
Kibújtak az első túzokcsibék a Dél-Alföldön
Kikeltek az idei túzokfiókák a Körös–Maros Nemzeti Parkban, ahol a legnagyobb számban fordul elő hazánk és egyben Európa legnagyobb testtömegű, röpképes madara.
Kikeltek az idei túzokfiókák a Körös–Maros Nemzeti Parkban, ahol a legnagyobb számban fordul elő hazánk és egyben Európa legnagyobb testtömegű, röpképes madara.
A lepkészek nagy örömére egy rendkívül ritka lepkefaj, a törpeszender két példánya bukkant fel Dévaványán.
Kevesen ismerik, még kevesebben jártak itt, pedig a magyar–román határnál található Kis-Sárrét nemcsak a Körös–Maros Nemzeti Park egyik legváltozatosabb részterülete, de az ország egyik legszebb és természeti értékekben leggazdagabb vidéke is.
A Körös-Maros Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vízimadár vonuló- és pihenőhelye a kardoskúti Fehér-tó. De vajon miért kapta ez az értékes vizes élőhely ezt a nevet?
A fiatal madár közel kétezer kilométert tett meg Finnországtól, ahol fiókaként gyűrűzték a Békés megyei Gyomaendrődig, ahol február végén látták.
Az uráli bagoly az uhu után a második legnagyobb testméretű baglyunk, és általában az Északi-középhegységben lehet vele találkozni. Ezúttal azonban szokatlan helyen tűnt fel egy példány.
A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kis-Sárréten dolgozó természetvédelmi őre egyik reggel hangos kutyaugatásra lett figyelmes. Nagyon meglepődött, amikor meglátta a mogyoróbokrok alatt megbújó vendéget.
A fekete gólyák kerülik az embert, legszívesebben zavartalan, idős erdőkben fészkelnek. A geszti Tisza-kastély parkjában költő pár alaposan rácáfolt erre a szabályra, és két fiókát röptetett idén, a látogatók legnagyobb örömére.
A Körösökön és a Maroson általában június közepe táján figyelhető meg a kérészek tömeges rajzása. Idén minden eddiginél korábban, már május végén lezajlott a tiszavirágzás.
A Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös vizét minden ősszel leeresztik, majd tavasszal újra feltöltik, így ilyenkor ismét hajózhatóvá válik a holtág élővilágát és környékét bemutató tanösvény.
Összesen 641 túzokot számoltak a Körös-Maros Nemzeti Parkban a március végén lezajlott tavaszi túzokszinkron során.
Pusztai kucsmagombával nem találkozhatunk túl gyakran. Érdekes, bár be kell valami, nem egy illusztris látvány, és kiszámíthatatlan, megjelenik-e egy adott területen.
Már január vége előtt meg lehetett figyelni a volgamenti hérics első virágzó példányát a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
Az erdei fülesbaglyok telente behúzódnak a városokba, falvakba, ahol parkokban, örökzöld fasorokon töltik a nappalokat.
A Körös–Maros Nemzeti Parkban a hideg beálltával megjelent a cuki énekesmadár is.
A sziki növénytársulások ősszel változatos, szemet gyönyörködtető színvilágot mutatnak a pusztában.
Előbb fecskék, majd seregélycsapatok gyülekeznek a juhnyájak és szarvasmarhagulyák közelében. Mit takarhat a jelenség?
Itthon nagyon ritkán lehet vele találkozni, 1947 óta mindössze tízszer látták.
A vonulásra készülő madarak száma szeptember közepén tetőzik az alföldi pusztákon, hogy október elején elinduljanak Afrika déli csücske felé.
Levelibékahadak jelentek meg a Kis-Sárréten: idén jó sok fiatal példány vadászik a fűszálakra felkapaszkodva.