Április közepére már minden ürge felébredt téli álmából a Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta részterületén. Ébredés után aztán nekiálltak a tavaszi nagytakarításnak, hogy a nászidőszakra minden készen álljon.
Ezzel a különleges népi elnevezéssel egy hosszú lábú partimadarat illettek régen, amely jellegzetes „lütyő-lityő-lütyő” hangja után kapta ezt a fura nevet.
A fokozottan védett volgamenti hérics legnagyobb hazai, őshonos állománya a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csorvási-löszgyepen található. A növény virágzási csúcsa április elején volt, amikor egészen pontosan 1688 tő virágzott egyszerre.
Zajlik a madárélet a Körös–Maros Nemzeti Parkban. Míg a különleges külsejű búbosbankák most tértek vissza telelőhelyeikről, a nyári ludak már a kislibákat terelgetik.
Egyre fogyatkoznak azok az élőhelyek, ahol a partifecskék költeni tudnának. Az állatpark a tó mellett hozott létre egy ideális helyszínt a költésre a fecskék számára.
A Kis-Sárrét mocsárrétjei felett sárszalonkák, népiesen báránymadarak gyülekeznek, és ebben az időszakban gyakorta hallhatjuk bégetésre emlékeztető hangjukat, miközben igen látványos módon, zuhanórepülésben cikáznak az égen.
Öt év után ismét esély van arra, hogy nyári ludak költsenek a Körös–Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tónál. Korábban ez a faj csak ritkán bukkant fel errefelé.
A tavasz beköszöntével a Körös-Maros Nemzeti Park tájain is egyre intenzívebbé válik a madárvonulás. Északról érkező téli vendégeink többsége lassan elhagyja a térséget, délről viszont folyamatosan érkeznek a nálunk, illetve tőlünk északabbra költők.
Csalhatatlanul közeleg a tavasz, megjelentek az első vonuló partimadarak a dél-alföldi pusztákon.
A nyári ludak nem várják meg a tavaszt a családalapítással. Már januárban párba állnak, február végén már a tojásokon ülnek és április elején már ott totyognak mögöttük a kis libák.
Féltett növényritkaságunk első virágzó példányai február első napjaiban bújtak elő a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csorvási löszgyepen. A többség azonban nem siet ennyire, a virágzási csúcs március közepén, végén várható.
Azon kívül, hogy mindketten madarak, elsőre nem sok hasonlóságot találunk köztük, az viszont vitathatatlan, hogy az időjárás mindkét faj viselkedésére hatással van. Nézzük, mi a helyzet most a téli madárvilággal.
Idén még a tavalyinál is több túzokot számoltak össze a nemzetipark-igazgatóság működési területén.
Két olyan madárfaj is megjelent a kardoskúti Fehér-tónál, amelyek nagy ritkaságnak számítanak a téli időszakban Magyarországon.
A világszinten veszélyeztetett madárfaj rendkívül sikeres költési szezont tudhat maga mögött a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt figyelmet fordít az ártéri erdők őshonos jellegének megőrzésére, ezért tízezer facsemetével gazdagították az erdőterületeiket.
A görög és mór teknősök már téli álomba merültek, hogy nyáron jó eséllyel bízhassunk a szaporodásukban.
A nemrég lezajlott országos daru-szinkronszámlálás adatai szerint a jelenleg hazánkban tartózkodó darvak kétharmada a Körös–Maros Nemzeti Parkban, a kardoskúti Fehér-tónál éjszakázott. Több mint húszezer példányt számoltak, ami éves szinten is rekordnak számít.
A földikutyák ugyan nem jó esélyekkel indulnának szépségversenyen, de annál ritkább és különlegesebb állatok. Ősz végén kezdenek mozgolódni, tavaszig tehát van esély felmérni az állományaikat. De nem ám az egyedek, hanem a több ezer túrás alapján.
A hazai madárvilág egyik legkedvesebb külsejű madara a barkóscinege, amely ilyenkor télen nagy csapatokban kutat táplálék után. Például a Kis-Sárrét nádasaiban, ahol jelenlétükről csilingelő, bájos hangjuk árulkodik.
Megnéztük az egyik legnagyobb és legegzotikusabb virágú, fokozottan védett növényritkaságunkat a Mecsek délkeleti lábánál
Kevés vadregényesebb helyszín létezik ma Magyarországon. Egy vár, amit apránként visszafoglal a természet
A Bükk-fennsík változatos nyugati vidékét mutatjuk be, magaslatait felfűzve egy látványos túrára
