is kiváló, ám ha érdeklődők vagyunk, és nyitott szemmel túrázunk, a természetjáró élmény még ennél is többet tud nyújtani.

Általában csörgedező szépségével és erdei idilljével gyönyörködteti a természetjárót, de előfordul, hogy szeszélyes erejével, illetve pusztító áradásával hívja fel magára a figyelmet. Végigkísérve a Kemence-patak útját nem csupán a természeti értékeit, de a vadregényes Magas-Börzsöny világát is megismerhetjük.

Halottak napi természetjárás, avagy halálos helynevek nyomában a Pilis és Visegrádi-hegységben.