Eláll a lélegzet is - Kövirózsa tanösvény a Jakab-hegyen

A Mecsek nyugati részén, Pécstől nem messze magasodik az 592 méter magas Jakab-hegy. Az itt található Kövirózsa tanösvény kiváló úti cél kirándulóknak. A Jakab-hegy önmagában is gyönyörű, ráadásul - viszonylag kis területen, egymáshoz közel - számos geológiai és kultúrtörténeti érdekességet is tartogat a látogatók számára.

Szerző:
Tóth Judit
Fotó:
Tóth Judit
2015. november 7.

A Mecsek nyugati részén, Pécstől nem messze magasodik az 592 méter magas Jakab-hegy. Az itt található Kövirózsa tanösvény kiváló úti cél kirándulóknak. A Jakab-hegy önmagában is gyönyörű, ráadásul - viszonylag kis területen, egymáshoz közel - számos geológiai és kultúrtörténeti érdekességet is tartogat a látogatók számára.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által kialakított tanösvény egy ún. e-tanösvény, ahol táblák helyett egy vezetőfüzetből tájékozódhatunk, amelyet a nemzetipark-igazgatóság honlapjáról tölthetünk le. A kísérőfüzetben az egyes állomások koordinátáit is megtalálhatjuk, így okostelefonnal vagy GPS-készülék segítségével egészen biztosan nem tévedünk el.

Persze a hagyományos turistajelzéseket sem kell mellőznünk, és a korábbi Jakab-hegyi tanösvény táblái is útbaigazítanak. Az egyes fafajok erdészeti jelölésével a fajok felismeréséhez is kapunk segítséget. A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található tanösvényen haladva rengeteg különlegességet láthatunk, például egy hajdani kőbánya nyomait, ahol a kibányászott vörös homokkőből egykoron malomkövet készítettek, de természetesen a Jakab-hegy egyik fő látványosságainak számító, bizarr formájú Babás-szerköveket is útba ejtjük.

 


A fura formájú Babás-szerkövek egyike
 

A Zsongor-kőről elénk táruló panoráma felejthetetlen: előttünk Cserkút és Kővágószőlős, a távolban a Dráva, a Villányi-hegység, sőt a horvátországi területek is feltűnnek. Maradandó élményt nyújtanak a Jakab-hegyi pálos kolostor romjai vagy a vaskori földsánc maradványai. Ez utóbbi az i. e. 8. században épült. A földvár többméteres sáncainak egyes szakaszai szinte teljes épségben megmaradtak. A sánc legnagyobb magassága néhol hatméteres is lehetett. A földvárat a korai vaskorban a hallstatti kultúra népe építette, de a későbbi századokban a kelták is lakták.

 

Kolostornak indult, esőbeálló lett, tornya kilátóként is funkciónál
 

Kövirózsa tanösvény

A tanösvény hossza: 2,5 km
Kialakítása: e-tanösvény, nem önmagában záródó, így készüljünk fel arra, hogy az utat visszafelé is meg kell tenni, az út során pedig helyenként nehéz terep vár ránk
Bejárásának időtartama: kb. 5 óra
Állomásainak száma: 8 (1. millenniumi kereszt; 2. Babás-szerkövek; 3. halomsírok; 4. Remete-barlang; 5. Zsongor-kő kilátója; 6. pálos kolostorrom; 7. Jakab-hegyi kis tó; 8. vaskori földsánc)
Vezetőfüzete letölthető itt

Vízvételi lehetőség: a túra során nincs, ezért érdemes Kővágószőlősön feltölteni a kulacsokat további Információ: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

 

 

Megközelítés

A tanösvény kiindulópontja Kővágószőlős szélén található. A település központjából a piros négyzet jelzés vezet ki, a tanösvény a Jakab-hegyre felkapaszkodó Ady Endre utca végén indul.

Vasúton: A Budapest-Pécs-vasútvonalon Cserkúton kell leszállni, majd innen autóbusszal lehet továbbmenni Kővágószőlősre.
Autóbusszal: a Pécs és Kővágószőlős közötti közvetlen járattal
Autóval: a Pécs és Szigetvár közötti útról Kővágószőlős felé letérve. Az autót érdemes a Kővágószőlős központjában lévő parkolóban hagyni, s onnan gyalog továbbindulni.
Gyalogosan: jelzett túraútvonalakon Kővágószőlősre

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2014 februári számában.

 

 


Kapcsolódó cikkeink:

Mészkő. agyagpala, párnaláva - Bél-kői tanösvény

Hullámtéri séta - Halásztelki tanösvény

Szívbarát tanösvényt adta át Budapesten
Még több tanösvény

Cikkajánló