Európa egyik legnagyobb madárszobra, három különleges kilátó, egy soha be nem fagyó tó, és egy mesebeli szurdok került be az öt plusz egyes 2023-es toplistába.
Nem kevesebb, mint 1114 túra, 5200 látnivaló, és 700 szálláshely várja a kirándulni vágyókat a Természetjáró weboldalon és applikációban, amelynek letöltésszáma már 430 ezer felett jár, így bátran kijelenthető, hogy az ott regisztrált keresési adatok reprezentatív képet adnak a hazai túracélpontok-, és útvonalak népszerűségéről.
A Magyar Természetjáró Szövetség kiadásában megjelenő oldal kínálatából ezúttal azt az öt (plusz egy) látnivalót mutatjuk be nektek, amelyekre a legtöbben kattintottak az év folyamán. Az alábbi lista meglehetősen vegyesre sikeredett, mert ugyan három kilátó is befért idén az első hatba, ami papírformának is vehető, de az élen például a tatai turul szobor végzett, míg a dobogó harmadik fokát a tatai Malom-tó csípte el.
1. Turul-emlékmű
Az ősi magyar jelkép, a turulmadár legismertebb hazai szobra 1907 óta figyeli a Tatabánya fölé magasodó mészkőszirt tetejéről az alatta elterülő tájat. Európa egyik legnagyobb madárszobrának tartják, és valóban, lenyűgöző méretei miatt messziről is jól látható, nem véletlenül lett a város jelképe.
A nyolc méter magas tatabányai szobor a Kő-hegy meredek sziklaletörésének szélén, kőből rakott talapzaton áll. A harcias testtartású bronzmadár szárnyainak fesztávolsága majdnem 15 méter, karmai között Árpád kardját tartja, fején pedig aranyozott, stilizált magyar koronát visel.
A szobor mellől fantasztikus panoráma nyílik a városra, de a távolabbi Oroszlány és Tata, sőt tiszta időben Pannonhalma és Komárom házai is kivehetőek. A szobor és környéke eddig is népszerű kirándulóhely volt, de a 2010-es évek végének turisztikai fejlesztései is megkönnyítik a környék és látnivalóinak felfedezését. A Turul-emlékműtől rövid geológiai tanösvényen jutunk el a Szelim-barlangig, és közben megismerhetjük a Vértes és a Gerecse növény- és állatvilágát, jellegzetes kőzeteit.
2. Julianus-kilátó
Akár Zebegényből, akár Nagymarosról kapaszkodunk fel a 482 méter magas Hegyes-tetőre, nagyjából négy kilométernyi sétával jutunk fel a kilátóhoz. Aki először jár itt, garantáltan meglepő élményben lesz része, hiszen a panorámát 270 fokban a Duna látványa uralja. Nyugatra Szlovákia, délre Dömös és a Visegrádi-hegység, keletre Visegrád és Vác irányába láthatunk el.
2011-ben az Ipoly Erdő Zrt. felújította a tornyot, azóta ismét biztonságosan látogatható. Csigalépcsője igen meredek és keskeny.
Az épület középső szintjén egy fedett helyiséget alakítottak ki, ahová behúzódhatunk a szél és az eső elől. Egy kerek asztalka csábít minket az elemózsiánk elfogyasztására vagy egy baráti csevejre, miközben tovább gyönyörködünk a kilátásban az ablakon keresztül. Ha jó az idő, akár a kilátó melletti padokhoz is letelepedhetünk piknikezni.
3. Malom-tó
Tapolca egyértelműen leghangulatosabb, országos összevetésben is páratlan látványossága a tóparti főtér: a Malom-tó és a mellette épült középkori eredetű házsor hangulata nehezen engedi el a látogatót. A ma is látható malom - az épület stílusjegyei alapján - a 13-14. században épülhetett, de már az Árpád-korban is működött itt elődje. A malomépület jellegzetessége a vakolatlan alsó szint.
Tapolca szláv jelentése meleg víz - a forrásvíz 18 fokon tör elő a város alatti karsztos barlangrendszerből. Hőmérsékleténél fogva a tó vize nem fagy be télen.
