Elöregedő erdők furfangos megújítója

Kedveli a makkot, de nem disznó. Őrködik, de nem rendőr. Fát ültet, és nem erdész. Mi az?

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Julian Popov / Adobe Stock (kiemelt kép)
Forrás:
Pilisi Parkerdő Zrt.
2021. február 23.

Kedveli a makkot, de nem disznó. Őrködik, de nem rendőr. Fát ültet, és nem erdész. Mi az?

A Veresegyház határában található, rossz állapotú fenyvest szajkók segítségével újítják meg – olvasható a Parkerdő Zrt. közleményében. De mi köze van szárnyas barátainknak az erdők felújulásához?

A szajkó, mondhatni mindenevő. Tavasszal és nyáron rovarokat, gerincteleneket, madártojásokat eszik, de a kisebb madárfiókákat sem veti meg. Ősszel és télen viszont, mivel ilyenkor a számára fogyasztható állati eredetű táplálék kínálata lecsökken, áttér a növényi eredetűekre. Főként a tölgyfajok makkját kedveli, de szereti a bükkmakkot, a mogyorót és a szelídgesztenyét is.

Az előbbi termésekből be is spájzol az ínségesebb napokra, talajba rejtett táplálékraktárainak pontos helyét azonban gyakran elfelejti, így – ha közvetve is – nagyban hozzájárul az erdőségek spontán felújulásához, mert az otthagyott makkokból tavasszal nagy eséllyel fiatal tölgycsemeték hajtanak ki.

Ezt a faültető aktivitásukat hívták segítségül a Pilisi-parkerdő munkatársai, amikor 2020 októberében a szajkók számára készített, csermakkal megtöltött tálcákat szereltek fel, és vadkamerákat helyeztek ki. A szajkók „hamar felfedezték a lehetőséget, rákaptak a makkra, amit gondosan előválogattak, és csak egészséges szemeket vitték magukkal”.

„Dolgoznak” a szajkók:

Mint írják a közleményben, a németországi tapasztalatok azt mutatják, hogy hektáronként akár 600–700 db-ot is elérheti az így keletkezett természetes újulat tőszáma, mely már elegendő lehet az ilyen elöregedő erdők fokozatos átalakulásához. A parkerdő most mindenesetre a szajkók segítségével tervezi a tájidegen, gyenge egészségi állapotú fenyveseket őshonos lombos fafajú állományokká, elegyes erdőkké alakítani.

Tudtad a szajkóról?

Éneke rendkívül változatos, hangutánzó képessége pedig szintén nem mindennapi: ügyesen leutánozza az egerészölyv kiáltását vagy a varjak károgását, de akkor sem jön zavarba, ha kutyaugatást vagy macskanyávogást kell reprodukálnia. Rendkívül éber, és cserregésével azonnal jelzi, ha ragadozó vagy betolakodó érkezik. Hangja az állatok számára olyan, mint a vészcsengő, ha megszólal, közel a baj, ezért figyelnek is rá fokozottan az erdő lakói.


Cikkajánló