A Pilisi Parkerdő különleges, természetközeli módszerrel újít meg egy rossz minőségű fenyvest.
Veresegyház határában áll az a rossz állapotú fenyves, amelyet 2020 októberétől a Pilisi Parkerdő munkatársai „szárnyas” segítséggel újítanak fel. Tehát nem maguk az erdészek ültetnek csemetéket, vagy magokat, hogy a rossz minőségű erdőt fokozatosan megújítsák, hanem azt az ezen a téren nem kispályás szajkókra, az erdészek titkos segítőire bízzák első körben. Egy szajkó ugyanis évente akár 2000-3000 makkot is elrejt az erdőben. Így szó szerint tálcán kínálkozik a lehetőség: az erdészek a szajkók számára készített, cser makkal megtöltött tálcákat szereltek fel, majd vadkamerákat helyeztek ki, és egyszerűen figyelték az eseményeket. A szajkók bizony hamar felfedezték a lehetőséget, s nem pusztán rákaptak a makkra, hanem először gondosan előválogatták azt, majd ezt követően csak az egészséges szemeket vitték magukkal.
Ez eddig szép és jó, de hogyan lesz ebből új erdő?
Ahogy azt a kertünkben, a madáretetők körül is megfigyelhetjük télen, a szajkók szívesen fogyasztják a különböző magokat. Amit kevésbé figyelhetünk meg, az az, hogy leginkább a tölgyfajok makkját kedveli, de más magokat is fogyaszt (pl. bükk, mogyoró). Tavasszal és nyáron pedig egyébként elsősorban rovarok és hernyók képezik fő táplálékát e gyönyörű madárnak, de kifosztja a kisebb madarak fészkét is.
A makkterméses években viszont elérkezik a Kánaán a szajkó számára. Ilyenkor az erdő talaján rengeteg kis éléskamrát halmoz fel az elrejtett makkokból, cserébe jelentős részéről megfeledkezik. Így az elrejtett, tekintélyes mennyiségű makkból nagy eséllyel fiatal tölgycsemeték hajtanak ki tavasszal. Az erdei- és fekete fenyvesek ráadásul kifejezetten jó terepnek számítanak e tekintetben, hiszen a talajszintre viszonylag nagyobb fénymennyiség jut ezeken a helyeken, amely elegendő a tölgyújulat megerősödéséhez.
A Pilisi Parkerdő németországi tapasztalatokra hivatkozva azt állítja, hogy hektáronként akár 600-700 darabot is elérhet az így keletkezett természetes újulat tőszáma.
Persze ez a folyamat természetes módon is lejátszódik, de egy kis rásegítéssel a hatás koncentráltabb. A természetes újulat megerősödését ugyanakkor jelentősen hátráltatja az elszaporodott nagyvadállomány rágási tevékenysége. Mindenesetre a szajkó szakavatott segítsége a tájidegen, gyenge egészségi állapotú fenyvesekben kifejezetten eredményes lehet, segítségükkel őshonos lombos fafajú állományokká, elegyes erdőkké lehet azokat alakítani.
A titokban megfigyelt „szakmadarakról” még egy videó is készült.
