Kastélytúra Ausztriában

Egynapos kiránduláson jártunk a schönbrunni kastély egyik titkos szegletében, ellátogattunk az osztrák–szlovák határ közelében található niederweideni vadászkastélyba, és megcsodáltuk Ausztria legnagyobb vidéki kastélyát, a Schloss Hof-ot.

Szerző:
Tóth Judit
2023. június 7.

Egynapos kiránduláson jártunk a schönbrunni kastély egyik titkos szegletében, ellátogattunk az osztrák–szlovák határ közelében található niederweideni vadászkastélyba, és megcsodáltuk Ausztria legnagyobb vidéki kastélyát, a Schloss Hof-ot.

A schönbrunni kastély Ausztria egyik legnépszerűbb látnivalója, ahol egy átlagos hétköznapon is rengetegen vannak. A Schönbrunn Group és az Österreich Werbung meghívására érkezett kis csapatunk ezúttal nem a kastély klasszikus túrájával kezdett, hanem az épület egyik kevésbé ismert részét, Mária Terézia lakosztályát jártuk be, amit csak vezetett túrán lehet megnézni.

Schönbrunni történetek

A lakosztály a kastély földszintjén van, hatalmas ablakai és ajtói a gyönyörű barokk kertre nyílnak. Mária Terézia élete utolsó éveiben eléggé meghízott, emiatt nehezen lépcsőzött, de sokszor kerülgette hőguta is, és mivel az épületnek ez a része volt a leghűvösebb, ezért itt alakítottak ki számára egy apartmant.

Mária Terézia tíz évig használta ezt a lakosztályt. A falakra Johann Wenzel Bergl cseh származású barokk tájképfestő készített képeket. Az egyik szobában távoli, egzotikus tájakat idéző növényeket és állatokat látni, a másik helyiség falai a kinti kertet idézik meg. Miután azonban férje, Lotaringiai Ferenc 1765-ben meghalt, az uralkodó a falakat feketével és szürkével vonatta be. Az eredeti fali képek majd csak Ferenc József idejében kerültek újra napvilágra. Mária Terézia élete végéig gyászolt. Gyászruháját nem vetette le, haját rövidre vágva hordta. A császári pár 42 évet élt együtt, s bár ezekben a körökben és időkben az érdekházasságok voltak jellemzőek,

esetükben igazi szerelmi házasság köttetett, amelyből 16 gyerek született.

Bár sok festmény készült a családról, egy olyan sincs, amelyiken mind a 16 gyerek rajta lenne – meséli nekünk Orbán Zsolt, a Schönbrunn Group marketingmenedzsere, kastélytúránk idegenvezetője, akivel a kastély klasszikus látogatói útvonalába is belekóstolunk. Persze a 40 termet érintő Grand Tour-ra most nincs időnk, ezúttal inkább csak egy kis ízelítőt kapunk a Habsburg fényűzésből.

A 40 méter hosszú nagy bálteremben megtudjuk például, hogy a három óriási freskó egyikét a II. világháború után újra kellett festeni, ugyanis bombatalálat érte, és megsemmisült. A Ceremóniaterem festményei előtt is hosszan el lehetne időzni, mert számos érdekességet rejtenek. Az egyik képen például a II. József esküvőjét követő operaelőadáson láthatjuk a császári családot, és kicsit hátrébb ott ül egy másik híresség is. Mozart, még gyerekként. A kép azonban fiktív, annak ellenére is, hogy a zeneszerző 4 éves volt az esemény idején, és akár ott is lehetett volna, itt bizony a festői fantázia dolgozott.

Kinek a porcelán, kinek a természet

A termekben nagyon sok gyönyörű porcelánt is látni. A bécsi manufaktúrák színre lépése előtt Japánból és Kínából érkezett Európába a fehér arany, amiért megőrültek az arisztokraták, élükön Mária Teréziával, aki egyébként a kínai és az indiai művészetet is szerette.

Férje, Lotaringiai Ferenc porcelánok helyett a természet nagy rajongója volt, és figyelmét a kastély kertjének kialakítására fordította. A kastély hátsó udvarában hozta létre az állatkertjét, amelybe 1752 nyarán érkeztek az első látogatók. Az állatkert már 270 éves is elmúlt, ezzel pedig a világ legrégibb ilyen intézménye. A schönbrunni kastély környezetének részeként a világörökség része is, de a „leg”-eket lehet még tetézni, a bécsi állatkertet ugyanis egymás után ötször választották meg Európa legjobbjának.

