Keresés eredménye

Százötven magyar tarka üsző érkezett a Kiskunsági Nemzeti Parkba, hogy a legelésükkel hozzájáruljanak a szikes élőhelyek feljavításához.

A múlt heti vihar leverte a Kunpeszér mellett fészkelő parlagisas-pár fészkét, benne két fiókával. A kicsik ugyan nem sérültek, de a szülők már nem etették őket, miután kiestek a fészekből. Így a szakemberek úgy döntöttek, átviszik őket egy másik sascsaládhoz. Jó hír, hogy úgy tűnik, a nevelőszülők befogadták az új jövevényeket. 

A székicsér hazánkban rendkívül ritka faj, ezért a Felső-Kiskunságban különös figyelmet fordítanak a szakemberek az ott nevelkedő fiókák gyűrűzésére A napokban hat székicsérfióka kapott színes jelölőgyűrűt, hogy a szakemberek pontosabb információt kaphassanak a madarak mozgásáról, vonulásáról, illetve a magyarországi fészektelepek kapcsolatáról.

A Fehér-tó nádrengetegében 2017-ben sikerült először bizonyítani a pásztorgém költését. A szépséges madarak idén is visszatértek, és reméljük, újra sikerül nekik felnevelni egy fészekalj fiókát. 

Magyar Nemzeti Parkok Hete rendezvénysorozat keretében május 27 - június 2. között változatos programok várják a természeti élmények iránt érdeklődőket. Többek között beléphetünk a bükki Őserdőbe, elmerülhetünk a hortobágyi éjszakában, és részt vehetünk szalakóták gyűrűzésén is.

Ilyenkor lehet találkozni a farkasalmalepkével. Az itt élő populáció a legészakibb és egyben legnyugatibb kolónia.

Egyre több virág bont szirmot a kiskunsági pusztákon. Bugacon többek között a homoki báránypirosító és a fekete kökörcsin virágzik, a Felső-kiskunsági-pusztán pedig előbújt a legkorábban virágzó orchideafajunk, az agárkosbor is.

Halászsasok meglehetősen ritkán fordulnak elő a Kiskunságban. A napokban azonban sikerült lencsevégre kapni reggelizés közben egy példányt Bugyi-Ürbőpusztán. 

A túzokok életében az április különös jelentőséggel bír, ekkor zajlik ugyanis a nászidőszak. A látványos dürgést a nemzeti parkok szervezett túráin bárki megfigyelheti.

Természetvédelmi terület lett a Felső-Bácska ősgyepe, a Madarasi-marhajárás, amely egyike az Alföld néhány fennmaradt sztyepprétjének, ezért felbecsülhetetlen értéket képvisel.

A tavasz csalhatatlan jeleként a pusztákon már egyre gyakrabban hallani pacsirtaszót, megérkeztek az első bíbiccsapatok is, közben a szegedi Fehér-tó sirályainak fészkelőhelyét is előkészítették már.

A tavaszias időjárás miatt virít a rózsaszínes-ibolyás színű egyhajúvirág, és a tarka sáfrány is nagyszerű látványt nyújt. 

A kisvirágú hunyor, a hóvirág és a téltemető után ébredeznek a tarka sáfrányok is.

Áramütésre utaló sérüléssel vitték a Szegedi Vadasparkba, azt a jeladós rétisast, amelyet a szegedi Fehér-tónál találtak. A jó hír, hogy a szakemberek bíznak a mielőbbi felépülésében. 

Még novemberben találták a legyengült madarat Vaskút külterületén, és a vizsgálat során kiderült, hogy áramütést szenvedett. A sztori happy enddel zárult.

Természetvédelmi területté nyilvánították a Bácskai löszös síkság részét képező Madarasi-marhajárást, amely a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, Madarastól délre található, és szabadon látogatható. 

Bár a főszezon már a hazai nemzeti parkokban is véget ért, a természet még ilyenkor is tartogat érdekes látnivalókat. Érdemes hát kimozdulni, de előtte lapozzuk át a nemzeti park igazgatóságok programfüzeteit, ugyanis az év utolsó hónapjában is találhatunk még izgalmas túrákat. Ezek közül ajánlunk most néhányat.