Kéktúra

Élet a Kéken

Továbbhaladunk a kék sávjelzéses úton, az Országos Kéktúrát bemutató sorozatunk 2. része Sümegtől Nagyvázsonyig kalauzol el titeket.

Szerző:
Horváth Béla
Fotó:
Horváth Béla
Gulyás Attila
Szatmári Zoltán
2014. február 22.

Továbbhaladunk a kék sávjelzéses úton, az Országos Kéktúrát bemutató sorozatunk 2. része Sümegtől Nagyvázsonyig kalauzol el titeket.

unnamed.jpg

 
Egy "drágakő" a Kékről
 

Az Országos Kéktúra (OKT) kiírása szerinti harmadik, negyedik, ötödik és hatodik túra Sümeg és Nagyvázsony között a Bakony-vidék középtáj több kistájcsoportját és kistáját, valamint a Kelet-Zalai-dombság kistájcsoportjának területén fekvő Hévíz városát is érinti. Sümegről indulva először megmásszuk a Tátika-csoport hegyeit, áthaladunk Hévízen, majd utunkat egy darabig újból a Keszthelyi-hegység kistájcsoport területén folytatjuk. Ezt követően érjük el a Tapolcai-medence (Balaton-felvidék) tanúhegyeit. A Szent György-hegy, a Badacsony, a Gulács és a Csobánc felkeresése után átkelünk a Káli-medencébe, ahonnan már nincs messze a Balaton-felvidék kistájcsoport és a Déli-Bakony határán fekvő Nagyvázsony. A körülbelül 133 km hosszú szakasz nagyon változatos terepen, több kilátópontot és várromot is „útba ejtve” kanyarog. Legmagasabb pontja a Badacsony (437 m).


Érdekességek


Béke-sztúpa
A Zalaszántó melletti Kovácsi-hegyen álló buddhista sztúpa 30 méter magas, az alapjánál pedig 24 méter átmérőjű. Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma 1993. június 17-én avatta fel. A sztúpában befalazva található a vallásalapító Buddha földi maradványából néhány apró csontszilánk. Az OKT útvonaláról 200 lépéssel elérhető.

 

zalaszanto-sztupa.jpg


Zalaszántó, sztúpa


Kleopátra is megirigyelné
Az 54 hektáros véderdővel körbevett Hévízi-tó Európa legnagyobb kiterjedésű (mintegy 4,5 ha) meleg vizű tava. A gyógyhatású, radioaktív termálvizű tó soha nem fagy be a forrásbarlangban eredő forrásainak (az egyikből 26,3 °C-os, a másikból 41 °C-os víz tör fel) köszönhetően. Még a leghidegebb téli időben is minimum 24-26 °C-os a víz felszíni hőmérséklete. A források átlagos percenkénti vízhozama 27 000 liter. A tó jelképének is tartott indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg a1898-ban. Az Országos Kéktúra a tófürdő főkapuja mellett halad el.

 

07.jpg


Hévízi tó

 

Csónakázás a föld alatt
A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútfúrás alkalmával, és alig tíz évvel később már meg is nyitották a látogatók előtt. A barlang mintegy 300 méter hosszú szakasza csónakkal is bejárható, mivel a járatok egy részét kristálytiszta karsztvíz borítja. A barlang rendkívül tiszta, párás levegője a légzőszervi megbetegedésekben szenvedőknek nyújt enyhülést. A fokozottan védett természeti érték körülbelül tíz perces sétával elérhető az OKT útvonaláról.


Ökrökkel szállított kereszt
A Badacsony platójának peremén álló keresztet Ranolder János veszprémi püspök építtette 1857-ben. Nagyobb elemeit, a feljegyzések szerint, 40 ökör vontatta fel a 400 méter magas fennsíkra. Ha figyelmesen megnézzük a kereszt talapzatát, láthatjuk, hogy nem csak manapság divat falakba, fákba belevésni, hogy ott járt valaki. A legrégibb dátumozott bevésés 1891-ből származik! A kereszt alatti teraszról csodálatos kilátás nyílik a Balaton keleti medencéjére és a szigligeti dombokra.

 

18-balaton-kektura.jpg

 

Kilátás a kereszt alatti sziklákról



Váltságdíjból kolostor
A Nagyvázsony határában álló Szent Mihály-kolostort Kinizsi Pál, állítólag, egy gazdag török rabjának váltságdíjából 1483 körül építtette fel. A kolostor sorsa 1552-ben pecsételődött meg, amikor a törökök elfoglalták Veszprém várát, és a környék földesurai attól való félelmükben, hogy a támadók, a kolostort elfoglalva beveszik magukat a falak közé, felrobbantották az épületet. Köveinek egy részét Vázsonykő várának megerősítésére, a török idők után pedig a község házainak építéséhez használták fel. Az OKT a romok mellett halad el.


