Keresés eredménye

A kezdeményezés nagyon sikeres lett: 120 pár partifecske és 10 pár gyurgyalag már be is költözött a partfalba.

Szerencsére nem esett nagyobb baja. A szabadon engedéséről videó készült, amit a cikkben nézhetsz meg.

A kanalasgémek számára, ahogy a tavalyi, úgy az idei év is rosszul alakult a költés szempontjából. Az egyik, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által jeladóval követett egyed már vissza is vonult afrikai telelőhelyére.

Az egyik nemrég kikelt, mozdulatlanul meglapuló apróságról felvétel készült a Kiskunsági Nemzeti Parkban. De miért ez a túzokok stratégiája, és mi ellen nem hatásos a módszer?

A felmérés a kiskunsági viperaélőhelyeken zajlott, és meglepő eredményeket hozott.

Bár látványos pipacsmezőket még ma is találni, színpompás gyomnövényekből sokkal kevesebb van a szántóföldek szegélyében, pedig ez a látvány pár évtizede még hozzátartozott a tavasz végi-nyár eleji tájhoz. Miért fogyatkoztak meg a vadvirágok, és miért lenne jó, ha több lenne belőlük?

Ha szereted az orchideákat és a színes vadvirágokat úgy általában, érdemes mostanában ellátogatnod a Kolon-tavi Orchideák tanösvényre.

A szemfülesebb természetkedvelők már hallhattak arról, hogy olykor-olykor felbukkan a nutria Magyarországon, sokan azonban azzal sincsenek tisztában, hogy egy hüllőről, halról vagy egy rágcsálóról van-e szó. A hódpatkány portréja következik.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a napokban egy gyűrűs széki lilét figyeltek meg Dunatetétlen határában. A megfigyelés már önmagában is örömteli, de a madár ráadásul fiókát is nevel.

A Kolon-tó a Kiskunság legjelentősebb mocsara. A hatalmas kiterjedésű nádas páratlan madárvilágnak ad otthont, de a tóval szomszédos homokbuckák is tele vannak érdekes élőlényekkel.

Eldobált csokis papír az erdőben, összegyűrt sörös doboz a tűzrakó helyen, leszakított virágok, figyelmen kívül hagyott tiltó jelzések, kitaposott ösvények a védett gyepen. A természetjárás velejárói? Nem kellene, hogy azok legyenek.

A korábban Kecskemétről és Budapestről mentett denevérek eddig a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjának gondozásában álltak, most megerősödtek, így szabadon engedhették őket a szakemberek.

Komótosan, de azért előbb-utóbb csak magára talál a tavasz. Érzik ezt a kétéltűek is, sok helyen már megindultak a szaporodóhelyek felé, ami sajnos egyáltalán nem veszélytelen vállalkozás számukra. Nagy szükségük van a segítségre.

Talán meglepő, de a kaktuszok remekül érzik magukat a hazai gyepeken, távol az őshazájuktól. Csak épp semmi helyük itt. A Pilisben és a Vértesben is találtak már kivadult állományokat, a napokban pedig a Kiskunságban „kaktusztalanítottak.”

Fokozottan védett hüllőfajunk egyelőre még az igazak álmát alussza a föld alatt, de a védelmükért dolgozó szakemberek már nagy munkában vannak. Egy hatalmas hálórendszert építettek ki egy viperák lakta gyep felett, ami távol tartja majd a kígyókra éhes ragadozókat.

A napokban biztonságos telelőhelyre szállítottak 89 mentett rőt koraidenevért. A legtöbb állatra egy budapesti lakásfelújítás során bukkantak. A telelésből felébredt állatok egy tiszaugi denevértoronyban folytathatják téli álmukat.

Szatymazon telel egy gólya – a jelenség nem egyedi, a példány valószínűleg a tollhiánya miatt maradt itthon.