Az utóbbi években már a téli időszakban is lehet találkozni darvakkal a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Kígyósi-pusztán. December végén még több ezer daru volt itt, a hó és hideg hatására aztán a többség elvonult, de ötven madár továbbra is kitart.
A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a téli időszakban plusz takarmány kihelyezésével segítik a túzokok telelését. Félő, hogy ha elvonulnának, az sok egyed pusztulásával járna, ezért megpróbálják elérni, hogy a madarak télire is inkább a biztonságos élőhelyen maradjanak.
Hogy a természet igazi művész, az nem vitás. Télen különösen sok alkotással örvendeztet meg bennünket, például a befagyott vizeinken országszerte látható különleges, csillagszerű jégformákkal.
Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1997. január 16-án alakult meg a Körös-Maros Nemzeti Park. Hazánk hetedik nemzeti parkja magába sűríti mindazt, amit az Alföld táji és természeti értékei jelentenek. Barangoljatok velünk a Hármas-Körös hullámterétől a Kis-Sárrétig.
Kardoskút határában, a Körös-Maros Nemzeti Park területén fedezték fel decemberben a legalább három-négy tagból álló családot.
Biztos hallottad már a mondást, hogy „dolgozik, mint a güzü”, de honnan ered ez a kifejezés?
Ezt a népi elnevezést még ma is gyakran hallani a nagy őrgébicsre, amely hazánk legnagyobb gébicsfaja, és leginkább a téli időszakban találkozhatunk vele.
A dél-alföldi tájakon meglehetősen ritkán látni szirti sasokat. A napokban azonban felbukkant egy fiatal példány a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén.
Sikeresen beilleszkedett vad társai közé az a tizenegy fiatal túzok, amelyeket mentett tojásokból keltettek ki és neveltek fel a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán.
Véget ért a legeltetési időszak, most térnek vissza a dévaványai állattartó telepre a gulyák.
A pelék, a sünök és a denevérek előbb élelmet halmoznak fel, majd biztonságos helyet keresnek maguknak, és lassacskán megkezdik téli álmukat.
A vonuló darvak általában október második felében, novemberben időznek legnagyobb számban a Dél-Alföldön, de az első példányok már most, október közepén megérkeztek az Orosháza közelében található szikes tóhoz.
A Körös–Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületének változatos gyepein szeptember közepétől tömegesen virágzik az őszi kikerics. Békés megyében ez az egyetlen hely, ahol ilyesmit láthatunk.
A rejtőzködő életmódot folytató emlős felmérésére a bagolyköpet elemzése a leghatékonyabb módszer.
Szeptember elején tizennégy havasi lile állt meg táplálkozni a kardoskúti Fehér-tónál. Ez a madárfaj ritka vendégnek számít nálunk, pláne ilyen népes csapatban.
A közelmúltban népes feketególya-csapat állomásozott a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Hármas-Körös hullámterében.
A bagoly szárnya sajnos súlyosan megsérült, de a gondos ápolás segíthet rajta.
Mivel a tó medre hetek óta csontszáraz és jó meleg van, könnyen kialakulnak olyan látványos légköri jelenségek, mint a délibábok és a „mini forgószelek”.
A békászó sasok hegy- és dombvidékeken költenek, a dél-alföldi tájakra csak táplálkozni járnak. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén mostanában több példányt is láttak ebből a fokozottan védett ragadozómadárból.
Az idei évben két nemzeti parki tájegységben is a megszokottnál több feketególya-fióka nevelkedett. A fiatal madaraknak a kirepülés után nincs túl sok ideje a felnőttek életének megismerésére, hisz nyár végén, ősz elején már el kell indulniuk a telelőhelyek felé.
A Ráday család kevésbé ismert, ódon kastélyát látogattuk meg Pécelen
Ezúttal egy téli túrával fedeztük fel a Bükk leghosszabb patakvölgyét
Utánajártunk, milyen újdonságokra számíthatunk itthon idén a kerékpáros fejlesztések frontján
