Hírek

Jó eredményeket hozott az idei kékvércse-számlálás

A nemrég befejeződött szinkronszámlálásból az is kiderült, hogy a Kárpát-medencében az alföldi puszták továbbra is fontos gyülekezőhelyei a kék vércséknek. A legtöbbet idén, 2059-et szeptember elején számolták a Körös-Maros Nemzeti Park területén. 

Szerző:
kmnp.hu
Fotó:
123rf.com
2018. október 12.

A nemrég befejeződött szinkronszámlálásból az is kiderült, hogy a Kárpát-medencében az alföldi puszták továbbra is fontos gyülekezőhelyei a kék vércséknek. A legtöbbet idén, 2059-et szeptember elején számolták a Körös-Maros Nemzeti Park területén. 

A Körös-Maros Nemzeti Park hosszú évek óta fontos bázis a gyülekező kék vércsék számára. Ezt bizonyítják az idei szinkronszámlálások adatai is - adta hírül a nemzetipark-igazgatóság weboldala. A számlálást a partiumi, felvidéki és vajdasági partnerekkel együtt augusztus 22-től kezdődően egészen október elejéig szerdánként, az alkonyati órákban végezték a szakemberek. A csúcs - amikor a legtöbb kék vércse állomásozik a régióban - általában szeptember közepére esik, október első hetében pedig az utolsó példányok is elrepülnek az afrikai tájak felé.

 

Fotó: 123rf.com
Fotó: 123rf.com

 

A nemzetipark-igazgatóság területén mintegy 9-14 gyülekezőhelyet tartanak számon. A legtöbb példányt általában Dévaványa térségében regisztrálják, de jelentős éjszakázóhelyek ismertek Cserebökényben és a Csanádi pusztákon is. A legtöbb madarat, 2059-et, szeptember 5-én számoltak. A csúcsidőszakban a Kárpát-medencében összesen mintegy 6754 kék vércsét regisztráltak, az itt gyülekezők csaknem egyharmada tehát a Körös-Maros Nemzeti Parkot választotta.

 

Fotó: 123rf.com
Fotó: 123rf.com

 

A korábbi évekhez képest idén némi területi átrendeződés következett be, mivel a szokásosnál alacsonyabban alakultak a számok Dévaványa térségében. Kiemelendő, hogy a kardoskúti Fehér-tó részterületen 2018-ban, a gyülekezés tetőpontján, 781 kék vércsét számoltak a szakemberek, ami több mint háromszorosa(!) az itt megszokott őszi létszámnak. A növekedést valószínűleg a gyepi hangyák erőteljes szeptemberi rajzása idézte elő.

 

Fotó:123rf.com
Fotó:123rf.com

 

Kék vércse (Falco vespertinus)
A sólyomfélék családjába tartozik, testhossza 30 cm, szárnyfesztávolsága 70-75 cm. A nőstény hasa és feje rozsdássárga, szürke hátán harántszalagok vannak; a hím sötétebb, lába piros, farkfedői rozsdavörösek. Elsősorban szöcskével, sáskával és egyéb rovarokkal táplálkozik, de mezei pockot, ásóbékát illetve gyíkokat is fogyaszt. Magyarország területén az alföldi megyékben, a Dunántúlon és a Kisalföldön találkozhatunk vele. Ezen kívül Szlovákiában, Ukrajnában, Oroszországban, Romániában és Bulgáriában fészkel. Ázsiában Nyugat-Szibériáig, illetve a Bajkál-tóig, délen a Kaukázusig fordul elő. Itthon fokozottan védett madárnak számít, természetvédelmi értéke 500 000 Ft egyedenként. Az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) az úgynevezett jelentősen csökkenő számú, sérülékeny fajok csoportjába sorolja.
 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Mozgalmas az élet az alföldi vércsetelepeken 

Ritka bagoly tűnt fel a Kisdombegyház határában 

 

Cikkajánló