Keresés eredménye

Azon kívül, hogy mindketten madarak, elsőre nem sok hasonlóságot találunk köztük, az viszont vitathatatlan, hogy az időjárás mindkét faj viselkedésére hatással van. Nézzük, mi a helyzet most a téli madárvilággal.

Idén még a tavalyinál is több túzokot számoltak össze a nemzetipark-igazgatóság működési területén.

Két olyan madárfaj is megjelent a kardoskúti Fehér-tónál, amelyek nagy ritkaságnak számítanak a téli időszakban Magyarországon.

A világszinten veszélyeztetett madárfaj rendkívül sikeres költési szezont tudhat maga mögött a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt figyelmet fordít az ártéri erdők őshonos jellegének megőrzésére, ezért tízezer facsemetével gazdagították az erdőterületeiket.

A görög és mór teknősök már téli álomba merültek, hogy nyáron jó eséllyel bízhassunk a szaporodásukban.

A nemrég lezajlott országos daru-szinkronszámlálás adatai szerint a jelenleg hazánkban tartózkodó darvak kétharmada a Körös–Maros Nemzeti Parkban, a kardoskúti Fehér-tónál éjszakázott. Több mint húszezer példányt számoltak, ami éves szinten is rekordnak számít.

A földikutyák ugyan nem jó esélyekkel indulnának szépségversenyen, de annál ritkább és különlegesebb állatok. Ősz végén kezdenek mozgolódni, tavaszig tehát van esély felmérni az állományaikat. De nem ám az egyedek, hanem a több ezer túrás alapján.

A hazai madárvilág egyik legkedvesebb külsejű madara a barkóscinege, amely ilyenkor télen nagy csapatokban kutat táplálék után. Például a Kis-Sárrét nádasaiban, ahol jelenlétükről csilingelő, bájos hangjuk árulkodik.

Nemcsak a tatai Öreg-tavon állomásozik több tízezer vadlúd, szép számmal akadnak a Körös–Maros Nemzeti Parkban is.

Napról napra nő a vonuló vadludak száma a Kis-Sárréten, azon belül is főleg a Biharugrai-halastavak környékén tartózkodnak. A legfrissebb adatok szerint számuk elérte a 36 ezret. A nagyobbrészt nagy lilikekből álló csapatokban egyre több ritka vadlúdfajt is megfigyelhetünk.

A Körös–Maros Nemzeti Park tájain már vadludak tízezrei állomásoznak. A Kis-Sárrét részterületeit, a Biharugrai- és Begécsi-halastórendszert vízimadarak egyre nagyobb tömegei keresik fel.

Már október közepén megjelentek az első telelő réti fülesbaglyok, és a számuk folyamatosan nő.

Mostanában szenderülnek téli álomba a pelék, mindegyik a saját kis fészkében. A cikkből kiderül, hogyan készülnek a hosszú télre.

A madarak jó része melegebb éghajlatra költözik, a rovarok viszont maradnak télre, de hogyan vészelik át a hideg időszakot?

Idén rekordszámú túzokfióka nevelkedik a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Csanádi-puszták részterületén. Az itt élő túzokpopuláció a tavaszi 24 példányról 34-re növekedett, ami rendkívül jó eredménynek számít, hasonlóra nem volt példa az utóbbi években.

A kardoskúti tónál mindig történik valami érdekes: most éppen egy évek óta nem látott, ritka madarat lehetett több napon keresztül megfigyelni.