Felfedezetlen zöld a város közepén

Külföldön járva ki nem hagynád a párizsi Père-Lachaise-t, valószínű elmennél a washingtoni Arlingtoni Nemzeti Temetőbe és a turisztikai látványosságnak számító prágai régi zsidó temetőbe. Akkor hogyan lehet, hogy a Fiumei úti sírkertben még nem voltál soha, pedig az idelátogató külföldiek elmennek.  

Szerző:
Balla Réka
Fotó:
Balla Réka
2016. szeptember 23.

Külföldön járva ki nem hagynád a párizsi Père-Lachaise-t, valószínű elmennél a washingtoni Arlingtoni Nemzeti Temetőbe és a turisztikai látványosságnak számító prágai régi zsidó temetőbe. Akkor hogyan lehet, hogy a Fiumei úti sírkertben még nem voltál soha, pedig az idelátogató külföldiek elmennek.  

 

 

Kertész Imre, Mádl Ferenc, Faludy György, Ybl Miklós, Móricz Zsigmond, Blaha Lujza, Deák Ferenc, Munkácsy Mihály és József Attila… egy egész cikket kitenne csak azoknak a hírességeknek a nevei, akik itt nyugszanak ebben az arborétumszerű parkban, ahol a sírhelyek története felér egy szabadtéri múzeum és kiállítóterem tárlatával. Állítólag még az élők számára is annyira megnyugtató a hely, hogy az ott dolgozók semmiért se cserélnék le munkahelyüket. Nem csoda, az 56 hektáron elterülő zöld folt ritkaság a város szívében, ezért sokan jönnek ide sétálni, babával levegőzni.

 

 

 

Sírkert vs. temető

 


Az 1800-as évek elején - amikor még csak Pest, Buda és Óbuda létezett - a kis temetők már nem tettek eleget a higiéniai követelményeknek, és Pestváros tanácsa a Kerepesi temetődűlőt nevezte ki az új nagy köztemető helyszínének a lakóterülettől jó messzire téve azt (akkor még csak a Nagykörútig ért a város). Az első híres temetéstől - ami Vörösmarty Mihályé volt - rangja lett annak, ha valakit ide temettek, és annak is, ha valakit felkértek egy sír díszítésére, szoborfaragásra, mauzóleum megtervezésére. „A 19. század közepén megváltozott az elvárás a temetőkkel szemben, és megszületett az igény, hogy szakítva a halállal kapcsolatos rémülettel inkább békét és nyugalmat sugárzó hely legyen. A felvilágosodás kora óta folyamatosan csökkent a „hit ereje”, és megnőtt a kétely, hogy mi is van a halál után. Ha a temető nem is tudott választ adni, kertszerűségével, pluralizmusával legalább oldotta a feszültséget.” - mondja a túravezető Dankó Dalma, a Nemzeti Örökség Intézet munkatársa.

 


Beszélő és erotikus síremlékek

 


Mindenki mást vár el, hogy mi maradjon a sírján, mi mutasson rá egyértelműen a munkásságára a halála után. Sokszor a művész saját alkotása díszíti a sírt, mint Fadrusz János esetében, aki maga állt modellt az 1860-as díjnyertes korpusza elkészítésekor, miután a felkért artista nem bírta sokáig a keresztre feszítést. Jászai Mari még életében láthatta a sírját, állítólag előre idejárt szomorkodni. Lotz Károly síremlékén pedig magát a művészt láthatjuk palettával, de már mögötte áll a halál angyala, amely szimbólum nem ritkán erotikus tartalmat sugárzott, így kívánva némileg oldani a halál gondolatával járó feszültséget. Síremlékszobrászat kezdetben oszlopokat és építészeti elemeket vonultatott fel, majd jött a líraiabb, figurálisabb irány, aminek központjában az alakábrázolás állt. Ebben sokszor jelenítették meg a halottat úgy „mintha aludna” - a francia cimetière szó a görög alszik szóból eredeztethető jelentvén, hogy alváskor is kimegy testünkből a lélek, de halál esetén már nem tér vissza.

