Már a budapesti szakaszon is napok óta látni repülő dunavirágokat az esti órákban, és úgy tűnik, hogy idén egy elhúzódó dunavirágzásban lehet részünk.
Aki a héten az Árpád híd felé járt az esti órákban, már tapasztalhatta, hogy égnek a híd pilléreire felszerelt kék fények, ami azt jelenti, hogy megkezdődött a dunavirágok rajzása.
A kérészek védelmét szolgáló fénysorompókat először a tahitótfalui Tildy Zoltán hídnál alkalmazták, ahol 2019 óta működik, az Árpád hídra pedig 2023-ban szerelték fel. Ennek köszönhetően rengeteg dunavirág menekült már meg az értelmetlen haláltól, amelyet a kivilágított hidak és a városi fények vonzása okoz a faj számára.
A kék terelőfények a víz felett tartják a kérészeket, így a nőstények az aszfalt helyett sikeresen rakhatják le petéiket a vízbe.
Már hétvégén is sok helyen meg lehetett figyelni a dunavirágokat, a Dunán például megindult az előrajzás Dunakeszinél, Vácon, valamint Újpesten, Szigetköznél pedig az Ásványi ágrendszerben már intenzív rajzások voltak. De a mellékfolyókon is elkezdtek előbújni a dunavirágok, például a Rábán Körmendnél is meg lehetett figyelni repülő példányokat. A budapesti szakaszokon is megjelentek a hét elején a kérészek, kedd este például a Lánchídnál is sok kérészt láttak repülni fél 9 és fél 10 között.
A dunavirágok negyven évnyi szünet után jelentek meg újra hazánkban, a vízminőség javulásával párhuzamosan tértek vissza a Dunán és mellékfolyóin. Először 2012-ben figyelték meg a faj tömeges rajzását, és ma már jelentős állomány él a Duna mellett a Rábán és az Ipolyon is.
A rajzásra általában augusztus közepétől lehet számítani, de volt már olyan, hogy szeptember elején indult, és az sem szokatlan, hogy olykor júliusban megjelennek a dunavirágak. Azonban idén minden eddiginél korábban kezdték meg a rajzást, legalábbis azóta, amióta megfigyelik őket.
A szokatlanul korai rajzás okairól Kriska György ökológust kérdeztük, aki a vízi gerinctelenek kutatója, az ELTE egyetemi docense, és akivel egy interjút is készítettünk korábban. A dunavirágokat már több mint 10 éve kutatja – most is épp az Ipolynál végzett kutatásokat, amikor telefonon elértük –, a hungarikumnak számító fénysorompó megalkotását pedig neki és kollégáinak köszönhetjük.
A dunavirágok korai megjelenésének több oka lehet, de a kutató szerint egyértelműen a táplálékellátottságra vezethető vissza, mivel ennek a kérészfajnak nagyon rövid a lárvafejlődési periódusa. A táplálékellátottság pedig összekapcsolható a vízállással, ami a kevés csapadék miatt az elmúlt fél évben kétszer is alacsony volt, pont akkor, amikor a lárvák már megjelentek, azaz április közepe után. Az alacsony vízállásnál a mederaljzat jobban bevilágított, ami kedvez a bentikus, vagyis a vízfenéken, szilárd felületeken, üledéken élő algák szaporodásának, így volt bőven táplálék a lárvák számára.
A több táplálék segíti a gyorsabb fejlődést, növekedést, így a kérészlárvák hamarabb érték el azt a fejlettségi szintet, amely már alkalmas a kirepülésre.
Emellett a vízhőmérséklet is szerepet játszhat a korai rajzásban, ez szintén gyorsíthatja az átalakulási folyamatot.
