Hírek

Így védekezz villámláskor!

A hétvégén az ország egész területén számíthatunk zivatarra, viharra, és megnő a villámcsapás veszélye. Tanácsok, megelőzés és elsősegély

Szerző:
Benecz „Paraferee” Ferenc
Fotó:
Turista Magazin Archív
Rgbstock.com
2013. augusztus 10.

A hétvégén az ország egész területén számíthatunk zivatarra, viharra, és megnő a villámcsapás veszélye. Tanácsok, megelőzés és elsősegély

Földünkön naponta nagyjából 45 ezer zivatar és 8 millió villám fordul elő. Ez az évi hárommilliárd villámcsapás nagyjából háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel, és erdőtüzeket okoz… A természetet járva elkerülhetetlen olykor, hogy még vihar előtt szállásunkra érjünk, ilyenkor jó tudni, miként is védekezhetünk a villámcsapások ellen.

 

vonalas_villam_thunder_680.jpg

 

Miért és hogyan védekezzünk, hogyan kerüljük ki?

 

A villámcsapásoknál felszabaduló energiának már milliomod része is veszélyt jelent az ember számára. A villám élettani hatása függ az elektromos töltés mennyiségétől, amely az áramerősség és az átfutási idő függvénye. Ellentétben más áramütéses balesetekkel, a villámcsapásnál az áramütés időtartama olyan rövid, hogy még akár 100 amper erősségű áram sem okoz feltétlenül károsodást. A legfőbb veszély, hogy az izmok görcse miatt az életfontosságú funkciók leállnak.

 

Az áramnak a testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága függ az érintett testrésztől. Az egyik kéztől a szíven keresztül a másik kézig, vagy a fejtől a hátgerincen át a lábig átfutó, viszonylag gyenge áramütés lényegesen veszélyesebb, mint az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig áthaladó, lényegesen erősebb áramütés. A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik olyan exponált helyen tartózkodnak, mint hegytető, hegygerinc, sík-szabad terep, nagyobb vízfelület, azaz épp a természetet járva. Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be, és magához vonzza a villámot, mely villámcsapás rendszerint halálos!

 

Komoly veszélyt jelentenek még a közelben becsapott villám földáramai is. Az emberi testen átfutó árammennyiség függ a földfelszínen áthaladó teljes áramerősségtől, a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok), a felszínnel való érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás). Ráadásul a nedvesség (pl. eső esetén) a bőr ellenállását huszad részére csökkentheti (a száraz bőrfelület ellenállása kéztől kézig 100 000 ohm, a nedves bőré 5000 ohm, vagy még kevesebb)!

 

Védekezéskor a legegyszerűbb szabály: ne várjuk meg a vihart! A fekete fellegek érkezésének első jeleire növeljük meg tempónk, vagy változtassuk meg az útvonalunk, annak függvényében, melyik módon érünk időben a szállásunkra vagy biztonságos helyre. Az időben jól felmért helyzet számos balesettől megóvhat minket!

 

A villámlást kísérő hang alapján megközelítőleg kiszámíthatjuk a kisülési hely távolságát, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük: a másodpercek számát megszorozzuk 330 méterrel. Ezzel a viharzóna közeledtét közelítőleg be tudjuk irányozni.

 

 

700835_74538432_680.jpg

 

Persze sok esetben nem tudjuk elkerülni a vihart. Ilyenkor kerüljük az exponált helyeket:

 

- hegycsúcsokat, hegygerinceket, szabad és sík területeket, valamint a nagyobb vízfelületeket.

- Nem ajánlott a patakok vagy vízesések mellett sem maradnunk. Ezek szintén villámhárítóként funkcionálnak.

- Kerüljük az erdők és nyílt terepek határát - menjünk be az erdőbe!

- Ne menjünk kis csoportokban, magányosan álló fákhoz, illetve alá! 

- A kőomlás veszélyes szakadékok sem ideális helyek egy vihar átvészelésére, mivel a sziklafalba csapó villám ezeken a helyeken könnyen fejünkre szakíthat pár tonnányi követ!

 - Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat is, mivel ezek belsejében az ember éppen rövidre tudja zárni a villám útját. Sajnos sokan abban a tévhitben bújnak be barlangokba, hogy ha már a fejük felett „fedél” van, biztonságban vannak. A valóság kicsit több ennél: csak akkor bújjunk mélyedésbe, barlangba, ha az legalább 1,5 méter mély, és ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk!

 - Használjuk ki a valamely fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.

 

Hasznos információk
Kép
Milyen messze van?
A 30-30 szabály: Ha két villámlás között többnyire 30 másodperc telik el és dörög, akkor a zivatarfelhő 10 km-en belül van, és veszélyt jelenthet a túrázó számára. Viszont a kockázat valószínűleg elmúlt, ha több mint 30 perc telt el az utolsó dörgés/villámlás között.
 

TANÁCSOK

 

Heves villámlás esetében menedékünkben guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel, hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő). Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen, mely ezáltal kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.

 

Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday-kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) - ez nyújtja a legnagyobb védelmet.

 

Másik tévhit, hogy zivatarban váljunk meg mielőbb fémtárgyainktól (telefon, Ipod, walkman stb), mert azok vonzzák a villámokat, és így könnyebben belénk csap. A valóságban viszont az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyaké, így a villámhárító hatása is nagyobb. Tehát egyáltalán nem szükséges megválnunk ezen fémtárgyainktól, nyugodtan telefonálhatunk segítségért, ha szükséges! Viszont ne tartsunk esernyőt vagy pecabotot kezünkben ilyenkor!

 

Elsősegély

 

Ha egy személyt közvetlen vagy közvetett villámcsapás ért, a halál bekövetkezhet szív- és/vagy légzésleállás következtében. Mit tegyünk ilyenkor, azon kívül, hogy ha a személy eszméletlen, azonnal hívjuk a mentőket?

 

Először is ellenőrizzük az áldozat légzését, és fektessük a hátára. Eszméletvesztéskor nagy veszélyforrás lehet saját nyelvünk lenyelése, és az ezáltali fulladás. Ezért egyik kezünkkel nyomjuk hátra az áldozat homlokát, másik kezünknek két ujjával emeljük ki a nyelvét és ellenőrizzük a légzést, és ha a légzés nem normális vagy megállt, kezdjük el az újraélesztést!

 

Mindezek mellett legyünk mindig körültekintőek, és inkább előzzük meg a védekezés szükségességét. A megfelelő odafigyelés és előretervezés sokkal nagyobb biztonság, mint a megfelelő védekezés!

 

A cikkhez dr. Sátori Gabriella és Bór József (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai) közreműködésével, a European Science Foundation programjában készült villámvédelmi jó tanácsok kiadványt is felhasználtuk.

Cikkajánló