Látnivalók


Végvárak között

Utunk során számos kisebb-nagyobb várat, illetve várromot érintünk. Sümeg várától indulunk, a Tátika-hegyen - az OKT útvonaláról körülbelül tízperces letéréssel - pedig megcsodálhatjuk Tátika várának romjait. Rezitől körülbelül egyórás sétányira van Rezi vára - falairól csodálatos kilátás nyílik Zalaszántó környékére. Tapolca várának szerény romjait a Malom-tó mellett találjuk, Szigliget várának jegypénztára pedig OKT-pecsételőhely. Az Országos Kéktúra nem „mássza meg” a Csobáncot, csak a derekáig kapaszkodik fel, de egy negyedórás hegymászással elérhetjük a fennsíkján álló Csobánc várát. Utunkat végül Nagyvázsonyban, Vázsonykő várának falainál fejezzük be.

 

19.jpg

 

Szigligeti vár


Keszthely, Festetics-kastély

A keszthelyi Festetics-kastély Magyarország harmadik legnagyobb kastélya, amely mögött egy csodálatos angolpark húzódik. A Keszthelyi Kastélypark Természetvédelmi Terület kiterjedése 7,9 hektár. A 101 helyiségből álló főépület több ütemben készült el. Építését Festetics Kristóf kezdte 1745-ben, majd Festetics Pál bővítette, jelenlegi alakját pedig 1887-ben nyerte el, amikor Festetics Tasziló befejezte a meglévő épületek további bővítését és átalakítását. A Helikon könyvtárnak, valamint a vadászati és a hintókiállítás mellett időszaki tárlatoknak is otthont adó kastélyt az OKT nem érinti - a kerítése külső oldalán halad el, de vétek kihagyni ezt a látnivalót!


A tanúhegyek

Vitathatatlanul a Tapolcai-medence (Balaton-felvidék) tanúhegyei a legszebb természeti látnivalói e túraszakasznak. A tanúhegyeket legegyszerűbben olyan domborzati formaként definiálhatjuk, amelyek hajdani (akár évmilliókkal korábbi) térszínt, illetve rétegsort őriznek. Keletkezésükhöz elengedhetetlen egy keményebb, az eróziónak jobban ellenálló kőzet jelenléte, amely képes (hosszabb távon is) megvédeni az alatta elhelyezkedő rétegeket a lepusztító erőktől. A Tapolcai-medencében a pliocén agyagos-homokos üledékek alkotta felszínre bazaltláva települt 4-3 millió éve. A bazaltvulkanizmus megszűnése után (főként a pleisztocén során) a szél és a csapadék lekoptatta és elhordta a lazább pannon üledékeket (mintegy 120-160 méteres vastagságban), de a kemény bazaltsapkák alatt azok megmaradtak.

 

24-csobanc-ejszaka.jpg

 

Érkezés a Csobánc tetejére 

 

Kéktúrainfók, tippek, okosságok - Hogyan szakaszoljuk a bejárásunkat?
Az Országos Kéktúra (OKT) hivatalos kiírása nem túlságosan hosszú, az útvonalat járóknak azonban alaposan ismerniük kell ahhoz, hogy a teljesítésük kapcsán tartani tudják magukat az előírásokhoz. Sokszor „elő fogjuk venni” e sorokat, hogy a felmerülő kérdéseinkre választ kaphassunk. Most is így teszünk.


Az OKT a kiírás szerint 27 túrára van felosztva. Ezek hosszúsága eléggé változatos: a leghosszabb, a Sárvár és Sümeg közötti, több mint 72 km hosszú, a legrövidebb, a Hűvösvölgy és a Bécsi út közötti pedig alig több mint 14 km-es. A túrahatárokat elsősorban a jó tömegközlekedés határozza meg, ugyanakkor általában a „tájegységek” határaival is egybeesnek. De vajon az OKT teljesítése közben tartanunk kell-e magunkat ehhez a szakaszbeosztáshoz? A válasz egyértelműen NEM! Az Országos Kéktúra kiírása szerint a mozgalom teljesítése tetszőleges hosszúságú szakaszokra felosztva, tetszőleges irányban történhet, a bejárási irányokat keverni is lehet, továbbá a szakaszok sorrendje sem lényeges. Akkor tehát semmilyen megkötés nincs ezzel kapcsolatban? De bizony van!


A túráinkat pecsételőpontokon érdemes kezdeni és befejezni, a kiírás szerint ugyanis a túráink megszakításakor és újrakezdésekor is kell pecsételnünk, tehát ezeken a pontokon két pecsétnek kell az igazolófüzetünkbe kerülnie. Ha a teljes OKT-bejárásunk útvonalát egy hosszú láncnak tekintjük, akkor a túráink láncszemei ezeken a pecsételőpontokon kapcsolódnak egymáshoz. Az igazolófüzetben azonban csak a hivatalos túrahatárokon található két rubrika a bélyegzések számára, egyéb helyeken pedig csak egy. Tehát, ha olyan helyen fejezzük be a túránkat, ahol csak egy mező található, az első pecsétet nyomjuk oda, a másikat pedig alá, fölé, mellé, avagy bárhová, ahol éppen elég hely van az oldalon.


