Keresés eredménye

A napokban egy öreg halászsas tűnt fel a Békés megyei Gyomaendrőd közelében. A faj nálunk ritka vendégnek számít, a Körösök vidékén évente mindössze 4-5 példányt figyelnek meg.

Az Ugrai-rét mellett több ezer tő pompás kosbor és mintegy száz tő hússzínű ujjaskosbor virágzik, ez utóbbi faj a Dél-Tiszántúlon csak itt fordul elő.

A nyári forróság és a csapadékhiány miatt sok helyről eltűntek a felszíni vizek, így a madarak egyre jobban koncentrálódnak a még meglévő vízfelületekre. A Körös–Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tavon most partimadarak ezrei időznek.

Az éves ellenőrzés során az egyik fészekben a szakemberek négy élő és egészséges fiókát találtak, amelyre nem volt eddig példa hazánkban, és négy sasfióka kirepülését még sehol a világon nem bizonyították.

Aki mostanában Szarvason jár, a Körösvölgyi Állatparkban, az szemtanúja lehet egy különös természeti eseménynek, a szarvasbogarak rajzásának.

Ha valaki mostanában a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén jár, egy különleges, a tücskök ciripelésére emlékeztető hangot hallhat. Ez a fémes hangzású pirregés nem más, mint a réti tücsökmadár éneke.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság két, egymástól távol fekvő területén is kékes, lilás virágözönben lehet részünk. A Maros-ártérben a réti iszalag, a Kígyósi-pusztán a kék atracél virágzik.

Idén tavasszal a dél-alföldi térségben nagyon kedvezően alakultak a feltételek a partimadarak számára. A bíbicek és a kanalasgémek viszonylag korán, már márciusban megérkeztek, hamar fészket raktak, így most már fiókáikat etetik. A madárvártákból kis szerencsével megpillanthatjuk a fiókákat tápláló és vezetgető párokat.

Színes virágtakaró borítja a szikes pusztákat. Cikkünkből kiderül, hol lehet részed ebben a látványban, és az is, hogy milyen növényekből áll a kavalkád.

Április közepére már minden ürge felébredt téli álmából a Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta részterületén. Ébredés után aztán nekiálltak a tavaszi nagytakarításnak, hogy a nászidőszakra minden készen álljon.

Ezzel a különleges népi elnevezéssel egy hosszú lábú partimadarat illettek régen, amely jellegzetes „lütyő-lityő-lütyő” hangja után kapta ezt a fura nevet.

A fokozottan védett volgamenti hérics legnagyobb hazai, őshonos állománya a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csorvási-löszgyepen található. A növény virágzási csúcsa április elején volt, amikor egészen pontosan 1688 tő virágzott egyszerre.

Zajlik a madárélet a Körös–Maros Nemzeti Parkban. Míg a különleges külsejű búbosbankák most tértek vissza telelőhelyeikről, a nyári ludak már a kislibákat terelgetik.

Egyre fogyatkoznak azok az élőhelyek, ahol a partifecskék költeni tudnának. Az állatpark a tó mellett hozott létre egy ideális helyszínt a költésre a fecskék számára.

A Kis-Sárrét mocsárrétjei felett sárszalonkák, népiesen báránymadarak gyülekeznek, és ebben az időszakban gyakorta hallhatjuk bégetésre emlékeztető hangjukat, miközben igen látványos módon, zuhanórepülésben cikáznak az égen.

Öt év után ismét esély van arra, hogy nyári ludak költsenek a Körös–Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tónál. Korábban ez a faj csak ritkán bukkant fel errefelé.

A tavasz beköszöntével a Körös-Maros Nemzeti Park tájain is egyre intenzívebbé válik a madárvonulás. Északról érkező téli vendégeink többsége lassan elhagyja a térséget, délről viszont folyamatosan érkeznek a nálunk, illetve tőlünk északabbra költők.