Lotaringiai Ferenc a Savoyai Jenő herceg által a bécsi Belvedere-kastély kertjében létrehozott kis állatkert állományát vásárolta meg. Később a kert bővítésére a nagykövetek és az utazó kereskedők vásároltak további állatokat. Az állatkertbe kezdetben csak a császári család tagjai és egyéb kiváltságos személyek jöhettek,

1780-tól azonban szélesebbre tárták a kapukat, és minden „megfelelően öltözött” látogatót beengedtek.

Pandák, koalák, királypingvinek

A gyönyörű kastélyparkon keresztül mi is átsétálunk az állatkertbe, mivel azonban ez a májusi nap leginkább a novembert idézi, a szakadó esővel és a hideg széllel, gyönyörködni csak az esernyők alól tudunk.

Az állatkert hatalmas, 17 hektáron terül el, és ma is látni még néhányat az eredeti épületekből. A park szívében található Császári pavilon, amelyben ma étterem működik, eredetileg Lotaringiai Ferenc reggelizőhelye volt, amelynek falait olajfestmények és hatalmas tükrök díszítették.

A bécsi állatkert bejárására egy nap minimum kell, a 17 hektárnyi területen a látogatók a világ 700 állatfaját láthatják, köztük olyan ritkaságokat, mint a koalák, a királypingvinek vagy az óriáspandák. A Schönbrunni Állatkert az egyetlen olyan európai állatkert, ahol ezt a kihalás által veszélyeztetett fajt természetes módon tenyésztik.

Az elmúlt években már öt pandabébi is született, közöttük egy ikerpár is volt.

De van itt többemeletes Esőerdő-ház, Tiroli udvar, ahol mindent megtudhatunk a régi haszonállatfajtákról, vagy Majomház, ahol mókusmajomtól kezdve a vörös variig a legkülönbözőbb majomfajok megtalálhatók.

Ausztria legnagyobb vidéki kastélya

Ha Bécsből a szlovák határ felé vesszük az irányt, szűk egy óra alatt érjük el Schloss Hof kastélyát, de a magyar határtól is mindössze 45 perc az út.

Mielőtt felfedeznénk Ausztria legnagyobb vidéki kastélyát, még beugrunk a tőle pár percre fekvő niederweideni vadászkastélyba, ami hajdan a főúri vadászatok fontos helyszíne volt. A 17. század végén épült kis vadászkastélyt és a tőle 3 km-re fekvő Schloss Hof kastélyát Savoyai Jenő herceg vásárolta meg 1726-ban. Az eredetileg egyemeletes Schloss Hof-ból fényűző kastélyt építettek, és nagyszabású barokk kertet alakítottak ki.

Akkoriban Bécsből lóháton hat, kocsival nyolc óra alatt lehetett ideérni, ezért a birtok önellátásra rendezkedett be, a majorságban és a kastélyokban közel 300 ember dolgozott.

Savoyai Jenő bálokat nagy vadászatokat tartott itt, de 1736-ban bekövetkezett halála miatt csak hat évig élvezhette a birtok adta örömöket. Tőle unokahúga örökölte a kastélyokat, aki a zárdát hagyta maga mögött, majd 52 évesen, az ölébe hullott jelentős örökséggel, férjhez is ment egy 33 éves herceghez.

1755-ben Mária Teréziáé lett a Schloss Hof, és csatolt áruként a niederweideni kastély. Az uralkodó szívesen jött ide pihenni. Az 1870-es években Franz Anton Hillebrandt neves építész irányításával nagyobb átalakításokat végeztek az épületen. A Schloss Hof kastély kapott egy második emeletet, az első emeleti szobákat pedig klasszicista stílusban újították fel. Férje halála után a kastély déli szárnyában Mária Terézia részére özvegyi lakosztályt alakítottak ki, ahol túlnyomórészt a szürke és a fehér színek domináltak.

