Keresés eredménye

Az ősz színpompája még a legszürkébb városközpontokat is megtölti élettel, de vajon mit mutat ott, ahol egész évben a természet határozza meg a táj képét? Kisújbánya épített és természeti értékei a tarka színek közt is kiemelkedők.

Látványos természetfilm készült a bányatavak gazdag élővilágáról. Az alkotást a komlói Hét Domb Filmfesztiválon mutatták be.

A denevérek násza nyár végén, ősz elején zajlik. A nászidőszakban gyakori jelenség, hogy a denevérek úgynevezett nászbarlangokat keresnek fel, amelyek később telelőhelyül is szolgálhatnak. A Dunántúl egyik legjelentősebb nászbarlangja a Mecsekben található Abaligeti-barlang.

A Mecsekben fekvő faluban hamarosan virágos rétek borítják majd a köztereket és az utak menti területeket. Angliában már nagy népszerűségnek örvend a „vadvirágos mozgalom”, most Hosszúhetényben készülnek hasonlóra.

Nemcsak a híres Csepegő-sziklát és Ferde-vízesést láttuk, de sétálgattunk a hangulatos Óbányán és Kisújbányán, felmentünk egy remek kilátóhelyre és az erdei üveggyártásról is sok-sok érdekességet megtudtunk.
 

Árvíz miatt ideiglenesen zárva a Mecsek egyik kedvelt turistalátványossága, az Abaligeti-barlang. 

A szennyes ínfű állományának felmérése közben bukkantak rá a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a fokozottan védett pókbangóra, amelynek különlegessége, hogy a szakirodalmi adatok szerint 190 évvel ezelőtt látták utoljára a Mecsekben. 

Most zajlott a Kelet-Mecsek egyik legmutatósabb növényének állományfelmérése, 45 000 tövet becsültek a nemzetipark-igazgatóság munkatársai.

Alapvetően nem túl gyakori faj a Mecsekben a fekete kökörcsin, most viszont nem várt eredményt hozott a nemzetipark-igazgatóság felmérése.

Előbújtak az első medvehagymalevelek, így semmi nem tarthat vissza egy jó kis medvehagymás ebédtől. Most megtudhatod, hol és mennyit szabad szedni, mire kell figyelned, ha nem akarsz gyöngyvirágmérgezést kapni, és hogy hogyan a legfinomabb a medvehagyma.

Befejeződött a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében lévő több barlang, köztük az Abaligeti-barlang és a Tettyei-mésztufabarlang, valamint földtani alapszelvények fejlesztését célzó projekt megvalósítása.

A Mecsekerdő Zrt. már készül a medvehagymaszezonra: közzé tették, hogy erdőterületeiken hol, milyen feltételekkel lehet gyűjteni majd a növényt.

Elindult a jelentkezés az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett erdei vándortáborokra, amelyek keretei között a nyár során felsősök és középiskolások csoportjai indulhatnak egyhetes túrákra a Bakony, a Börzsöny, a Mátra, a Mecsek és a Pilis vadregényes erdőségeiben.

A Keleti-Mecsek egyik völgyfőjében áll a Réka-kunyhó, a térség felfedezésének ideális elhelyezkedésű bázisa. Szomszédságában a hegyvidék messze földön neves látnivalóit találjuk: a Mecsek legmagasabb pontját, a Zengőt, Óbányát és vízesésekkel, zúgókkal tarkított völgyét, illetve Kisújbánya kilátóját. 

Pár éve még alig akadt olyan ember, aki tudta, kik voltak azok a mecseki láthatatlanok. Napjainkra viszont már egyre többet tudhatunk a Pécs környéki erdők 1956-os eseményeiről.

Megújult a Mecsek legmagasabb pontjától, a Zengőtől keletre található „Viki-pihenő”. Az újjáépített kis házikó érdekessége, hogy nemcsak esőbeállóként funkcionál, de az emeletén bivakolni is lehet. 

Erődített települések maradványaival az Alföldön éppúgy találkozhatunk, mint a középhegységi erdők mélyén. Feltéve, hogy észrevesszük azokat. A földvárak többsége ugyanis ma már alig látszik. A pusztulóban lévő sáncok és árkok azonban így is őrzik a több ezer évvel ezelőtt itt élt népek emlékét. 

Nem túlzás azt állítani, hogy a Kelet-Mecsek minden völgyének és minden hegyének saját története van. Itt egy vár, ott egy üveghuta, erre egy skóciai királynő, amarra meg híres regényhősök jártak talán.

VR-szemüvegen keresztül ismerhetik meg a diákok a Kárpát-medence és a Mecsek több millió évvel ezelőtti tájait és jellegzetes ősállatait a pécsi állatkertben.

Fantasztikus felvételt tett közzé az Időkép arról, hogyan alakul ki szinte a semmiből és csap le egy zivatar a Mecsekben.