A tóhoz legközelebbi házak telkei korábban egészen a vízfelületig értek, de mára szerencsére a parton sétányt és vendéglátóhelyekhez tartozó teraszokat találunk, így bármikor kiélvezhetjük a tér egyedi hangulatát.
4. Boldog Mór-kilátó és lombkorona tanösvény
A Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttesétől délre eső dombocskán áll a 2012-ben átadott kilátó, amely az egyik első magyar származású főpapról kapta nevét. Korábban is állt már itt kilátó, amit 1992-ben adtak át, de a kilátó szerkezete hamar megrongálódott, ezért 2011 végén le kellett bontani. A környező fák növekedésével összhangban az új kilátó hat méterrel magasabb lett a réginél, azaz 20 méteres magasságból nézhetünk körbe a tetejéről. Rálátunk a Sokorói-dombság hullámaira, az alattunk elterülő Pannonhalma városára és az azonos nevű medencére, de tiszta időben jól látni a Bakony északi vonulatait is.
A kilátót az apátsággal egy sétaút köti össze, a kilátó körül pedig tanösvényen tájékozódhatunk Pannonhalma érdekességeiről. Ez a tanösvény 2018 tavaszán igazi látványossággal bővült: a fák lombkoronája fölé kinyúló, közel 80 méter hosszú sétányról élvezhetjük az alattunk elterülő táj szépségét.
A fém tartószerkezetű, fával borított sétány az egyik legrégibb keresztény szimbólum, a hal formáját mutatja. A hal farka a feljáró, ami a tanösvényről indul, és a lejáró erre a tanösvényre vezeti vissza a látogatót. A hal fejénél lévő kilátópontról Pannonhalma házaira és a mögötte elterülő dimbes-dombos tájra látunk rá.
5. Dera-szurdok
A főváros környékén kirándulók és a gyerekek nagy kedvence a Pilis és a Visegrádi-hegység találkozásánál lévő, kis hídjairól és meredek sziklafalairól híres, vadregényes szurdok. Pilisszentkereszt környékén ered és Szentendrén ömlik a Dunába a Pilis leghosszabb vízfolyása, a Dera- vagy más néven a Kovácsi-patak.
A környékbeli szerb lakosság adta a pataknak a Dera nevet, amely lefordítva rést, hasadékot jelent. Ennél találóbban nem is lehetne leírni azt a jelenséget, amit Pilisszentkereszt déli határában láthatunk: a víz mély vájatot ásott a mészkőbe, melyet két oldalról már-már függőleges sziklafalak vesznek körbe.
A szurdok alján sejtelmes, mohával fedett, óriási kődarabok fekszenek, mintha a mesebeli óriások kavicsokkal dobálóztak volna hajdanán.
A kijelölt útvonal hol a szurdok egyik, hol a másik oldalán halad, számtalanszor váltakozva, de ez csak fokozza az élményt, hiszen mindannyiszor egy-egy fahídon kell keresztülmennünk. A patakvölgy romantikus-vadregényes része nem hosszú, nagyjából 1 km-es, minimális emelkedéssel, de ha a parkolóból indulunk, oda-vissza is megjárhatjuk, nem fogjuk megunni. A szurdokon keresztülvezet az Országos Kéktúra útvonala is.
+1. Zsófia-kilátó
A Palotaszállótól és a Hámori-tó sarkától jól láthatóan, feltűnő kupolával a lombkorona fölé tornyosulva strázsál a Dolka-hegy sziklás letörésén a kecses, faszerkezetes kilátó. Hangulatában a Palotaszállóhoz igazodik az építmény, amely meghatározó látképi eleme lett a Lillafüred feletti hegyoldalnak.
A klasszikus formákkal rendelkező torony eredetijét 1900. június 3-án adták át, tervezését és építését a Borsodi Bükk Egylet finanszírozta.
A kommunista rendszerben a Bükk-fennsík lokátorállomásának jeleit fogadó katonai bázis épült az akkor már romosodó kilátó alatt, így azt elbontották. Felújítása évtizedeket váratott magára. 2022-ben a kor műszaki igényeinek megfelelően, de az eredeti tervek szerint épült újjá a Zsófia-kilátó, és az erdőben még fellelhető sétány nyomait követve készült el a kilátóhoz felvezető turistaút.