Az uralkodó halála után a Habsburgok már nem igazán tartották fontosnak Schloss Hof kastélyát, és a fenntartása is jelentős összegeket emésztett fel. Ferenc József ezért bérbe adta azt, eleinte katonai iskola, majd az I.világháború alatt laktanya működött itt. A II. világháború alatt a német, majd később a szovjet hadsereg is állomásozott itt. Utána az épület hosszú évekig üresen állt, 2001-ben indult el a helyreállítás. Több mint húsz év munkájának eredményeként ma már egy gyönyörű kastély fogadja a látogatókat.

Császári titkok

A niederweideni kastélyt, ami egykor a vadászatok kiindulóhelye volt, ma kiállítótérként használják. Érdemes megnézni a kastély épülete mellett található konyhát is, ahol annak idején a vadászatokon elejtett állatokat készítették el. Napjainkban is az eredeti bútorok állnak itt, az asztal megterítve, a vázákban friss mezei virágok, mintha ma is használnák azt.

A kastélyban novemberig látható időszaki kiállítás fókuszában a császári család terített asztalai állnak. Gyönyörű étkészletekre és érdekes történetekre számíthat, aki ellátogat ide. Megtudhatjuk például, hogy a nagy eseményeken 3 ezer fős háttérszemélyzet dolgozott, de a tálalásban csak a férfiak vettek részt. A gyönyörű porcelán levesestálak mellett egy ezüst is akad, ez Sissié volt, aki ebben is különc volt, és más úton járt, mint a család többi része.

Erzsébet királyné egyébként nagyon leveses volt, hogy megőrizze karcsú alakját szinte csak folyékony táplálékot evett, többek között például nyers marhahús levét.

A két kastély között hamarosan elkészül egy hangulatos kerékpár- és sétaút, amin gyalogosan is könnyen át lehet menni egyik épületből a másikba, hisz csak 3 km közöttük a távolság.

Schloss Hof kastélyában rengeteg látnivaló akad, mind az épületben, mind a kertben. Porcelánokból itt sincs hiány, de a híres császári arany étkészletet már nem láthatjuk, azt ugyanis Ferenc császár beolvasztatta, mert szüksége volt pénzre. A 2,5 tonnás arany étkészlet így odalett, ezért később a család aranyozott porcelánnal pótolta azt. Sorra járjuk a pompás termeket és szobákat, vezetőnk, Orbán Zsolt pedig mindenhol mond egy-két érdekes történetet. A Társasjáték szobában például megtudjuk, hogy Mária Terézia szenvedélyes kártyás volt, és állítólag a játékostársainak illett őt nyerni hagyni.

A hivatalos császári hálószoba közepén egy meglepően magas ágy áll. Erre azért volt szükség, mert minden körülmények között – ha az ágyon ült, akkor is – a császárnak kellett a legmagasabbnak lennie a vele egy légtérben tartózkodók közül. A szobában több apró tárgy is felkelti a figyelmünket, például az elefántcsont fejvakaró, amivel a paróka alatt lehetett a fejet megvakarni, vagy a bolhacsapda, amit a parókába raktak, ennek megfelelően kicsi volt, és jól el lehetett rejteni azt.

Az akkori higiéniai viszonyokról sokat elárul az is, hogy a legyezőt nemcsak a meleg, de a kellemetlen szagok elhessegetésére is használták.

A kastély barokk kertjét az 1730-as tervek alapján rekonstruálták, ahogy a kastély egyik felső szobájából ránézünk, akkor látszik igazán, milyen nagy műgonddal tervezték azt meg egykor, majd készítették el közel 200 évvel később hasonló nagy műgonddal. A majorság épületei között találunk két narancsházat, “orangerie”-t is. Itt azoknak az egzotikus ritkaságoknak, különleges növényeknek adnak helyet, amelyek messzi földről, melegebb éghajlatokról érkeztek ide.

A majorság épületeiben és a kertben a látogatók számára többek között egy gyerekszínházat, egy lovardát és egy állatsimogatót is kialakítottak, de aki szeretne, az a kastély barokk pincéjébe is lemehet az Ismeretlen Schloss Hof elnevezésű túrán.

A kastélyban a magyar állami ünnepeken garantált magyar nyelvű vezetés van, de csoportok számára előzetes bejelentkezéssel bármikor lehet kérni magyar vezetést.

További információkat a nyitvatartásról, jegyárakról, programokról itt találtok:

Cikkajánló