A téli álom után beindult a természet. A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin növekedésnek indultak az egyszikűek, kizöldelltek a gyepek. Egyre több helyen bújnak elő a gőték, a kecskebékák, aktívak a madarak, és mozgolódik a rovarvilág is.
Kecskebéka és dunai tarajosgőte
Furcsán viselkedik idén a természet: olyan jelenségeket figyelhetünk meg február közepén, amelyek más években csak márciusban fordulnak elő. Mozgásba lendült például a rovarvilág, szaporodnak a legyek és a szúnyogok. A kertekben előbújtak a zöld varangyok és a kecskebékák, sőt dunai gőtéket és pettyes gőtéket is gyakran láthatunk már.
Így koncerteznek tavasszal a kecskebékák a Margit-szigeten
A Körös-Maros Nemzeti Parkban a növényvilág szintén előreszaladt, bizseregnek a magvak, megjelentek a vetővirág zöld hajtásai, és a volgamenti hérics sárga virágai is hamarosan kinyílnak. Nőnek az egyszikűek, lassan kizöldellnek a mezők, hajtanak a gyepek. A 20 °C-hoz közeli hőmérséklet láthatóan megtette a hatását.
A madárvilág szintén érzékenyen reagál a melegedésre. A nagy lilikek például csak egy-két hétre mentek el abban az időszakban, amikor keményebb hideg volt. Utána rögtön visszajöttek. A darvak közül több százas csapatok töltötték a hideg évszakot a Körös-Maros Nemzeti Park területén. A Vásárhelyi-pusztán például télen szinte folyamatosan lehetett látni bíbiceket, most is 5;-600-as csapatok tartózkodnak itt. Lassan elkezdenek párokra szakadozni, készülnek a költésre. Láttunk már havasi partfutót és pajzsos cankót is, ami február közepén igazán ritkaságnak számít.
Havasi partfutó és pajzsos cankó
Kapcsolódó cikkeink:
Beindult a természet - A hét képei
Felébredtek téli szendergésükből a szarvasi borzok
Eljött a tavaszi madárodú-tisztítás ideje
