A jégmadárból leggyakrabban csak egy villanást látunk, ahogy sebesen, cincogás-szerű hangjával kísérve, átsuhan a víz felett. Aki szerencsésebb, megfigyelheti, ahogy egy víz fölé benyúló ágon türelmesen várakozva les a halakra vagy kolibriként, apró szárnyaival verdesve egy helyben lebeg a víz felett.
A jégmadárfélék népes családjának tagjai sokfelé előfordulnak, Amerikában, Eurázsiában, Afrikában, egyik legismertebb képviselőjük pedig Ausztrália emblematikus madara, a kacagójancsi vagy kokabura, amely 45 cm-es testhosszával és fél kilójával egyben a legnagyobb jégmadárféle is. Hozzá képest a mi jégmadarunk, 16-17 cm-es hosszával és alig 50 grammjával parányi kis madárnak tűnik. De van még nála is kisebb, a kongói törpejégmadár, amely 10 cm hosszú és alig 10 gramm.
A jégmadarat (Alcedo atthis) régen halászmadárnak és vízi királynak is nevezték, az angol nyelvben találóan halászkirálynak hívják. Herman Ottó így ír róla: „Szín szerint ez is Isten remeke, mely röptében úgy megragyog, mint valami kék drágakő…Színe védő és csaló. Hasa olyan színű, mint valami száraz levél, a hal tehát nem gyanakszik; a háta meg olyan, mint a futó patak kék csilláma, ezért nem veszi észre a kerengő karvaly.”
A jégmadár élete a vízhez kötődik. Ott szerzi be főként halakból álló táplálékát és a vizeket szegélyező partfalakban költ. Költőüregének kialakítását eleinte a csőrével kezdi, majd a lábaival folytatja. A kialakított járat mélysége akár fél-egy méteres hosszúságú is lehet, ennek végébe rakja 6-10 tojását. Fészekanyagot nem visz be, de az üreg alját rövid időn belül a kiöklendezett szálkák és halmaradékok borítják be. A kotlásból és az a fiókák etetésből is mindkét szülő kiveszi a részét.
Egy jégmadár Ópusztaszeren
A szaporodási időszakon kívül magányosan él, és agresszívan védi területét, amelynek hossza 1-től 3,5 kilométerig változhat. Mivel naponta testsúlyának 60 %-át kell elfogyasztania, ezért fontos, hogy ne kelljen mással osztozkodni a vadászterületen, költési időn kívül még a párját sem tűri meg. A jégmadár rövid életű, a madarak többsége nem éri meg a második költési szezont. Ezért is meglepő, hogy a legidősebb jégmadár, amit visszafogtak, 21 éves volt.
A jégmadár, ha bajba kerül, fura riasztóviselkedéssel próbál szabadulni, ahogy azt az alábbi videóban is láthatjuk. Fejét ide-oda mozgatja oldalirányba, hogy minél nyilvánvalóbbá tegye, hogy hosszú és nagyon erős csőrrel rendelkezik.
A cikk 2021 áprilisában jelent meg.
Top5 turista magazin cikk
A szeszélyes időjárás se tántorította el a 42. Gerecse teljesítménytúrák résztvevőit
A világon először nálunk rendeznek konferenciát a nyaktekercsekről
Továbbra is aggasztó a balatoni nádasok állapota
Beindult a szezon a Jégmadár vízi tanösvényen
