A Körös–Maros Nemzeti Parkban a hideg beálltával megjelent a cuki énekesmadár is.
Rendszeres téli madárvendégeink közül a hósármány az egyik legszemrevalóbb: ugyan pici, de tollazata nagyrészt fehér színű, emellett fekete és barna. A téli, havas tájban nehezebb észrevenni, hómentes környezetben könnyebben kiszúrható. A testalkata is jól alkalmazkodott a zord körülményekhez: zömökebb madár, és a földhöz lapulva ügyesen közlekedik erős szélben is.
A Csanádi-pusztákon, ami a Körös–Maros Nemzeti Park részterülete, november második hetében bukkant fel két példány, a földön táplálkoztak. A hósármányok ilyenkor magvakat esznek, nyáron inkább a rovarokat részesítik előnyben. A legészakibb elterjedésű sármányfaj, Észak-Európában, a tundravidéken költ, és ahogy beáll a tél, délre húzódik. Sokuk a tengerpartokon telel.
Termete egy nagyobbacska verébének felel meg, 26-50 grammos, testhossza 16-17 cm, szárnyfesztávolsága 32-38 cm. Téli és nyári tollazata eltérő, előbbi sárgás-barnás színű tollakkal tarkított. Fészkét fűszálakból, mohából, szőrökből építi a talajon, és 4-7 tojást rak. Eleinte a hím táplálja a fiókákat, később a tojó is segít. Évente egyszer költ.
Magyarországon csak kis számban lehet megfigyelni. A pusztai élőhelyeket szereti, itt talál rá a fűfélék és gyomok magvaira. Nálunk nagyjából márciusig lehet vele találkozni.
