
Színes madárcsapatoktól hangosak a puszták
Csalhatatlanul közeleg a tavasz, megjelentek az első vonuló partimadarak a dél-alföldi pusztákon.
Csalhatatlanul közeleg a tavasz, megjelentek az első vonuló partimadarak a dél-alföldi pusztákon.
A nyári ludak nem várják meg a tavaszt a családalapítással. Már januárban párba állnak, február végén már a tojásokon ülnek és április elején már ott totyognak mögöttük a kis libák.
Féltett növényritkaságunk első virágzó példányai február első napjaiban bújtak elő a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csorvási löszgyepen. A többség azonban nem siet ennyire, a virágzási csúcs március közepén, végén várható.
Azon kívül, hogy mindketten madarak, elsőre nem sok hasonlóságot találunk köztük, az viszont vitathatatlan, hogy az időjárás mindkét faj viselkedésére hatással van. Nézzük, mi a helyzet most a téli madárvilággal.
Idén még a tavalyinál is több túzokot számoltak össze a nemzetipark-igazgatóság működési területén.
Két olyan madárfaj is megjelent a kardoskúti Fehér-tónál, amelyek nagy ritkaságnak számítanak a téli időszakban Magyarországon.
A világszinten veszélyeztetett madárfaj rendkívül sikeres költési szezont tudhat maga mögött a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt figyelmet fordít az ártéri erdők őshonos jellegének megőrzésére, ezért tízezer facsemetével gazdagították az erdőterületeiket.
A görög és mór teknősök már téli álomba merültek, hogy nyáron jó eséllyel bízhassunk a szaporodásukban.
A nemrég lezajlott országos daru-szinkronszámlálás adatai szerint a jelenleg hazánkban tartózkodó darvak kétharmada a Körös–Maros Nemzeti Parkban, a kardoskúti Fehér-tónál éjszakázott. Több mint húszezer példányt számoltak, ami éves szinten is rekordnak számít.
A földikutyák ugyan nem jó esélyekkel indulnának szépségversenyen, de annál ritkább és különlegesebb állatok. Ősz végén kezdenek mozgolódni, tavaszig tehát van esély felmérni az állományaikat. De nem ám az egyedek, hanem a több ezer túrás alapján.
A hazai madárvilág egyik legkedvesebb külsejű madara a barkóscinege, amely ilyenkor télen nagy csapatokban kutat táplálék után. Például a Kis-Sárrét nádasaiban, ahol jelenlétükről csilingelő, bájos hangjuk árulkodik.
Nemcsak a tatai Öreg-tavon állomásozik több tízezer vadlúd, szép számmal akadnak a Körös–Maros Nemzeti Parkban is.
Napról napra nő a vonuló vadludak száma a Kis-Sárréten, azon belül is főleg a Biharugrai-halastavak környékén tartózkodnak. A legfrissebb adatok szerint számuk elérte a 36 ezret. A nagyobbrészt nagy lilikekből álló csapatokban egyre több ritka vadlúdfajt is megfigyelhetünk.
A Körös–Maros Nemzeti Park tájain már vadludak tízezrei állomásoznak. A Kis-Sárrét részterületeit, a Biharugrai- és Begécsi-halastórendszert vízimadarak egyre nagyobb tömegei keresik fel.
Már október közepén megjelentek az első telelő réti fülesbaglyok, és a számuk folyamatosan nő.
Mostanában szenderülnek téli álomba a pelék, mindegyik a saját kis fészkében. A cikkből kiderül, hogyan készülnek a hosszú télre.
A madarak jó része melegebb éghajlatra költözik, a rovarok viszont maradnak télre, de hogyan vészelik át a hideg időszakot?
Idén rekordszámú túzokfióka nevelkedik a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Csanádi-puszták részterületén. Az itt élő túzokpopuláció a tavaszi 24 példányról 34-re növekedett, ami rendkívül jó eredménynek számít, hasonlóra nem volt példa az utóbbi években.
A kardoskúti tónál mindig történik valami érdekes: most éppen egy évek óta nem látott, ritka madarat lehetett több napon keresztül megfigyelni.
Szabadkígyós környékét jártuk be, és felfedeztük a puszták különleges élővilágát
Egy monumentális, csonka bükki bérc. Mi történhetett ezzel a heggyel?
A Margit-sziget tele van történetekkel minden korszakból, de talán a „sötét” középkor volt itt a legizgalmasabb