Itt térjünk ki arra is, hogy mi van akkor, ha olyan helyen kezdjük vagy fejezzük be egy túránkat, ahol nincs hivatalos pecsételőhely. Ilyenkor két eshetőség van: vagy tudunk ott más bélyegzővel pecsételni, vagy nem. Amennyiben tudunk pecsételni, akkor üssük a bélyegzést a megfelelő térképes oldalra a túra megszakításakor és újrakezdésekor is, ha pedig erre nincs lehetőség, akkor a megszakítási helyhez legközelebbi pecsételőhelyen kell kétszer bélyegeznünk.
 

 

 

„Megmásztuk” a Badacsonyon a Kisfaludy-kilátót


Az OKT-bejárásaimon kívül már többször is jártam a Badacsony platóján, de soha nem hagytam ki a felkeresendő látnivalók sorából a legmagasabb ponton álló Kisfaludy-kilátót. Sajnos, az évek hosszú során a favázas torony körül álló fák megnőttek, így aztán 2009-ben már hiába kapaszkodtam fel oda - csak a fák koronái között nyílt szűk kitekintés a környékre. Nagyon megörültem, amikor 2011-ben megtudtam, hogy új, sokkal magasabb kilátó fog épülni a régi helyén. Kíváncsian figyeltem az építkezéssel kapcsolatos híreket, a bakancslistámon pedig előkelő helyen szerepelt az új kilátó minél előbbi meglátogatása.

 

14-badacsony-kektura(1).jpg


26-2(2).jpg
2012 tavaszán jutott a fülembe, hogy elkészült az új kilátó, ezért aztán a fiammal április végére terveztünk egy háromnapos túrát az Országos Kéktúra vonalán, Tapolcától Nagyvázsonyig. Csodálatos tavaszi napsütésben másztuk meg a Badacsonyt, s végigjártuk a kéktúra útvonalán lévő összes kilátópontot, a Tördemici kilátóhelyet, a Ranolder-keresztet, az Egry József-kilátót, a Hertelendy-emléket, míg végül megérkeztük az új építmény tövébe.


Mérnökemberként mindig fejet hajtok az ötletesség és a szép kivitelezés mellett, az új kilátó tornya pedig mindkét szempontnak eleget tett! A Kőmíves Szabolcs építész tervező által megálmodott, az ég felé nyúló, 18 méter magas, rácsos faszerkezet tökéletesen illeszkedik a környezetébe, mégis egyből magára vonja a tekintetet. A hagyományos formákkal való szakítás sokszor a funkcionalitás kárára megy, de itt a homokórákéra emlékeztető derékban összeszűkülő kialakítás egyrészt a torony lábainak minél nagyobb terpesztését, másrészt a legfelső kilátószint minél tágasabbra formálását tette lehetővé. Egyszóval: öröm volt ránézni.


Vidáman vágtunk volna neki a tetőre felvezető lépcsősornak, de egy kihelyezett tábla szövege megállított bennünket: „A kilátó az építés kifizetéséig zárva!” Egymásra néztünk a legénnyel, vállat vontunk, és már indultunk volna tovább, amikor észrevettük a lépcsőt elrekesztő drótfonatot, ezen pedig a másik szöveget: „A kilátót mindenki a saját felelősségére látogathatja!” Azt hiszem, nem is lennénk magyarok, ha nem arra gondoltunk volna elsőként, miként is lehetne mégis feljutni a toronyba. Alaposan megnézve a rácsot és lépcsőfeljárót, ez nem tűnt könnyű vállalkozásnak, de ha már idáig eljöttünk, nem akartunk dolgavégezetlenül visszafordulni.


Mivel a kerítésfonat a lépcsőházat teljesen elrekesztette, más utat kellett keresnünk. Én indultam elsőnek, kívülről felkapaszkodtam a lépcső fémvázán az elzáró kerítésfonat fölé, majd próbáltam átemelni a lábam a korlát és a rács felett, illetve átnyomakodni azt a rudak között, de ezzel csak annyit értem el, hogy a bakancsom recés talpa jól beleakadt a kerítés hegyes drótvégeibe, ráadásul még a visszajutással is meg kellett birkóznom valahogy. Nekiindult a fiam is, ám rá kellett jönnünk, hogy összefogással könnyebben célt érünk. Végül bakot tartottam a nagy legénynek, aki a vállamról már fel tudott kapaszkodni a lépcsőház kerítésfonat feletti részére...

 

20-balaton-felvidek-2.jpg


Miközben a fiam fenn nézelődött a kilátó tetőteraszán, én lenn mérgelődtem a szépen felújított turistapihenő padjain. Miután lemászott az utódom, és együtt megnéztük az odafenn készített fényképeket, ki kellett jelentenem: megérte felmászni oda! Nem sokkal az után, hogy hazaérkeztünk, már az újságok is cikkeztek a lezárt kilátóról. Talán részben emiatt, a pénzügyi gondok is hamar megoldódtak, és már valóban látogathatóvá vált a Badacsony fennsíkján 437 méter magasan épített Kisfaludy-kilátó. Én pedig csakis arra biztathatok mindenkit, ne hagyja ki ezt a látnivalót, ha éppen arrafelé veti a sorsa vagy az Országos Kéktúra útvonala!

 

Az Országos Kéktúra Írott-kőtől Sümegig tartó nyugati szakaszát ismerhetitek meg sorozatunk első részében

Cikkajánló