 

 

 


Művészparcellák majdnem egy helyen

 


Természetesen nem mindegy, melyik sír hol található. Deák mauzóleuma mellett azok szeretnének örök nyugovóra térni, azokat temetik, akik a haza jövőjéért tettek sokat. Antal József síremléke után ide került Mádl Ferenc modern sírhelye is, és Szabad Györgyöt is ide temették, bár az ő emlékműve csak tavaszra készül el. Az úgynevezett művészparcellákban nyugszik Csontváry Kosztka Tivadartól kezdve Egressy Bénin át Ybl Miklósig számos művész. 1928 után, Munkácsy Mihály obeliszkjének felállítását követően kezdett odatemetkezni a művészvilág - Karinthy, Kosztolányi, Radnóti, Móricz, Szabó Lőrinc, Babits -, a legfrissebb temetések Jancsó Miklósé és Kertész Imréé voltak. Az innen kicsit távolabb nyugvó József Attila nem biztos, hogy megkapta a halál utáni nyugalmat, hiszen végső nyughelyével átellenben Horger Antal sírja található. A közelben egy helyen vannak eltemetve a reformkor nagyjai, az Árkádsor közelében pedig a gasztroguruk, Gundel Károly és Gerbaud Emil, kicsit távolabb Kuglerék.

 

 


Ahol a sírok is pletykálnak

 


A hírességeink emléke a magán vagy szerelmi életük okán még elevenebbé válik. Babits Mihály feleségével, Tanner Ilonával (Török Sophie) közös sírban fekszik, aki amúgy megelőzően Szabó Lőrincnek, Babits kortársának a barátnője is volt. Szabó Lőrinc végül Mikes Lajos publicista lányát, Mikes Klárát vette nőül, és az após is a közelben van eltemetve. Szabó Lőrincnek viszonya volt a házassága alatt Rippl-Rónai Zorka nevű múzsájával, Csinszka pedig nemcsak Ady szerelme volt, de Babits Mihály ágyában is megfordult. Laborfalvi Róza és Jókai Mór azért nincs egy helyen eltemetve, mert a felesége halála után Jókai egy sokkal-sokkal fiatalabb nőt, Nagy Bellát vette el, amiért Jókai Róza, Laborfalvi Róza unokája, Jókai fogadott lánya (Feszty Árpád majdani felesége) megharagudott.

 

 


Síron túli szerelmek és barátságok

 


Karinthy és Kosztolányi között legendás barátság volt, mindig ugratták egymást. Kosztolányi feleségét, Halmos Ilonát egykor Karinthyhoz is gyengéd szálak fűzték - mégis mindhárman tisztelték egymást. Kosztolányi két évvel korábban született és két évvel korábban is halt meg Karinthynál, így mindketten 51 évesen, szinte karnyújtásnyira egymástól tértek végső nyugovóra. Az is sokat mondó, hogy Ady az édesanyjával lett eltemetve, aki Csinszkát, Boncza Bertát nem szerette, de Lédát, Diósyné Brüll Adélt igen. Csinszka Mártfy Ödön felesége lett végül és Farkasréti Temetőben nyugszik, Léda viszont itt a Fiumei úti sírkertben, Adytól elég távol, elég magányosan, de sírján egy Ady idézettel.

 

 

 

 

Hasznos információk

 

Kép
 

Kattints a térképre a nagyításért!

 

A Fiumei úti Nemzeti Sírkert 2014-től a Nemzeti Örökség része, 2016. május 1-től a Nemzeti Örökség Intézetének vagyonkezelésébe került. Tavasztól kezdve elkezdték felújítani a veszélyessé vált síremlékeket, és a jövőben korszerű fogadóépület várja majd a látogatókat. Köztemetőből emlékhely lesz, és megkezdődik a Salgótarjáni úti zsidó temető rendbetétele is. Az általános vezetésen kívül különböző témára szabva is lehet kérni túrákat (mauzóleum-, reformkori- és 56-os hősök-, művészparcella túra stb).

 

 További képek a galériában:

Cikkajánló