Kistájak Magyarországon, avagy mi fán terem ez a földrajzi egység?

Mik azok a kistájak, mennyi van belőlük hazánkban, és milyen természetföldrajzi adottságok jellemzik?

A természetföldrajzi beosztásnak több szintje van, a kontinensmérettől a kistájig. Nagytáj az Alföld vagy az Északi-középhegység, középtájunk például az Alpokalja vagy a Bükk-vidék, a kistáj pedig ezeknek a földrajzi területeknek a kisebb, elkülönült egysége, amelyet jellemzően hasonló geomorfológiai, talajtani, növénytani és vízrajzi viszonyok jellemeznek.

Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozták ki az 1980-as évek második felében. Azóta a tájföldrajzi felosztás kisebb módosításokon esett át: jelenleg hazánkban 6 nagytájat, 35 középtájat és 196 kistájat különböztetünk meg egymástól.

A kistájak célja a természetföldrajzi egységek részletesebb, a nagyobb tájakon belüli finomabb tagolása. Különböző földrajzi tényezők – mint a talaj, a felszínformák, a növényzet vagy a vízrajz – tesznek egységessé egy adott kistájat, de a korábban hangsúlyos természetföldrajzi szempontok mellett napjainkra a társadalomföldrajzi is szerepet kapott. A kistájak abban segítenek, hogy egy adott terület adottságait, jellemzőit, és értékeit tüzetesen is megismerhessük.

Kapcsolódó cikkek

Okosabb vagy földrajzból, mint egy nyolcadikos? – Kvíz

Tovább

Kvíz: Létezik ilyen Magyarországon?

Tovább

Kistáj „legek”

Hazánk legnagyobb kiterjedésű kistája a Békés és Csongrád-Csanád vármegye területén fekvő Csongrádi-sík (1829 km²), amely a Körös–Maros köze középtáj 35%-án terül el. A Vértes–Velencei-hegyvidék részét képező Gánti-medence pedig a legkisebb a mindössze 11 km²-es területével.

Vasi-hegyhát

Fotó: Csanádi Márton / MTSZ

A legészakibb és egyben az egyik legerdősültebb kistájunk az Eperjes−Tokaji-hegyvidék déli tagja, a 538 km²-t magába foglaló Központi-Zemplén. A Dél-Dunántúlon, Baranya vármegyében található Nyárád–Harkányi-sík a legdélebben fekvő kistájunk. A legkeletibb, a korábban Szatmári-síkén ismert, ma Szamosköznek nevezett kistáj, a legnyugatibb pedig a Vasi-hegyhát, amely a földrajzi értelemben vett Őrséget foglalja magában. Magyarország legalacsonyabban fekvő kistája a Dél-Tisza-völgy, legalacsonyabb pontja a tengerszint felett mindössze 77 méterrel található. A legmagasabb ponttal rendelkező kistájunk a Magas-Mátra, ami a jól ismert Kékesen tetőzik a maga 1014 méterével.

Kapcsolódó cikkek