Keresés eredménye

A természetben fellelhető zöldségek és gyümölcsök remek kiegészítői lehetnek táplálkozásunknak. Ha tudjuk, miként használjuk megfelelően azokat.

A természetet járva rengeteg vonzó dologgal találkozhatunk. Avartakaró alól kikandikáló szarvasagancsok, csillogó ásványok, madártojások, virágmezők, gombák csábítanak, hogy lehajoljunk értük, de egy kis szerencsével még középkori kincsekre vagy kihalt fajok maradványaira is bukkanhatunk. Utánajártunk, miket gyűjthetünk össze, mit és honnan vihetünk haza.

Ezeket az alig ismert erdőket érdemes felkeresni: tömeg nem lesz, viszont cserébe minden évszakban csodás látványt nyújtanak.

Összeállításunkban olyan erdőket mutatunk be, amelyek kivétel nélkül országos jelentőségű természetvédelmi területek, ám széles körű ismertség híján sokan valószínűleg még a létezésükről sem hallottak eddig.

Fokozódó aszályos időszakok, jégtörések, szélviharok, semmiből felbukkanó, hatalmas pusztítást véghez vivő parányi kártevők. A hazai erdők számára már a jelen is épp elég kihívást tartogat, de vajon mi vár rájuk a jövőben?

Tiszaug gyönyörű fekvésű alföldi falu, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán. Egyik oldalról a Tisza, a másikról annak holtága öleli. A Tiszát övező galériaerdő néhol egészen vadregényes, hatalmas nyárfákkal és a fátyolként aláhulló vadszőlővel. Január közepén épp egy ilyen erdőrészleteket vágtak ki. A miértekre kerestük a választ.

Egy közvéleménykutatás nyomán kiderült, hogy a legtöbben azt gondolják, folyamatosan csökkennek a magyarországi erdőterületek. Te mennyire vagy képben az erdősítéssel kapcsolatban?

A Győr közelében fekvő Lébénybe legtöbben a gyönyörű, középkori templom és az itteni erdők tavaszi hóvirágtengere miatt jönnek. Ez utóbbi látványosság azonban veszélybe kerülhet, ugyanis sorra dőlnek ki kőrisek a Hóvirág tanösvény mentén. A kőrisek pusztulása nem csak Lébényben, de Európa-szerte komoly probléma.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a WWF Magyarország közreműködésével 6 részes animációs kisfilmsorozatot készített Mi fán terem az erdő? címmel, mely a természetközeli erdőgazdálkodás alapelveit mutatja be a nagyközönség számára is érthető formában.

Több mint egymillió köbméternyi fát döntöttek ki az elmúlt hetekben tomboló viharok Hargita és Maros megyében. A károk pontos felmérése folyamatban, de még hetekig eltarthat.

Az elmúlt időszakban világszerte egyre több faültetési mozgalom indult, nem kisebb célkitűzésekkel, mint hogy rövid idő alatt 10, 20 vagy akár 100 millió fát ültessenek. Reálisak ezek a célkitűzések? Egyáltalán megmenthetjük a jövőt faültetéssel?

Jellemzően szeptember végén van a gombák nagy őrségváltása. Elmaradoznak a nyári, melegkedvelő fajok, és az egyre vastagodó avartakaró alól előbújnak helyettük az ősziek, hogy a tartós fagyok beálltáig uralják az erdőt. 

A címben szereplő egyszerű kérdést olvasva sokakban már meg is fogalmazódhat a válasz: ősz van, s közeleg a tél. Cikkünkben az őszi lombszíneződés jelenségét járjuk körül alaposabban: segítségül hívunk egy kis természetföldrajzot és ökológiát, némi növényélettant és -szervezettant, no és persze egy csipetnyi szerves kémiát is, hogy betekintést nyerjünk e csodálatos folyamat rejtelmeibe.

Nem túlzás, napok óta az egész világ Brazíliára figyel, ahol minden eddiginél több erdőtűz pusztít. Az amazóniai esőerdő a Föld legnagyobb egybefüggő erdősége, melynek kétharmada Brazíliához tartozik, szerepe azonban a Föld egészének szempontjából kulcsfontosságú.

Az erdők biodiverzitásáról készült első globális állapotfelmérés szerint több mint felére csökkentek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt. Ennek a hatalmas veszteségnek a hatása túlnő a vadvilágon.

A klímaváltozás elleni harc szellemében világszerte egyre több helyen indulnak faültetési akciók. Etiópiában egyetlen nap alatt rekordot döntöttek, nálunk civil kezdeményezésre ősszel terveznek országos ültetést.