Színe alapján akár trópusi madárnak is nézhetnénk, de még különösebbé teszi fura csőrszerkezete és az a szokása, hogy szeret a fenyőágakról fejjel lefelé lógva csipegetni. Tudtad, hogy itthon is találkozhatsz vele?
A keresztcsőrű termetre nagyjából akkora, mint egy veréb (nem véletlenül, hiszen a verébalakúak rendjébe és a pintyfélék családjába tartozik), hímje téglavörös, tojója zöldesszürke színekben pompázik. Eredendően Észak-Amerikában, Ázsiában és Európában él. Nálunk csak kis számban fordul elő (200-400 pár), főként a Kőszegi-hegységben, de az Őrségben, a Bükkben és a Zempléni-hegységben is felbukkanhat.
Bizonyos években azonban, amikor északi élőhelyein nem talál elég táplálékot, nagy csapatokban jelenik meg nálunk. Nem kizárt tehát, hogy mostanában találkozhatsz vele. Akár városokban is láthatod, méghozzá fenyők közelében, a faj ugyanis erősen kötődik ezekhez az örökzöldekhez. Északon, ahol sokkal több keresztcsőrű él, tipikus városi madárnak számít, akárcsak nálunk a fekete rigó.
Nevét mi másról kaphatta volna, mint egymást keresztező csőrhegyeiről.
Kedvenc csemegéje a fenyőmag, ezért a speciális testrész nagyon jól jön neki: széfeszíti vele a tobozokat, a nyelvével pedig kikanalazza belőlük a magokat.
Ezután morzsolgatva megszabadítja azokat a maghéjtól, és jóízűen elfogyasztja a belsejüket. Időnként fejjel lefelé lógva táplálkozik.
Szinte az év bármelyik hónapjában költhet, de jellemzően január és március között szokott, tehát akár a leghidegebb téli hónapokban, fagyok közepette is kibújhatnak a tojásból az utódok. A keresztcsőrű 3-5 tojást rak fára épített, gallyakból és fűszálakból álló, mohával kibélelt fészkébe, ami általában egy magas fenyőfán kap helyet. Két-három hét múlva kikelnek a tojásból a fiókák, de még jódarabig a szülőkkel maradnak. Amint megtanulják önállóan szétnyitni csőrükkel a tobozpikkelyeket, képesek az önálló életre, ekkor költöznek el a fészekből.
A keresztcsőrű egyébként mást is fogyaszt a fenyőmagvakon kívül, a lombos fák, mint a hárs, a bükk, az éger és a juhar magvait és rügyeit sem veti meg, de kökényt, galagonyát, csipkebogyót, borókát és vadszőlőt is eszik. Hazánkban a faj védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
Top5 turista magazin cikk
A szeszélyes időjárás se tántorította el a 42. Gerecse teljesítménytúrák résztvevőit
A világon először nálunk rendeznek konferenciát a nyaktekercsekről
Továbbra is aggasztó a balatoni nádasok állapota
Beindult a szezon a Jégmadár vízi tanösvényen