A 2018-as és a 2022-es évben is korábban kezdődött a rajzás, utóbbi évre biztosan sokan emlékeznek még, hiszen az is egy súlyosan aszályos év volt. Érdekesség, hogy 2018-ban július utolsó hetében kezdődött a rajzás és még augusztus 20-a után is voltak repülő kérészek, ami azt jelenti, hogy akkor három-négy hétig is elhúzódott. A rajzás általában két hét alatt lezajlik, de úgy tűnik, hogy a 2018-as évhez hasonlóan idén is egy elhúzódó rajzásra számíthatunk. Kriska György ezt a kérészlárvák megfigyelésére alapozza, amelyek közt elég nagy méreteltéréseket tapasztal idén. Az Ipolyban is – ahol épp ma kutatott –, találtak néhány olyan lárvát, amelyből pár nap múlva kifejlődik a szárnyas rovar, de a többség kisebb, azoknak van még legalább egy hete hátra, és találtak még ezeknél is kisebbeket, amelyek még később fognak átalakulni.
A dunavirág közismert rokonánál, a tiszavirágnál kisebb, kb. 3 centis, fehér és kevésbé díszes, rövidebb ideig is él. Míg a tiszavirág lárvák három, addig a dunavirágok egy évig fejlődnek az aljzatban.
Amikor e két kérészfajt összehasonlítják, általában a méret, a szín és a fejlődéshez szükséges aljzatban tesznek különbséget, utóbbi esetén a köztudatban leginkább az él, hogy a tiszavirág az agyagos, a dunavirág pedig a kavicsos mederaljzatot kedveli. Emiatt feltételezhetnénk, hogy e két faj lárvái sosem találkozhatnának. Pedig a helyzet az, hogy bizony a dunavirág lárvái az agyagos falban is képesek megélni. Sok kutató számára is új információ lehet ez, amelynek oka leginkább az, hogy a 2000-es évek elején újra megjelenő dunavirágokról szóló tudományos publikációk eddig zömmel arról írtak, hogy a lárvák kavicsos mederben fejlődnek.
Kriska György július elején járt a Rába egyik olyan szakaszán, ahol mindkét típusú élőhely, azaz az agyagos és a kavicsos mederaljzat is megtalálható. A molnaszecsődi kutatáson dr. Szinetár Csabával, egyetemi kollégájával járt, aki jó ismerője ennek a helynek. Az izgalmas terepi munkáról készült posztból sok érdekességet tudhatunk meg, láthatjuk, hogy a tiszavirág és dunavirág lárvái ugyanúgy jelen vannak az agyagos partfalban. Az agyagban a dunaviráglárvák jóval fejlettebbek voltak, mint a kavicsosban talált társaik, amely arra utal, hogy az agyagpadokban jobb a lárvák táplálékellátottsága. Mindenesetre az, hogy a dunavirágok mindkét élőhelytípusban életképesek maradnak, nagy jelentőségű, hiszen ez segíti a fajt elterjedésében.
Már csak az a kérdés, képesek vagyunk-e segíteni ezt a folyamatot, hiszen a repülő példányok milliói esnek csapdába a közvilágítás miatt. A két fénysorompó már egy lépés annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő még egyszer az, hogy eltűnnek a dunavirágok.
Ha szeretnéd te is meglesni a természet e csodáját, akkor sétálj el sötétedés után a Duna-partra, Budapesten főként a Duna északi és belvárosi szakaszaihoz, de vigyázz rájuk, hiszen a dunavirág védett, természetvédelmi értéke 10 000 forint. Egyébként pedig érdemes a Dunavirágzás Facebook-csoporthoz is csatlakozni, ahol az aktuális virágzásos infókat lehet követni.
Saját megfigyeléseiddel te is segítheted a dunavirág elterjedésének feltérképezését. Rögzítsd észlelésed az ízeltlábúak.hu-n!
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/8R2UQDRHYE4Y.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
Egy szuper körtúrát ajánlunk ennek az alig ismert hegységnek a felfedezéséhez.
Egy újonnan indított túramozgalmat jártunk le a Bükkhát ritkán járt vidékén.
Ezeket a nyomvonalakat garantáltan élmény letekerni.
