Hírek

Eltűnt tájsebek és madarak ezrei a Kiskunságban

Az elmúlt időszakban a munkagépek több mint 67000 köbméter földet mozgattak meg, hogy eltüntessék a tájsebeket a Kiskunsági Nemzeti Park két értékes területén, a Fülöpszállás melletti Kelemen-széken és Bugacon.

Szerző:
KNPI
Szatmári Zoltán
Fotó:
Dóka Richárd
2015. szeptember 23.

Az elmúlt időszakban a munkagépek több mint 67000 köbméter földet mozgattak meg, hogy eltüntessék a tájsebeket a Kiskunsági Nemzeti Park két értékes területén, a Fülöpszállás melletti Kelemen-széken és Bugacon.

A csatornák, árkok és úttöltések felszámolásával helyreáll a természetes felszíni vízmozgás, így több víz marad meg a vizes élőhelyeken, ezáltal lényegesen javul az érintett területek ökológiai állapota. A Kelemen-szék egyike a Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű szikes tavainak. A Kelemen-szék, Büdös-szék, Zab-szék, Böddi-szék együttesen közel 1000 hektáros területen fekszik.

 

fo__ldmunka__k_do__ka_richa__rd-kk.jpg


Ez a térség nemzetközi jelentőségű vonuló-, pihenő- és táplálkozó helye számos vízimadárnak - mondta el Sápi Tamás a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre megkeresésünkre. A szakember arról is tájékoztatta a Turista Magazint, hogy tavasszal és ősszel igen nagy a forgalom a levegőben, mert ilyenkor nagyon sok madár található a területen. Főleg partifutók, pólingok, bíbicek és lilék figyelhetők meg, de ha ránk mosolyog a szerencse, a távcsőnk elé kerülhet a fenyérfutó, a kőforgató vagy az orosz tundrákról érkező vörösnyakú lúd és örvös lúd is.

 

A szikes tavak a tengerpartokat idézik

A sós-lúgos, sekély, táplálékban gazdag szikes tavak a madarak szempontjából olyanok, mint a tengerpartok, csak épp a szárazföld belsejében, ezért olyan vonzó pihenőhelyek a madárvonulás során.

Ezekben a szikes tavakban a víznek egyedi kémiai összetétele van, amelyben a calcium-carbonát dominál. Halak nem élnek bennük, ennek ellenére rendkívül sokféle állat talál itt élőhelyet, elég, ha csak a sziki lebegőkandicsra, a bolharákra vagy a tócsarákokra gondolunk.

 

homoki_kikerics_doka_richard.jpg

Homoki kikerics


A Kelemen-székkel kapcsolatban korábban az volt az elképzelés, hogy halgazdálkodásra fogják átalakítani, a terv azonban nem vált valóra - szerencsénkre. A halastavakhoz épített Kelemen-széki tápcsatorna azonban megmaradt, kettévágva a területet és kedvezőtlenül befolyásolva annak természetes vízviszonyait. Ezt a csatornát és a vele párhuzamosan futó árkot temették be most. A munkálatokhoz a töltések saját anyagát használták fel.

A bugaci homokhátak között

 

kelo-eri_csatorna_doka_richard(1).jpg

A felszámolt KeloĚ‹-éri csatorna


A tereprendezés másik helyszíne Bugac-puszta volt, ahol a homokhátak között turjános mocsarak, szikes tavak és tocsogós rétek húzódnak. Ezeken a réteken májusban többféle orchidea is virágzik, megőrzésükhöz azonban létfontosságú a terület vízellátásának javítása. Ennek érdekében itt a Kelő-éri csatornát temették be szakaszosan, és megszüntették a használhatatlan Szekercés-széki úttöltést. A munkálatokkal mindkét helyszínen a tájkép is beláthatóbbá és attraktívabbá vált.

Nemzetközi Madármegfigyelő Napok a Kelemen-széken

Kelemen-széken 2015. október 04-én a Nemzetközi Madármegfigyelő Napok keretében várják az érdeklődőket a nemzeti park munkatársai. Ilyenkor már érkeznek északról a vadludak előőrsei. Tízezres tömegekben jönnek az úszórécék, pl. csörgő-, fütyülő és kanalas récék, de szinte biztosan kerülnek a távcső látóterébe pólingok, cankók és partfutók is. Az élőhely-rekonstrukciós program keretében a Kelemen-széken épült egy új, szabadon látogatható tanösvény és madármegfigyelő házikó is, amitől a területen legeltetett bivalyokat egy masszív, villanypásztorral kombinált kerítés tartja távol.

 

 

Kapcsolódó anyagok:

Új fajok a Kiskunsági Nemzeti Parkban
FEHÉRTAVI DARVADOZÁS

Cikkajánló