Eldobált csokis papír az erdőben, összegyűrt sörös doboz a tűzrakó helyen, leszakított virágok, figyelmen kívül hagyott tiltó jelzések, kitaposott ösvények a védett gyepen. A természetjárás velejárói? Nem kellene, hogy azok legyenek.
A hazai környezetben idegen növény legtöbb esetben szándékos kiültetés révén, vagy a zöld hulladékkal óvatlanul kerül a természetbe. A "felelős kaktusztartás" mellet egy információgyűjtő oldalon is segíthetjük a kutatókat, hogy beazonosítsák a magyarországi helyszíneket.
A tiszakécskei Holt-Tiszánál tavaly ősszel adták át a Nádirigó tanösvényt, amelynek különlegessége, hogy az útvonal nagy része a víz felett kanyarog. Aki végigsétál a cölöpösvényen, és illedelmes vendégként nem zavarja az itt lakó állatokat, az bepillantást nyerhet a nádasok rejtett életébe.
→ Tovább
A Kolon-tó a Kiskunság legjelentősebb mocsara. A hatalmas kiterjedésű nádas páratlan madárvilágnak ad otthont, de a tóval szomszédos homokbuckák is tele vannak érdekes élőlényekkel.
A fokozottan védett halászsast leginkább tavasszal és ősszel csíphetjük el hazánkban. Ahogy a neve is utal rá, a faj legfőbb táplálékát a halak jelentik, testfelépítése is ehhez alkalmazkodott.
A madár még fiókakorában, 2004-ben, a tömörkényi Csaj-tavon kapott gyűrűt. Most nem messze innen látták.
Apró és tökéletes rejtőszínnel rendelkezik, így a fákon vagy a talajon alig lehet kiszúrni ezt a szerény tavaszhírnököt.
A cikkből az is kiderül, hová kell menned, ha látni akarod ezt a különleges és törékeny növényt.
Jó érzékkel választott pihenőhelyet magának egy feketetorkú rigó, amely egy kiskőrösi madarász szőlőjére szállt le csemegézni kicsit.
A fenyőrigók ilyenkor országszerte felbukkanhatnak, és időnként még lakott területekre is behúzódnak.
Éppen csak egy napra tűntek fel Dunatetétlennél, majd tovább is álltak a rendkívül ritka kóborlók.
A Kiskunságon 11 éve járt utoljára a kopár vidékek madara, ami a fején lévő kettős tollpamacsról kapta a nevét.
Az uráli bagoly hegyvidéki faj, ezért nagyon meglepődtek Bács-Kiskun megyei megjelenésén. Sajnos megsérült a szárnya, és csak napok múlva lehet megmondani, szabadon lehet-e engedni.
Ennél nagyobb csapat még sosem tartózkodott Bács-Kiskun megyében.
A Túzok Life program keretében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területeinek találkozásánál földkábelekre cserélte a villamos légvezetékeket az E.ON. Ezzel megnyílt a táj és az élőhely a túzokok számára, és ezeken a szakaszokon további madárfajok tudják elkerülni a vezetéknek ütközés mellett az áramütést is.
Például a Kiskunságban sokfelé, többek között a Péteri-tónál, de még a környező kertekben is felbukkanhat. Most van ugyanis a szongáriai cselőpókok párkeresési időszaka.
Nyár végén és ősz elején lila virágtenger hullámzik az alföldi pusztákon. A magyar sóvirág jól alkalmazkodott a magas sókoncentrációjú élőhelyekhez. Az évnek ebben az időszakában egyértelműen ez a faj uralja a pusztai tájképet.
Mit rejt az a fura fehér szövedék a fűben? A helyedben nem bolygatnánk.
A fokozottan védett széki lile országos költőállománya a legjobb években is húsz pár körül van, ráadásul az állomány csökkenő tendenciát mutat. Az idei év azonban meglepően jól alakult a faj számára a Kiskunságban, pedig a májusi esők és a nyári szárazság alaposan megnehezítette a madarak dolgát.
Láttál már küszvágócsér-fiókákat? A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság most egy aranyos felvételt tett közzé a frissen kikelt, pelyhes madarakról.
Angyal vigyáz az elpusztíthatatlan templomra
Kerékpárral „az elesettségében is szép” tájban
Egy magyar lány az USA legbrutálisabb túraútvonalán
