Pálvölgyi Krisztina cikkei

Idén a Murakeresztúri kör lett az Év Kerékpárútja. Az itiner szerint a 30 km-es útvonalat 1,5-2 óra alatt le lehet tekerni. Nekünk jóval több időre volt szükségünk, és nem csak azért, mert nem vagyunk nagy bringások, hanem azért is, mert minden útba eső látnivalót megnéztünk. És milyen jól tettük.

A hazai viszonylatban szokatlannak számít a vadsága, a természetessége, és az, ahogy folyamatosan és jól láthatóan formálja a medrét. Messziről jött túrázóként vízre szálltunk a Murán, hogy közelebbről is megismerkedjünk ezzel a szeszélyes folyóval.

Virágos rétek, vadregényes erdők, az Alföldig kitáruló széles panoráma, egy látványos barlang és még sok minden más is várja azokat, akik bejárják a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Olasz-kapui tanösvényét.

Már a budapesti szakaszon is napok óta látni repülő dunavirágokat az esti órákban, és úgy tűnik, hogy idén egy elhúzódó dunavirágzásban lehet részünk.

Egy kánikulai nap után jólesik egy kis hűsölés a város felett. Pláne, ha közben sok-sok érdekességről is hallhatunk, és ráadásnak még elképesztő kilátásban is részünk lehet. Naplemente-sétán jártunk a Sas-hegyen.

Igazi különlegesség a Nagyhegyes mellett, búzatáblák és egy aprócska erdő ölelésében rejtőző tó, amely egy katasztrófának köszönheti létrejöttét.

A Tiszaigari Arborétum egy igazán üdítő helyszín az alföldi pusztaságban, ahol hatalmas és hűs fák között sétálva madárcsicsergős nyugalom vár ránk. Érdemes felfedezni az itt látható gazdag gyűjteményt, nem mellesleg itt találjátok hazánk egyik legnagyobb mocsárciprus erdejét is.

A bringások számára talán már nem kell bemutatni a Tisza-tavat, mint potenciális tókerülő helyszínt, de ha csak belekóstolnál a helybe, akkor is érdemes drótszamárra pattanni, mert rengeteg izgalmas program és kerékpárosbarát helyszín vár ebben a csodás természeti környezetben.

Ellátogattunk a svábhegyi oázisba, hogy feltöltődjünk egy kis madárcsicsergéssel, és megnézzük a vadiúj látogatóközpont kiállítását.

Bár az Upponyi-hegység ismertségben elmarad a Bükktől vagy a Mátrától, de szépségekben és túralehetőségekben ez a környék is bővelkedik. Tartsatok velünk egy virtuális sétára Uppony környékén.

Miért kellene jobban megbecsülnünk a „kórókat”? Milyen élőlények képesek a meztelencsigákat kordában tartani? Miért érdemes a lehullott leveleket a fa alatt hagyni? Gyakorlati példákon keresztül mutatjuk meg, miért fontos a biológiai sokféleség egy kertben.

Neked mi jut róla eszedbe? Érzékiség, tűz, lobbanékonyság, termékenység, elmúlás, álomhozó, Krisztus vére, az emlékezés virága.

Magyarországon nem sok helyen találkozhatunk tőzeglápokkal, hisz azok inkább az északi tájakon vagy a magasabb, hűvösebb régiókban fordulnak elő. Kelemér határában azonban kettőt is láthatunk az Országos Kéktúra útvonala mellett.

A Putnoki-dombságban, a keleméri Mohos-tavak tőszomszédságában hajdan állt egy vár. Bár mára csak az azt körülölelő sánc és árok maradt, mégis érdemes felkeresni a Mohosvár helyét, ami az Országos Kéktúra útvonaláról egy rövid kitérővel érhető el.

A Kékes északi oldalában található Pisztrángos-tó a környéket járó túrázók egyik kedvenc pihenőhelye. Nem csoda, hisz egy meseszép helyről van szó. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a tónak kulcsfontosságú szerepe van a környék kétéltűinek életében.

Kevesen ismerik, még kevesebben jártak itt, pedig a magyar–román határnál található Kis-Sárrét nemcsak a Körös–Maros Nemzeti Park egyik legváltozatosabb részterülete, de az ország egyik legszebb és természeti értékekben leggazdagabb vidéke is.

Oázisként bújik meg egy kis hevesi településen az Erdőtelki Arborétum, amely az M3-as autópályától alig 5 percre várja látogatóit különleges növényfajokkal, hatalmas fáival, fahidas kis tavacskájával, madárcsicsergéssel és békabrekegéssel.